Új tb-törvény: egyezik-e a járulék és a szocho alapja? Példákkal

Megosztás Tetszik

A július 1-jén hatályba lépett új Tbj. (2019. évi CXXII.) törvény egyik legmarkánsabb újítása a munkaviszonyban álló dolgozók minimum járulékfizetési kötelezettségének a bevezetése.

Emlékeztetőül: július 1-jétől a tavaly elfogadott új Tbj. 27. § (2) bekezdése értelmében 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben – tehát a munkaviszonyban álló dolgozók vonatkozásában – havi szinten legalább a minimálbér 30 százaléka után meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot. A 2021. évi költségvetést megalapozó törvény elfogadásakor viszont az országgyűlési képviselők megszavazták, hogy e kötelezettség alól július és augusztus hónapra felmentik az érintetteket.

A havi minimális járulékfizetés – ahogy azt az egyéni és társas vállalkozó esetében már „megszoktuk” – havi minimális szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséggel is jár. Nincs ez másként ebben az esetben sem. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (szocho-törvény) 1. § (10) bekezdése rögzíti, hogy „a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási jogviszony esetében az adó alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával”.

Magyarul munkaviszony esetén a szociális hozzájárulási adóalap megegyezik a járulék alappal, így ha az egyéni járulékot a minimálbér 30 százalékának alapulvételével kell megállapítani, akkor értelemszerűen ez lesz a szociális hozzájárulási adó alapja is.

A jogszabály azonban az idézett bekezdés alkalmazását nem szűkíti le a minimum járulékfizetéssel kapcsolatos szabályokra, ami néhány jövedelemtípus esetén a korábbiaktól eltérő vagy éppen ellentmondásos helyzeteket is eredményezhet.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy milyen esetekben térhet el a tb-járulék és a szocho alapja!