392 találat a(z) garantált bérminimum cimkére
Vállalkozói kivét után fizetendő járulékok
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. közreműködő tagja a garantált bérminimum szerinti tagi jövedelmet vesz fel. Meg kell-e fizetnie ez esetben a mindenkori garantált bérminimum másfélszerese után az Egészségbiztosítási Alapot megillető (8,5 százalék) járulékot, vagy csak a minimálbér másfélszerese után? A kérdésem a szochóra is vonatkozik. Köszönettel: Moleszka
Személyi jellegű kifizetés a kivaalapban idén és 2019-ben
Cikk
A kivaalany adóalapjának személyi jellegű kifizetéssel azonos része a 2019-től hatályba lépő adótörvény-módosítások következtében több ponton változik. Cikkünkben a 2018. évi előírásokkal összehasonlítva mutatjuk be a szabályozást.
Minimálbér-emelés: így sakkoznak erőforrásaikkal a cégek
Cikk
Rendszeresen készít elemzéseket a magyar vállalkozások helyzetéről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK-GVI). Legutóbb a minimálbér emelésére adott vállalati válaszokat gyűjtötte össze az intézet, a cikkben elemzett statisztika a 2018 áprilisi vállalati konjunktúra vizsgálat adataira épül.
Minimálbér: ebben értenek egyet a munkáltatók és a szakszervezetek
Cikk
A következő két vagy három évre állapodna meg a munkaadói és a munkavállalói oldal a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének üteméről – írja a Magyar Idők. Másban ugyanakkor nincs egyetértés a felek között.
Minimálbér vagy garantált bérminimum?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben várom segítségüket: a minimálbérre és a garantált bérminimumra vonatkozó szabályokat a 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet tartalmazza. A garantált bérminimum azonban csak akkor jár, ha a munkavállaló olyan munkakörben dolgozik, amely legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igényel. Esetünkben egy OKJ végzettséggel rendelkező autista munkavállalóról van szó, aki rendelkezik tisztítástechnológiai szakmunkás végzettséggel. Sajnos ő önálló munkát végezni nem tud, mivel folyamatos felügyelet szükséges a munkavégzése során. Kérdésem, hogy melyik bérre jogosult: a minimálbérre vagy a garantált bérminimumra? Válaszukat előre is köszönöm! Üdv: Morvay Péter
Hatalmas minimálbér-emelést szeretne a SZEF
Cikk
Jelentős béremelést szeretne elérni a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), 2019. január 1-jétől a minimálbért bruttó 190 ezer forintra, a garantált bérminimumot pedig bruttó 247 ezer forintra javasolják emelni – mondta Földiák András, a SZEF elnöke szerdán Budapesten az Andrássy téren tartott sajtótájékoztatón.
Kata egyéni vállalkozó csed, gyed
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kata egyéni vállalkozó jelenleg 50 ezer forint katát fizet. Jelenleg terhes, a szülés várható időpontja 2019. 03. 20. 2018. január 1-jétől táppénzre menne. 1. A magasabb ellátás érdekében 2018. november 1-jétől bejelentenék napi 8 órás munkaviszonyban 138 ezer forintos vagy 180 500 forintos jövedelem mellett, vagy 75 ezer forint katát fizetne november hónaptól. Melyik esetben jár jobban? 2. Mi számít, irányadó időszaknak, illetve az ellátás alapjának a táppénz, csed, illetve gyed esetén a fent említett dátumokat figyelembe véve? Várom szíves válaszukat! Köszönettel
Eho helyett szocho: Így változik jövőre az osztalék közterhe.
Kérdés
Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló fenti témában írt cikkével kapcsoltban szeretnék további két kérdést feltenni, amelyek a szocho felső korlátjára vonatkoznak. 1. A felső korlát meghatározásánál minden esetben a minimálbért kell figyelembe venni, vagy előfordulhat, hogy egyes esetekben a garantált bérminimummal kell számolni? Olvastam ugyanis olyan véleményeket, hogy a társaság tevékenységének jellege dönti el, hogy melyikkel kell számolni. Például. ha egy gazdasági társaságnál munkaviszonyban lévő segédmunkás, egy másik számviteli szolgáltatást nyújtó társaságnál tag, és onnan kap osztalékot, akkor a felső korlát meghatározásánál mivel kell számolni? 2. A nyugdíjas tagok esetében mit kell figyelembe venni a felső korlát meghatározásánál? A törvényben, de a cikkben is az szerepel, hogy a szochót addig kell megfizetni az osztalék után ameddig a magánszemély jövedelme el nem éri a minimálbér 24-szeresét. A 2019-es évtől kezdve a nyugdíjasok után sem a munkaviszonyból, sem a tagsági jogviszonyból származó jövedelmük után nem fizetnek szochót . Ettől függetlenül, ha a nyugdíjas jövedelme már eléri az említett felső korlátot, nem kell már szochót fizetnie az osztalék után? Köszönettel: Lovász János
2019. évi szochomaximum számítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2019. évre vonatkozóan a társas vállalkozó éves tagi jövedelme 2.172.000 forint. Egyéni vállalkozóként nincs kivett jövedelme, de megfizeti havonta a garantált bérminimum x112,5% = 2.436.756 forint/év után a szociális hozzájárulási adót. Az éves adóköteles jövedelem tehát 2.172.000 forint, a szociális hozzájárulást adó alapja 4.608.756 forint, és a megfizetett adó 898.707 forint lesz. Kérdéseim: Változatlan garantált bérminimum esetén 2019. évben maximum 4.332.000 forint jövedelemig kellene a szociális hozzájárulási adót megfizetnie? Mivel a törvényi előírás nem a fizetendő összeg, hanem a jövedelem maximumát határozta meg, jelen esetben mi számít bele ebbe a jövedelembe, a teljes szociális hozzájárulási adó alapja, vagy csak a tényleges tagi jövedelem? Az egyéni és társas vállalkozók esetében hogyan kell számolni a maximum alapot, ha van jövedelemkivét, és ha nincs, és hogy a szociális hozzájárulási adó alapja magasabb a jövedelemnél? Fenti példánál maradva osztalék kifizetéskor a maximum alapból ténylegesen mi vonható le, mennyi a még fizetendő adó ? Válaszát előre is köszönöm!
Így hat a minimálbér emelése a cégek üzletpolitikájára
Cikk
A cégek 37 százaléka módosítja üzleti stratégiáját a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének hatására – közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) kedden az MTI-vel.
Tíz százalék fölött nőttek a keresetek
Cikk
2018. áprilisban a bruttó átlagkereset 340 600 forint volt, 12,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2018. január–áprilisban a bruttó átlagkereset 322 400 forint, a nettó átlagkereset 214 400 forint volt, mindkettő egyaránt 12,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8,2, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással, közölte a KSH.
Csed és gyed idejére járó szabadság kifizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egyik munkavállaló jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, harmadik gyermekére tekintettel gyedre jogosult 2019 decemberéig, második gyermekére tekintettel, mivel tartósan beteg a gyermek, 2026. novemberéig gyesre jogosult. A munkáltató felszámolás alatt áll, és ha jól tudom, a cégbíróságból való törlés napjával megszűnik a munkaviszonya a munkavállalónak, akkor is ha gyeden, gyesen van, és ekkor ki kell fizetni számára a felgyülemlett szabadságokat, illetve végkielégítés is megilleti jogutód nélküli megszűnés esetén. Viszont mi alapján kell elszámolni a szabadságot és a végkielégítést? Az érvényes alapbére alapján, ami 64 500 forint, mert 4 órás munkaviszonyban áll munkaszerződése szerint, és középfokú végzettséget igénylő a munkaköre. Viszont nem fog visszatérni dolgozni, mert nincs már hova, tehát nem lesz munkabér-módosítás. Vagy a jelenleg érvényes garantált bérminimumot kell alapul venni ilyen esetben? Mert 2016-ban 129 ezer volt a garantált bérminimum, jelenleg 180 500 forint. Melyik bérrel kell számolni ilyen esetben a szabadságok és a végkielégítés kifizetésekor? Válaszukat előre is köszönöm!
Legyen szakma a hivatásos sofőr! Petíció a szakszervezetektől
Cikk
Petícióban fordul a kormányhoz, illetve Mosóczi Lászlóhoz, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkárához a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége (KSZOSZ), hogy a hivatásos sofőrök bére érje el a garantált szakmunkás bérminimumot, ezzel munkájukat szakmaként ismerjék el, és többé ne kerüljenek segédmunkási besorolásba – közölte a munkavállalói érdekképviselet.
Kiva, járulék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésre szeretnék megerősítést kapni. Főállású társas vállalkozó, tagi jogviszonyban, a kiva hatálya alatt, jövedelmet nem kíván felvenni. Megteheti-e? Ha igen, ettől függetlenül jól gondolom, hogy a garantált bérminimum után mint társas vállalkozó köteles a járulékokat megfizetni, plusz a kivaalap a garantált bérminimum 112,5 százalékával növelten kell megállapítani és megfizetni? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel.
Társas vállalkozó járulékfizetésének alapja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjének, amennyiben nem rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, a Tbj. 27. §-a alapján legalább a minimálbér után meg kell fizetni a járulékokat. Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben vizsgálni kell-e hogy a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapulvételével számítjuk a járulékokat? Ha igen, mi a döntő (a kft. főtevékenysége vagy az ügyvezető által ténylegesen végzett tevékenység)? Pusztán az ügyvezetés igényel szakképzettséget vagy minimum középfokú végzettséget? Melyik törvényben vagy rendeletben található meg, hogy melyik tevékenység alapozza meg a garantált bérminimum fizetését? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
