31 találat a(z) gyakorlat cimkére

Cikk

Mik a HR és bérszámfejtés legfontosabb gyakorlati teendői külföldi – EGT- vagy harmadik országbeli – állampolgár magyarországi foglalkoztatása esetén? Milyen bejelentési kötelezettsége van a munkáltatónak? Milyen engedélyekre van szükség? Hol keletkezik adókötelezettség és tb-jogviszony a külföldi foglalkoztatott után? Érvényesíthető-e adókedvezmény? Miért fontos a HR, a bérszámfejtés, az adózásért felelős terület és a bevándorlási ügyintézésért felelős részleg együttgondolkodása? A témában jártas szakértő előadóink a webináriumról készült videófelvételen a külföldi munkavállaló foglalkoztatására jellemző munkajogi sajátosságokon túl lépésről lépésre ismertetik a külföldi munkavállaló foglalkoztatásával járó HR- és bérszámfejtési teendőket, továbbá a lehetséges buktatókat.

Cikk

Mik a HR és bérszámfejtés legfontosabb gyakorlati teendői külföldi – EGT- vagy harmadik országbeli – állampolgár magyarországi foglalkoztatása esetén? Milyen bejelentési kötelezettsége van a munkáltatónak? Milyen engedélyekre van szükség? Hol keletkezik adókötelezettség és tb-jogviszony a külföldi foglalkoztatott után? Érvényesíthető-e adókedvezmény? Miért fontos a HR, a bérszámfejtés, az adózásért felelős terület és a bevándorlási ügyintézésért felelős részleg együttgondolkodása? A témában jártas szakértő előadóink a webinárium során a külföldi munkavállaló foglalkoztatására jellemző munkajogi sajátosságokon túl lépésről lépésre ismertetik a külföldi munkavállaló foglalkoztatásával járó HR- és bérszámfejtési teendőket, továbbá a lehetséges buktatókat.

Cikk

A csoportos társaságiadó-alanyiság (röviden: tao-csoport) lehetőséget kínál arra, hogy jogilag önálló, de szoros pénzügyi, gazdasági és szervezeti kapcsolatban álló vállalkozások a társasági adózás szempontjából egyetlen adóalanyként működjenek. A konstrukció célja a transzferárazási kötelezettségek enyhítése, az adminisztratív terhek mérséklése, valamint az adóterhek csökkentése a veszteségek és adókedvezmények tagok közötti elszámolásán keresztül.

Cikk

A társasházi közgyűlés határozata alapján elfogadott közös költségek könyvelése speciális, mert egyszerre kell megfelelnie a társasházi jogszabályoknak és a számviteli előírásoknak. Kétrészes útmutatónk végigvezet a kötelező dokumentumokon, az időzítésen, a főkönyvi logikán és a tipikus speciális eseteken, példákkal és évzárási praktikákkal.

Cikk

A társasházi közgyűlés határozata alapján elfogadott közös költségek könyvelése speciális, mert egyszerre kell megfelelnie a társasházi jogszabályoknak és a számviteli előírásoknak. A közösség döntése (költségvetés, közös költség mértéke, megosztási szabály) csak a jogalap; a tényleges könyveléshez tételes, bizonylattal alátámasztott előírás és befizetés szükséges. Az alábbi, tagolt, de folyó szövegben megírt, kétrészes útmutató végigvezet a kötelező dokumentumokon, az időzítésen, a főkönyvi logikán és a tipikus speciális eseteken, sok példával és évzárási praktikákkal.

Cikk

2025. január 1-jétől megújult a kiberbiztonság védelmét megalapozó jogszabályok köre Magyarországon. Az új, átfogó szabályozás számos új rendelkezést tartalmaz, amely újabb kihívások elé állítja az érintett szervezeteket. A webináriumról készült videófelvételen a Forvis Mazars Kft. jog- és IT területén jártas, releváns piaci tapasztalatokkal rendelkező szakértői a kiberbiztonsági törvény értelmezésén túl ismertették a jogszabályi megfeleléshez szükséges legfontosabb vállalati teendőket, a kiberbiztonsági auditokra való IT-felkészülés főbb lépéseit, továbbá a törvényileg előírt határidőket és a nem-megfeleléssel járó szankciókat, büntetéseket.

Cikk

A cégek mindennapjaiban a szabályzatok és az egyoldalúan kialakított gyakorlat egyaránt fontos szerepet töltenek be. Ezek vonatkozásában az Mt. egyoldalú jognyilatkozatokra irányadó szabályait kell alkalmazni. Bár nincs ilyen kötelezettség, bizonyos esetekben ajánlott egy-egy kérdés szabályzatban történő rendezése. Megfigyelhető, hogy a munkáltatók egyre gyakrabban élnek is ezzel lehetőséggel, belső szabályzatokkal megtöltve a munkaszerződés által szabadon hagyott mozgásteret.

Cikk

Az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937. számú irányelvet (Irányelv) átültető 2023. évi XXV. törvény (Panasztörvény) kihirdetése óta jelentős vita övezi, hogy az egyes vállalkozások hogyan tudnak a nem mindig pontosan körülhatárolt követelményeknek megfelelni. Különösképpen érdekes kérdéseket vet fel az egyéni vállalkozók megfelelése. Cikkünkben a leggyakoribb kérdések megválaszolására vállalkozunk.

Cikk

A Magyar Közlönyben 2023. május 25. napján kihirdetésre került a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (Panasztörvény), amellyel a magyar jogba átültetésre került az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937 irányelv, azaz a „Whistleblowing” irányelv (Irányelv). Szabályozásra került a belső visszaélés-bejelentő rendszer, amely lehetővé teszi a munkavállalóknak (ideértve a jövőbeli és volt alkalmazottakat is), szerződéses partnereinek, tulajdonosainak, hogy a cégnél működő rendszerben visszaélésre vonatkozó információt jelentsenek be.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyesület támogatása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Beolvadás előtti tőkeemelés

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink