Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó idény jellegű fagylaltárusításra 8 általánossal valamint érettségi bizonyítvánnyal rendelkező, de kereskedelmi végzettséggel nem rendelkező munkavállalót szeretne alkalmazni. A munkaügyi központ tájékoztatása alapján a munkavállalóknak nem kell megadni a bruttó 161 000 Ft munkabért, mivel ez a tevékenység nem igényel szakképzettséget. Kérném szíves válaszukat, hogy ez így helyes-e?
Tisztelt Szakértő! Segítségét (megerősítését) kérném a kiva jogszabály értelmezésében. Főállású tag (ács, tehát szakképzett) 161 ezer forint (garantált bérminimum) tagi jövedelmet vesz fel. Valóban ennek a 112,5 százalékát kell alapul venni. A törvény a Tbj. 4. § s pont 2. alpont szerinti minimálbérre hivatkozik. Továbbá egy társas vállalkozó (több kft.-ben is személyesen közreműködik) az egyik társaság esetében munkaviszonyban látja el a feladatokat 20 500 forint összegért (heti 5 órában). Nála a kivaalap a 20 500 forint lesz? Előre is köszönöm a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk nemzetközi árufuvarozással foglalkozik. Segítségét szeretnénk kérni abban, hogy a tehergépjármű-vezető munkakörben dolgozó munkavállalóinknál a munkavégzés feltétele a C+E kategóriájú gépjárművezetői engedély, a gépjárművezetői képesítési igazolvány (GKI kártya), illetve a veszélyes áru szállítására jogosító okmány (ADR) megléte. Ezen feltételek indokolják-e a garantált bérminimum alkalmazását ezen dolgozóink bérének megállapításánál? Ha a kérdésre a válaszuk nem, akkor további kérdésként merül fel, hogy ha néhány gépkocsivezetőnk rendelkezik gépjárművezető-karbantartó szakmunkás bizonyítvánnyal, nekik meg kell adnunk a garantált bérminimumot? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, hogy a munkáltató egy már megadott, és két hónapig ki is fizetett munkabért indoklás nélkül csökkentheti-e? A bér még így is meghaladja a garantált bérminimumot.
Leginkább a könnyűiparnak okoz nehézséget a kötelező minimálbér-emelés, a szektorban dolgozók 37 százaléka minimálbéren foglalkoztatott, de az élelmiszeripart, a kereskedelmet és az építőipart is átlag felett sújtja (a létszám 27-28 százalékának kell emelni a bérét) – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felméréséből.
Tisztelt Dr. Hajdu-Dudás Mária! Ezúton is köszönjük a "gyártógép-kezelő", illetve "feldolgozógép-kezelő" munkakörben foglalkoztatni kívánt munkavállalókkal kapcsolatosan feltett kérdéseinkre adott válaszát. Válaszával kapcsolatban azonban az alábbi további kérdés merült fel: A válaszában rögzítette, hogy: "Azaz az építési anyagelőkészítő gép kezelője szakmairány a fenti gépek kezelésére nyújt államilag elismert képesítést." Az Ön által hivatkozott képesítés milyen képesítés? Ez a képesítés olyan képesítés, amely legalább középfokú iskolai végzettségnek, illetve középfokú szakképzettségnek minősül? Szíves válaszát előre is köszönjük! Tisztelettel
Idén januárban a bruttó átlagkereset 274 ezer forint volt, 10 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt, a nettó keresetek ugyanúgy 10 százalékkal 182 ezer forintra emelkedtek – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Tisztelt Szakértő!! Könyvelő vagyok, és egyik ügyfelem részére szeretnék választ találni, de nem igazán igazodom el a csed alapjának számítására vonatkozó szabályokban. A szülés várható időpontja: 2017.05.15. Az alábbi időpontokban állt alkalmazottként biztosításban az ügyfelem, mindenhol a szakmai minimálbért kapta: 2014.04.07-2014.11.10-ig 8 órás munkaviszonyban 2014.11.03.-2015.03.02-ig 8 órás munkaviszonyban 2015.04.20.-2016.10.03-ig 8 órás munkaviszonyban 2016.10.04-2017.01.31-ig 4 órás munkaviszonyban 2017.02.01-2017.03.16-ig Munkanélküli volt 2017.03.17-től 8 órás munkaviszonyban áll. A csedet szeretné a szülés előtt 28 nappal igénybe venni. Kérdésem az lenne, hogy melyik időszak és milyen bér lesz mérvadó a csed számításánál? Válaszukat nagyon köszönöm! Horváth Adrienn
Számos esetben merül fel az a kérdés, hogy a társadalombiztosítási nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegének megállapítása, az arányos szolgálati idő számítása során, illetve a nyugellátás folyósítása melletti keresőtevékenységből származó keresetkorlát számításakor a minimálbér, vagy a garantált bérminimum összegét kell-e figyelembe venni.
Tisztelt Szakértő! Használtruha-, lábbeli-kiskereskedelemmel foglalkozunk. Több üzletünk van, van ahol 8 órában bejelentett dolgozónk van, és olyan is, ahol egyszerűsített foglakoztatásban van dolgozónk. Egyszemélyes üzletekről van szó. Van ahol van, és van ahol nincs eladói végzettségük. Eddig bérként a garantált bérminimumot fizettük (161 000 és 806 Ft). A jogszabályokat böngészve a mi tevékenységünk végzéséhez nem találtam kötelezően előírt végzettséget az eladóink részére. Ebből adódóan van-e arra valamilyen lehetőségünk, hogy innentől kezdve csak a minimálbért fizessük részükre? Jelenleg folyamatban van nálunk egy munkaügyi ellenőrzési vizsgálat. Ezt a kérdést feltettem az ellenőrnek is, aki erre azt válaszolta, hogy nem alkalmazhatjuk a minimálbért, mert eddig is a bérminimumot fizettük és nem változott lényegi körülmény. Én azt válaszoltam rá, hogy csak annyi, hogy ez éves szinten nekünk a tavalyi évhez képest milliós nagyságrendű kiadást jelent, amit nem biztos, hogy ki tudunk gazdálkodni. Ez nem elfogadható válasz szerinte. A fentiekben leírtak alapján kérném az ön szakvéleményét. Köszönettel Anita
Magyarországi egyszemélyes kft.-t alapított egy szerb személy, és ügyvezető lett a cégben. Kérem tájékoztatásukat a külföldiek tb-kötelezettségével kapcsolatban. Magánszemélynek van Szerbiában jövedelme, és biztosított (öregségi nyugdíjas munkaviszony mellett). Kötelező-e a garantált bérminimum után tb-t bevallani utánuk? Milyen egyéb bejelenteni valónk van ezzel kapcsolatban? Fix jövedelme nincs a cégben egyelőre. Magyarországi lakcíme nincs. Milyen esetben nem kell tb-t fizetniük, és milyen igazolás kell hozzá? 1041-esen kell bejelenteni a tagsági jogviszonyt?
A következő linken megjelent cikkhez kapcsolódva szeretnék kérdezni. http://adozona.hu/2017_es_valtozasok/Igy_kell_megallapitani_az_NGM_szerint_a_gar_DR4NSW A jogszabály a középfokú képesítést igénylő MUNKAKÖR betöltése esetén írja elő a bérminimumot. Nem találom azt a konkrét jogszabályt, amely a magasabb összeg fizetésének kötelezettségét egyértelműen a másik feltételhez is köti, nevezetesen, hogy a dolgozó rendelkezik is az adott képzettséggel. (Egy másik jogszabály nyilván előírja és szankcionálja a szabálytalan foglalkoztatást, azonban egy ilyen esetben is jár a munkakör alapján a magasabb munkabér a kormányrendelet szerint. Ha erre vonatkozóan van ellentétes jogszabály – nem állásfoglalás vagy vélemény! – örömmel vennék erről egy tájékoztatást. Azt gondolom ugyanis, hogy egy esetleges bírósági perben kizárólag a jogszabályok szövege dönt, akárhány cikk is jelenik meg annak értelmezéséről.
2017. január 1-jétől jelentősen változott a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összege. Sok esetben azonban nehezen dönthető el, hogy mi jár az érintett munkavállalónak, így az illetékes szervtől állásfoglalást is kértünk.
Pultos, felszolgáló, szakács részére kötelező-e a 161 000 Ft garantált bérminimum?
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték