Megszavazták: épülhet a Budapest-Belgrád vasútvonal, zömmel kínai hitelből

Megosztás Tetszik

Elfogadta az Országgyűlés kormánypárti többsége – 133 igen szavazattal, 58 nem és 3 tartózkodás mellett – a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló törvényjavaslatot. A kiemelten közérdekű beruházás Budapest-Kelebia közti szakaszát 15 százalékban a magyar fél finanszírozza, 85 százalékban a kínai biztosítja a forrásokat. A hitelt a Kínai Export Import Bank folyósítja, ezen hitelszerződés megkötését teszi lehetővé a törvény.

A jogszabály rendelkezik a környezeti védettség garanciájáról is, mert kimondja, hogy a projekt kivitelezése során a környezet és a természeti területek védettsége nem sérülhet.

Az Országgyűlés 2016-ban foglalta törvénybe a Magyarország és Kína között aláírt egyezményt a vasútfejlesztésről, a keleti nyitás stratégia részeként. A beruházás által Magyarország a régió elsőszámú logisztikai központjává válhat. A vasútvonal az európai törzshálózatnak is része, ezért kötelezettség is azt 2030-ig korszerűsíteni. A fejlesztés után a vonal kétvágányú lesz, azon 160 kilométer/óra sebességet engedélyeznek majd, terhelhetőbb lesz a pálya, és korszerű kommunikációs és irányító rendszerekkel is ellátják a vonalat.

A szavazást megelőző vitában Ander Balázs (Jobbik) közölte, hogy "gyalázat" ez a terv, nem fogadják el. Közölte: a kormány keveset szán a munkahelyek védelmére és teremtésére, viszont erre az "eszement projektre" sokkal többet költene, nagyjából ezermilliárdos összegről lenne szó, de a végére ennél több is lehet – vélekedett. Véleménye szerint valahonnan hiányozni fog ez az összeg, és nem látni, mi az a sürgős indok, amiért mindenáron meg kell valósítani ezt a beruházást. „Válságos időket élünk, nem tudni, a koronavírus-járvány mennyire küldi padlóra az országot” – szögezte le. Hozzátette: hiányoznak a megfelelő garanciák is ehhez a beruházáshoz, miközben lennének jobb lehetőségek is a közlekedésfejlesztésre.

Szakács László (MSZP) szerint a kormány valójában nem ódzkodik attól, hogy eladósítsa az országot, a két legnagyobb hitelezője Oroszország és Kína, nekik és a multinacionális vállalatoknak van lekötelezve. A vasútvonal megtérülési számai nem kedvezők, és miközben a kormány patrióta gazdaságpolitikáról beszél, kérdéses, e projekt vonatkozásában hol a patriotizmus – közölte.

Úgy fogalmazott, miközben százezrével kerülnek utcára emberek, akik arra várnak, hogy a kormány segítsen nekik, ahelyett erre a beruházásra ad pénzt. Az lenne az igazán hazafias hozzáállás, ha az első a magyar munkavállaló lenne, és csak utána kellene gondolkodni azon, hogy milyen nemzetközi projektben lenne érdemes részt venni – vélte. Hozzátette: inkább Európában kellene partnereket keresni.

Varju László (DK) kiemelte: mind tudják, hogy ez a tervezet nehezen védhető, ezért az ellenzék következetesen felhívja a figyelmet, hogy elfogadhatatlan a projekt. Azonban a politikai döntés már megszületett, hogy ezermilliárd forint hitelt felvesznek, ezzel a magyar embereket megterhelik, a családoknak adósságot halmoznak fel. A beruházás nem jelent bővülést a személyszállításban, hanem a nem megálló vonatok haladását teszi zavartalanná, elsősorban gazdasági érdeket, a kínai kereskedelem érdekét szolgálja – közölte.

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a kormány új munkahelyek létrehozására mond nemet azzal, hogy inkább erre a "semmivel alá nem támasztott" projektre fordít forrásokat. Hol van itt a munkahelyteremtés, a gazdaságfejlesztés? - vetette fel. Azt is kérdezte, miért gondolják, hogy többet ér ez a beruházás válság idején, mint új munkahelyek létrehozása. Közölte: az is kérdéses, hogy érdemes-e ebbe az útvonalba fektetni, és nem inkább Olaszországra, a trieszti kikötőre kellene fókuszálni.

Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint ugyanakkor ki kell használni Magyarország különleges geopolitikai helyzetét, amelynek sokszor a kárát láttuk, de most végre a javunkra kellene fordítani, hogy észak és dél, kelet és nyugat között vagyunk. Ez a vasútvonal arról szól, hogy logisztikai központtá váljon Budapest, illetve Magyarország, kihasználjuk a földrajzi helyzetünket, a magyar gazdaság és a magyar emberek végre a nyertesei legyenek ennek a pozíciónak - mondta. Hozzátette: ráadásul válság idején minden beruházásra szükség van. Megjegyezte: az ellenzék megkapta a válaszokat, de ez nem érdekli őket, csak politikai véleményt hangoztatnak.

Schanda Tamás, az ITM parlamenti és stratégiai államtitkára többek között a jelentős utazási idő csökkenésére hívta fel a figyelmet a beruházással összefüggésben. Kitért arra is, hogy ezáltal még szorosabb együttműködés valósulhat meg a két ország és a két város között. A beruházás a zöld szempontokat is maximálisan képviseli. Megjegyezte: nyílt verseny során alakították ki az árat, az uniós közbeszerzési irányelvnek megfelelően történt a pályáztatás. A beruházást végző zrt. előzetes piaci konzultációra biztosított lehetőséget, ismertették a projektet. Azt kérte, fogadják el ennek az eljárásnak az eredményét. Szó nincs arról, hogy idén 140 milliárdot fordítanak erre a fejlesztésre, ez az összeg 85 milliárd forint lesz. A beruházás új munkahelyeket teremt, magyar emberek megélhetését teszi lehetővé – hangsúlyozta az államtitkár.

Néhány nappal ezelőtt derült ki a 2020. évi 110. számú Magyar Közlönyben kihirdetett 1239/2020. kormányhatározatból, hogy 82 129 847 503 forintot csoportosítanak át a Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztésére az idei költségvetésben, eredetileg ezt a pénzt a kormány gazdaságvédelemre szánta. 

Schanda Tamás szerint semmi különleges dologról nincs szó a titkosítással összefüggésben sem. Magyarországnak és Kínának is vannak külgazdasági és külpolitikai érdekei, amikor erre igény van, a magyar fél – figyelembe véve a kínai álláspontot – dönthet úgy, hogy eltekint a titkosítástól – mondta.