hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyugellátás, kereseti korlát: a minimálbér vagy a garantált bérminimum számít?

  • Winkler Róbert nyugdíjszakértő

Az utóbbi időben több kérdés is arra irányult, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a nyugellátás, korhatár előtti ellátás, a rehabilitációs, rokkantsági ellátás folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (Mt.) említett kötelező legkisebb munkabér, vagy a garantált bérminimum összegét kell-e figyelembe venni.

A munka törvénykönyvében (Mt.) meghatározott kötelező legkisebb munkabér, és a garantált bérminimum a munkáltatókra és a munkavállalókra irányadó, a társadalombiztosítás terén az előzőekben említett differenciálás az egyéni és társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége megállapításakor jelenik meg.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. paragrafus s) pontjának 2. alpontja ugyanis egyértelműen meghatározza, hogy e törvény tekintetében minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában viszont a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege az irányadó, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) valóban nem definiálja a kötelező legkisebb munkabér fogalmát, azonban az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megállapításáról évente rendelkező kormányrendeletek minimálbérként a kötelező legkisebb munkabért jelölik meg, mely munkabér eltérő a különböző munkakörökre irányadó garantált bérminimumtól.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, mely esetekben kell a minimálbért, mely esetekben viszont a garantált bérminimumot figyelembe venni.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Bt. kültag alkalmi munkavállalóként

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink