adozona.hu
Társasházi közös költségek könyvelése – gyakorlati útmutató a közgyűlési határozattól a főkönyvig (1.)
//adozona.hu/szamvitel/Tarsashazi_kozos_koltsegek_konyvelese__gyak_WUVQGA
Társasházi közös költségek könyvelése – gyakorlati útmutató a közgyűlési határozattól a főkönyvig (1.)
A társasházi közgyűlés határozata alapján elfogadott közös költségek könyvelése speciális, mert egyszerre kell megfelelnie a társasházi jogszabályoknak és a számviteli előírásoknak. A közösség döntése (költségvetés, közös költség mértéke, megosztási szabály) csak a jogalap; a tényleges könyveléshez tételes, bizonylattal alátámasztott előírás és befizetés szükséges. Az alábbi, tagolt, de folyó szövegben megírt, kétrészes útmutató végigvezet a kötelező dokumentumokon, az időzítésen, a főkönyvi logikán és a tipikus speciális eseteken, sok példával és évzárási praktikákkal.
Jogszabályi háttér és keretrendszer
A társasházi törvény (2003. évi CXXXIII. törvény – Tht.) kimondja, hogy a közös költség viselésének részletes szabályait a szervezeti-működési szabályzat (szmsz) állapítja meg. Alapesetben a tulajdonosokat a tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha az szmsz másképp nem rendelkezik.
A törvény a közös költség fogalmát is nevesíti (fenntartás, rendkívüli kiadások stb.), és részletesen szabályozza a hátralékok kezelését (felszólítás, fizetési meghagyás, jelzálog).
A közgyűlésnek évente el kell fogadnia az elszámolást, amelyben a közös költség előírását és teljesítését is tételesen közölni kell tulajdonosonként.
Számviteli oldalról a 2000. évi C. törvény (Szt.) az irányadó. A társasház az „egyéb szervezet” körébe tartozik, azaz a számviteli alapelvek és a könyvvezetés általános szabályai rá is vonatkoznak. A társasház – bevételi szinttől függően – választhat, illetve köteles áttérni a kettős könyvvitelre; a részletszabályokat kormányrendelet konkretizálja.
A könyvvezetés módja bevételi küszöbhöz kötött, az egyéb szervezet (ide értve a társasházat) kettős könyvvitelt köteles vezetni, ha két egymást követő évben az alaptevékenységből és (ha van) a vállalkozási tevékenységből származó éves összes bevétele évenként meghaladja az 50 millió forintot. A küszöb alá visszakerülés esetén – feltételekkel – vissza lehet térni egyszeres könyvvitelre.
Milyen dokumentum kell a könyveléshez?
A közgyűlési határozat vagy a jóváhagyott éves költségvetés adja a közös költség előírásának jogalapját, de nem önmagában elegendő a könyveléshez.
OLVASSA TOVÁBB!
Erről szól még a cikk: • a könyveléshez szükséges dokumentumok, • könyvvezetési rendszer: egyszeres vagy kettős, • főkönyvi számozás és könyvelési logika, • példák (kettős könyvvitel logikája), • az előírás időpontja és gyakorisága. |
Hozzászólások (0)