hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Megszavazták: épülhet a Budapest-Belgrád vasútvonal, zömmel kínai hitelből

  • MTI/Adózóna

Elfogadta az Országgyűlés kormánypárti többsége – 133 igen szavazattal, 58 nem és 3 tartózkodás mellett – a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló törvényjavaslatot. A kiemelten közérdekű beruházás Budapest-Kelebia közti szakaszát 15 százalékban a magyar fél finanszírozza, 85 százalékban a kínai biztosítja a forrásokat. A hitelt a Kínai Export Import Bank folyósítja, ezen hitelszerződés megkötését teszi lehetővé a törvény.

A jogszabály rendelkezik a környezeti védettség garanciájáról is, mert kimondja, hogy a projekt kivitelezése során a környezet és a természeti területek védettsége nem sérülhet.

Az Országgyűlés 2016-ban foglalta törvénybe a Magyarország és Kína között aláírt egyezményt a vasútfejlesztésről, a keleti nyitás stratégia részeként. A beruházás által Magyarország a régió elsőszámú logisztikai központjává válhat. A vasútvonal az európai törzshálózatnak is része, ezért kötelezettség is azt 2030-ig korszerűsíteni. A fejlesztés után a vonal kétvágányú lesz, azon 160 kilométer/óra sebességet engedélyeznek majd, terhelhetőbb lesz a pálya, és korszerű kommunikációs és irányító rendszerekkel is ellátják a vonalat.

A szavazást megelőző vitában Ander Balázs (Jobbik) közölte, hogy "gyalázat" ez a terv, nem fogadják el. Közölte: a kormány keveset szán a munkahelyek védelmére és teremtésére, viszont erre az "eszement projektre" sokkal többet költene, nagyjából ezermilliárdos összegről lenne szó, de a végére ennél több is lehet – vélekedett. Véleménye szerint valahonnan hiányozni fog ez az összeg, és nem látni, mi az a sürgős indok, amiért mindenáron meg kell valósítani ezt a beruházást. „Válságos időket élünk, nem tudni, a koronavírus-járvány mennyire küldi padlóra az országot” – szögezte le. Hozzátette: hiányoznak a megfelelő garanciák is ehhez a beruházáshoz, miközben lennének jobb lehetőségek is a közlekedésfejlesztésre.

Szakács László (MSZP) szerint a kormány valójában nem ódzkodik attól, hogy eladósítsa az országot, a két legnagyobb hitelezője Oroszország és Kína, nekik és a multinacionális vállalatoknak van lekötelezve. A vasútvonal megtérülési számai nem kedvezők, és miközben a kormány patrióta gazdaságpolitikáról beszél, kérdéses, e projekt vonatkozásában hol a patriotizmus – közölte.

Úgy fogalmazott, miközben százezrével kerülnek utcára emberek, akik arra várnak, hogy a kormány segítsen nekik, ahelyett erre a beruházásra ad pénzt. Az lenne az igazán hazafias hozzáállás, ha az első a magyar munkavállaló lenne, és csak utána kellene gondolkodni azon, hogy milyen nemzetközi projektben lenne érdemes részt venni – vélte. Hozzátette: inkább Európában kellene partnereket keresni.

Varju László (DK) kiemelte: mind tudják, hogy ez a tervezet nehezen védhető, ezért az ellenzék következetesen felhívja a figyelmet, hogy elfogadhatatlan a projekt. Azonban a politikai döntés már megszületett, hogy ezermilliárd forint hitelt felvesznek, ezzel a magyar embereket megterhelik, a családoknak adósságot halmoznak fel. A beruházás nem jelent bővülést a személyszállításban, hanem a nem megálló vonatok haladását teszi zavartalanná, elsősorban gazdasági érdeket, a kínai kereskedelem érdekét szolgálja – közölte.

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a kormány új munkahelyek létrehozására mond nemet azzal, hogy inkább erre a "semmivel alá nem támasztott" projektre fordít forrásokat. Hol van itt a munkahelyteremtés, a gazdaságfejlesztés? - vetette fel. Azt is kérdezte, miért gondolják, hogy többet ér ez a beruházás válság idején, mint új munkahelyek létrehozása. Közölte: az is kérdéses, hogy érdemes-e ebbe az útvonalba fektetni, és nem inkább Olaszországra, a trieszti kikötőre kellene fókuszálni.

Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint ugyanakkor ki kell használni Magyarország különleges geopolitikai helyzetét, amelynek sokszor a kárát láttuk, de most végre a javunkra kellene fordítani, hogy észak és dél, kelet és nyugat között vagyunk. Ez a vasútvonal arról szól, hogy logisztikai központtá váljon Budapest, illetve Magyarország, kihasználjuk a földrajzi helyzetünket, a magyar gazdaság és a magyar emberek végre a nyertesei legyenek ennek a pozíciónak - mondta. Hozzátette: ráadásul válság idején minden beruházásra szükség van. Megjegyezte: az ellenzék megkapta a válaszokat, de ez nem érdekli őket, csak politikai véleményt hangoztatnak.

Schanda Tamás, az ITM parlamenti és stratégiai államtitkára többek között a jelentős utazási idő csökkenésére hívta fel a figyelmet a beruházással összefüggésben. Kitért arra is, hogy ezáltal még szorosabb együttműködés valósulhat meg a két ország és a két város között. A beruházás a zöld szempontokat is maximálisan képviseli. Megjegyezte: nyílt verseny során alakították ki az árat, az uniós közbeszerzési irányelvnek megfelelően történt a pályáztatás. A beruházást végző zrt. előzetes piaci konzultációra biztosított lehetőséget, ismertették a projektet. Azt kérte, fogadják el ennek az eljárásnak az eredményét. Szó nincs arról, hogy idén 140 milliárdot fordítanak erre a fejlesztésre, ez az összeg 85 milliárd forint lesz. A beruházás új munkahelyeket teremt, magyar emberek megélhetését teszi lehetővé – hangsúlyozta az államtitkár.

Néhány nappal ezelőtt derült ki a 2020. évi 110. számú Magyar Közlönyben kihirdetett 1239/2020. kormányhatározatból, hogy 82 129 847 503 forintot csoportosítanak át a Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztésére az idei költségvetésben, eredetileg ezt a pénzt a kormány gazdaságvédelemre szánta. 

Schanda Tamás szerint semmi különleges dologról nincs szó a titkosítással összefüggésben sem. Magyarországnak és Kínának is vannak külgazdasági és külpolitikai érdekei, amikor erre igény van, a magyar fél – figyelembe véve a kínai álláspontot – dönthet úgy, hogy eltekint a titkosítástól – mondta.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Őstermelőként termőföld értékesítése

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Áfaarányosítás őstermelő esetében

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Üzletrészeladás

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close