Tisztelt Szakértő! Munkaviszony mellett hangtechnikus FEOR 3145 képzettséggel rendelkezem, választhatom az ekhós adózást mint magánszemély? A kérdésem még az lenne, hogy a 2019. évi érvényes minimálbér 149 000 forint szolgál alapjául a jövedelem számításnak? Munkáltatóm szerint a garantált bérminimum 195 000 forinttal kell számolni? Mivel szakképzettséggel rendelkezem. Köszönöm válaszát!
2018 és 2019 fordulóján mozgalmas napokat éltek át az adózás iránt érdeklődők. Hiszen például szinte a 24. órában született megállapodás a kötelezőn alkalmazandó minimálbér és a garantált bérminimum összegéről, ami nagy mértékben befolyásolja az adózók terheit. A havi minimálbér 149 ezer forint, a garantált bérminimum pedig 195 ezer forint lett, ami egyébként számos ellátás összegét befolyásolja, így például a táppénz maximumát is.
Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! Egyik ismerősöm tehergépjármű-vezető, B, C és E kategóriás jogosítványa van, amelybe külön be van jegyezve, hogy hivatásos gépjárművezető, azaz ez a szakmája. A munkahelyén tehergépjármű-vezetőként dolgozik, de csak minimálbérrel van bejelentve. Véleményem szerint mint szakképzett gépjármű vezetőnek jár a garantált bérminimum. Ennek ellenére a munkáltató ezt nem ismeri el és nem hajlandó a lényegesen magasabb garantált bérminimummal bejelenteni. Kérdésem az: valóban jogosult-e a garantált bérminimumra, illetve eldöntheti-e a munkáltató, hogy milyen bérrel jelenti be. Előre is nagyon szépen köszönöm szíves válaszukat. Tisztelettel: Anderlik István Gyuláné
Tisztelt Szakértő! A szocho törvény 2. § (2) bekezdés szerinti minimálbér (amelynek 24-szerese az adófizetés felső határa) a kft. nyugdíjas tulajdonosa esetén a 149 ezer forintos minimálbér, vagy a 195 ezer forintos garantált bérminimum?
2019-ben mennyi az egyszerűsített foglalkoztatásban szja-mentesen fizethető órabér minimálbér, illetve garantált bérminimum esetén? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
A minimálbér, illetve a garantált bérminimum 2019. évi növekedése kapcsán összefoglaltuk, hogy 2018-hoz képest hogyan változnak a közterhek munkaviszonyban, illetve egyéni és társas vállalkozásban. Ismertetjük azt is, mennyi lesz a táppénz és a gyermekgondozási díj felső határa.
A szociális partnerek nem tudtak megállapodni a 2019. január 1-jén hatályba lépő minimálbér és garantált bérminimum mértékében, elképzelhető, hogy jövő héten szerdán a kormány határoz a béremelésről – összegezték a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői a csütörtöki tárgyaláson történteket az MTI-nek.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. közreműködő tagja a garantált bérminimum szerinti tagi jövedelmet vesz fel. Meg kell-e fizetnie ez esetben a mindenkori garantált bérminimum másfélszerese után az Egészségbiztosítási Alapot megillető (8,5 százalék) járulékot, vagy csak a minimálbér másfélszerese után? A kérdésem a szochóra is vonatkozik. Köszönettel: Moleszka
A kivaalany adóalapjának személyi jellegű kifizetéssel azonos része a 2019-től hatályba lépő adótörvény-módosítások következtében több ponton változik. Cikkünkben a 2018. évi előírásokkal összehasonlítva mutatjuk be a szabályozást.
Rendszeresen készít elemzéseket a magyar vállalkozások helyzetéről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK-GVI). Legutóbb a minimálbér emelésére adott vállalati válaszokat gyűjtötte össze az intézet, a cikkben elemzett statisztika a 2018 áprilisi vállalati konjunktúra vizsgálat adataira épül.
A következő két vagy három évre állapodna meg a munkaadói és a munkavállalói oldal a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének üteméről – írja a Magyar Idők. Másban ugyanakkor nincs egyetértés a felek között.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben várom segítségüket: a minimálbérre és a garantált bérminimumra vonatkozó szabályokat a 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet tartalmazza. A garantált bérminimum azonban csak akkor jár, ha a munkavállaló olyan munkakörben dolgozik, amely legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igényel. Esetünkben egy OKJ végzettséggel rendelkező autista munkavállalóról van szó, aki rendelkezik tisztítástechnológiai szakmunkás végzettséggel. Sajnos ő önálló munkát végezni nem tud, mivel folyamatos felügyelet szükséges a munkavégzése során. Kérdésem, hogy melyik bérre jogosult: a minimálbérre vagy a garantált bérminimumra? Válaszukat előre is köszönöm! Üdv: Morvay Péter
Jelentős béremelést szeretne elérni a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), 2019. január 1-jétől a minimálbért bruttó 190 ezer forintra, a garantált bérminimumot pedig bruttó 247 ezer forintra javasolják emelni – mondta Földiák András, a SZEF elnöke szerdán Budapesten az Andrássy téren tartott sajtótájékoztatón.
Tisztelt Szakértő! Kata egyéni vállalkozó jelenleg 50 ezer forint katát fizet. Jelenleg terhes, a szülés várható időpontja 2019. 03. 20. 2018. január 1-jétől táppénzre menne. 1. A magasabb ellátás érdekében 2018. november 1-jétől bejelentenék napi 8 órás munkaviszonyban 138 ezer forintos vagy 180 500 forintos jövedelem mellett, vagy 75 ezer forint katát fizetne november hónaptól. Melyik esetben jár jobban? 2. Mi számít, irányadó időszaknak, illetve az ellátás alapjának a táppénz, csed, illetve gyed esetén a fent említett dátumokat figyelembe véve? Várom szíves válaszukat! Köszönettel
Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló fenti témában írt cikkével kapcsoltban szeretnék további két kérdést feltenni, amelyek a szocho felső korlátjára vonatkoznak. 1. A felső korlát meghatározásánál minden esetben a minimálbért kell figyelembe venni, vagy előfordulhat, hogy egyes esetekben a garantált bérminimummal kell számolni? Olvastam ugyanis olyan véleményeket, hogy a társaság tevékenységének jellege dönti el, hogy melyikkel kell számolni. Például. ha egy gazdasági társaságnál munkaviszonyban lévő segédmunkás, egy másik számviteli szolgáltatást nyújtó társaságnál tag, és onnan kap osztalékot, akkor a felső korlát meghatározásánál mivel kell számolni? 2. A nyugdíjas tagok esetében mit kell figyelembe venni a felső korlát meghatározásánál? A törvényben, de a cikkben is az szerepel, hogy a szochót addig kell megfizetni az osztalék után ameddig a magánszemély jövedelme el nem éri a minimálbér 24-szeresét. A 2019-es évtől kezdve a nyugdíjasok után sem a munkaviszonyból, sem a tagsági jogviszonyból származó jövedelmük után nem fizetnek szochót . Ettől függetlenül, ha a nyugdíjas jövedelme már eléri az említett felső korlátot, nem kell már szochót fizetnie az osztalék után? Köszönettel: Lovász János
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték