56 találat a(z) felszolgálási díj cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulunk Önökhöz. A 2016. évi LXVI. törvény alapján 2018.01.01-tõl hatályba lép a turizmusfejlesztési hozzájárulás, amelyet az adózónak étkezõhelyi vendéglátásban étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom után kell majd megállapítani. Kérdésünk ezzel összefüggésben arra a felszolgálási díjra irányul, amelyet az adózó nyugtán, számlán feltüntet. Egyrészt a turizmusfejlesztési hozzájárulás alapját fogja-e képezni a kedvezményes adótartamú felszolgálási díj áfa nélküli értéke? A 71/2005 (IX.27) GKM rendelet szerint a foglalkoztatónak az adókkal és járulékokkal csökkentett felszolgálási díjat kell kifizetnie a személyzetnek, ami eddig az áfát és a 15% nyugdíjjárulék levonását jelentette. Ezzel kapcsolatban kérdésünk az lenne, ha a felszolgálási díj alapját képezi a turizmusfejlesztési hozzájárulásnak, akkor a turizmusfejlesztési hozzájárulás összegével csökkenteni kell-e a személyzet részére kifizethetõ összeget? Válaszukat elõre is köszönjük.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az étteremben a számlán külön feltüntetésre kerülő szervizdíj alapján kifizetésre kerülő felszolgálási díj kifizetésére van-e valami törvényi előírás? Kaphatják-e az abban részesülők havonta összevontan? Utalással történhet-e a kifizetés vagy mindenképpen készpénzben kell kifizetni? Segítségét előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértők! A felszolgálási díj a nyugtán külön gyűjtőn szerepel egy vállalkozásnál és 27%-os áfa terheli. A nyugtán csak a gyűjtő sorszáma látszik, a megnevezése nem. Ez megfelel az előírásoknak? Továbbá a havi összesített bevételnek, mely ebből származik, felosztásra kell kerülnie a közreműködők között. Kötelező-e ebből minden munkavállalói csoportot részesíteni? Dönthet-e a vállalkozás úgy, hogy – tagok, – hó közben ki- és belépő munkaviszonyban állók, – egyszerűsített-alkalmi foglalkoztatottak, – tanulószerződéses jogviszonyban állók, – bizonyos munkakörben alkalmazottak, pl. futárok, takarítók ebből ne részesedjenek? Azok pedig, akik részesednek az egész hónapban jelen lévő pincér, szakács, cukrász munkavállalók. Közöttük a felosztás szempontja a ledolgozott óraszámuk lenne az adott hónapban. Ez megfelelő szabályozás-e, vagy egyes elemei diszkriminatívak?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, hogy egy szállodában, az étteremben dolgozó takarítónő, vagy a konyhán dolgozó raktáros is részesülhet felszolgálási díjban? Köszönöm szépen!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik cégünk éttermi vendéglátással foglalkozik. 2017.01.01-től e tevékenységre vonatkozóan kedvezményes áfakulcsot alkalmazhatunk az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (SZJ 55.30.1-ből). Szeretném megkérdezni, hogy 2017. évtől az ételszolgáltatás, ha felszolgálással párosul, és az áraink a felszolgálási díjat tartalmazzák, a blokkon külön bontásban szerepel, akkor a felszolgálási díjat is 18 százalékos áfa kulcs terheli? Nagyon köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Előfordulhat-e szabályosan olyan tétel egy étterem számláján, mely az étterem által külön felszámított szervizszolgáltatásért kerül rögzítésre, de ez nem képezné az alkalmazottak bevételét, mivel a szerződésük szerint csakis munkabérre jogosultak. Ha ez lehetséges, akkor nem kell megfizetni a 15%-os járulékot?

Kérdés

Értelmezésünkben a felszolgálási díj adó-, és járulékmentes a foglalkoztatott számára. A 15 százalékos nyugdíjjárulékot a foglalkoztató fizeti a Tbj. 26. § (7) bekezdése szerint. Számlán feltüntetett felszolgálási díjat az áfával csökkentenénk, ezt az összeget írnánk jóvá a munkavállaló bérszámfejtésében. Példaként: a számlában feltüntetett felszolgálási díj 0,10x4000=400 forint, a felszolgálási díj áfatartalma 27 %, azaz 400:1,27x0,27=85 forint, véleményünk szerint 400-85=315 forint járna a munkavállalónak. Az általunk talált példákban azonban az áfával csökkentett összeget még 1,15-tel osztják, ezzel képezve járulékalapot, melynek összege megegyezik a munkavállalónak kifizetendő összeggel. Például, ha a számla négyezer forint, az azon feltüntetett felszolgálási díj 0,10x4000=400 forint, az áfatartalma 27 százalék, azaz 400:1,27x0,27=85 forint, amely csökkenti a járulékalapot, vagyis [400-85]:1,15=274 forint jut a pincéreknek. A jogszabályok szerint a foglalkoztató fizeti a 15 százalékos nyugdíjjárulékot, ennek ellenére az összes általunk talált példában a járulékalap képzésénél 1,15-tel való osztást találtunk, mely tovább csökkenti a munkavállalók számára kifizetendő felszolgálási díj összegét, értelmezésünkben áthárítva ezzel a munkavállalóra a 15 százalékos nyugdíjjárulék megfizetésének egy részét. A Tbj. 26. §-a alapján a felszolgálási díj után a foglalkoztató – a foglalkoztatott helyett – 15 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizet. Kérjük állásfoglalásukat, melyik példa a helyes. Köszönöm!

Kérdés

Cégünk felszolgálási díj bevezetését tervezi. Meghatározhatjuk-e, hogy csak a nap bizonyos szakában (15 óra után történő fogyasztás esetén) alkalmazzuk, vagy nem minden értékesítésre, például reggeli, menü, napi ajánlat esetén nem, a többire igen? A vendégeket elég az étlapon tájékoztatni? Részesedhet-e belőle a szakács (a felosztás módját megállapíthatják-e úgy)? Több értékesítési egységünk van. Egységenként különböző százalékot alkalmazhatunk-e? Köszönöm válaszát! Ami tiszta: az áfát tartalmazza, bevallásköteles (15 %), a felosztásról írásban meg kell állapodni, havonta ki kell fizetni.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Otthontámogatás számfejtése

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Adómentes reprezentáció

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink