Törvényváltozások: nyugdíj, korhatár előtti ellátás, adategyeztetés

Megosztás Tetszik

Július 1-jétől több szabály is módosul a nyugellátással, adategyeztetéssel, illetve korhatár előtti ellátással kapcsolatban.

A 97. számú Magyar Közlönyben jelent meg a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi LIII. törvény, amely a címében szereplő jogszabály mellett számos más törvényt is módosít. Ezek közül a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 19997. évi LXXXI. törvény (Tny.), illetve a korhatár előtti ellátásról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Kenyt.) fontosabb új előírásaira hívjuk fel a figyelmet.

A Tny. 22. paragrafus (1) bekezdés e) pontjának módosítása révén a törvény rögzíti, hogy a 2020. június 30-áig terjedő időszakra a felszolgálási díj 81 százalékát, az azt követő időszakra viszont már a felszolgálási díj teljes összegét kell figyelembe venni az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározása során. (A felszolgálási díj után 2020. július 1-jétől az általános szabályok szerint fizet járulékot a biztosított, ám erre a Tny. a mostani módosításig nem volt tekintettel.) 

Ugyancsak a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset megállapítását érinti a fenti jogszabályi hely h) pontjának módosítása, amely a Tbj. 27. paragrafus (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határ alkalmazása esetén a minimálbér 30 százalékát nevesíti keresetként. (Az e pont alatt eddig szereplő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti munka-rehabilitációs díj, illetve fejlesztési foglalkoztatási díj a továbbiakban a Tny. 22. paragrafus (2) bekezdésének c) pontja alapján képez nyugdíjalapot.

A Brexittel függ össze a Tny. 79. paragrafus (2) bekezdés b) pontjának módosítása, amely rögzíti, hogy a nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátás folyósítását – a kormányrendeletben meghatározott esetekben a határozat vele való közlését követő tizenhárom napon belül, egyéb esetben a folyósításhoz szükséges adatokat tartalmazó elektronikus adatállomány beérkezését követő tizenhárom napon belül – EGT-állam vagy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága területén élők részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely EGT-államban vagy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára teljesíti.

A Tny. 82. paragrafus (2) bekezdésének hatályon kívül helyezésével illetékmentessé válik július 1-jétől a 84-88. paragrafusok alapján visszafizetésre vagy megtérítésre kötelező, vagy a 91. paragrafus szerinti mulasztási bírságot előíró határozat alapján a tartozás mérséklése, elengedése vagy fizetési kedvezmény engedélyezése iránt benyújtott kérelem is, amely esetében jelenleg általános tételű eljárási illetéket kell leróni.

A Tny. 83. paragrafusának (1) bekezdése jelenleg úgy rendelkezik, hogy a megállapított nyugellátásról nem lehet lemondani. Július 1-jétől ez módosul, az új előírás szerint a megállapított nyugellátásról – a kivételes nyugellátás kivételével – a megállapító határozat véglegessé válását követő 15. napot követően nem lehet lemondani.  

A Tny. 91. szakasz új (4)-es bekezdéssel egészül ki, amely szerint a mulasztási bírságot kiszabó döntés adatait a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek nem kell bejegyeznie a közigazgatási szankciók nyilvántartásába. Ezt a jogalkotó azzal indokolja, hogy a nyugdíjbiztosítás esetében a mulasztási bírság elsődlegesen a korábbi időszakra vonatkozóan nem teljesített adatszolgáltatás miatt kerül kiszabásra, így nem indokolt, hogy a foglalkoztató alaptevékenysége miatt kiszabott szankciók megállapítása során súlyosbító körülményként vegyék figyelembe. 

A Tny. 96/B paragrafusa a következő két új – (10) és (11) – bekezdéssel egészül ki.

A (10) bekezdés rögzíti, hogy az egyeztetési eljárás keretében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a véglegessé vált határozattal megállapított szolgálati idő és jogosultsági idő tartamát a biztosított, volt biztosított számára kedvezőbb módon újraszámolja, ha

• a szolgálati idő, jogosultsági idő tartamát jogszabálysértően állapították meg, és a határozatot közigazgatási bíróság még nem bírálta el, vagy
• az újra megállapítás az azóta tudomására jutott tények, adatok vagy bizonyítékok alapján indokolt.

Ugyanakkor a (11) bekezdés szerint az egyeztetési eljárás keretében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a véglegessé vált határozattal megállapított szolgálati idő, illetve jogosultsági idő tartamát egy ízben, az azt megállapító döntés véglegessé válásától számított öt éven belül a biztosított, volt biztosított számára kedvezőtlenebb módon újra megállapítja, ha a szolgálati idő, jogosultsági idő tartamát jogszabálysértően állapították meg, és a határozatot közigazgatási bíróság még nem bírálta el.

És végül fontos megemlíteni a Kenyt. két fontos változását.

Egyrészt a törvény 5. paragrafus (3) bekezdése d) ponttal egészül ki, ami szerint nem csökkenthető a (2) bekezdés alapján a személyi jövedelemadó mértékével a szolgálati járandóság összege abban az esetben sem, ha a jogosult a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29/D paragrafusának (3) bekezdése alapján négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül.

A kereseti korlát számítására vonatkozóan a jogszabály 11. paragrafusa új (1a) bekezdése rögzíti, hogy amennyiben a minimálbér havi összege a tárgyévben emelkedik, az éves keretösszeget a megemelt összeg alapján kell meghatározni, és az (1) bekezdés szerint már elrendelt szüneteltetést ennek figyelembevételével – a kötelező legkisebb munkabér megemelt havi összegének hatálybalépését követő 30 napon belül – felül kell vizsgálni.

A törvény új 28. szakasza értelmében a 11. paragrafus (1a) bekezdése alapján a szüneteltetés felülvizsgálatát a minimálbér 2021. február 1-jétől hatályos emelésére tekintettel 2021. július 30-áig kell elvégezni.

OLVASSA EL kapcsolódó cikkünket is!
Nyugdíj összege: így számolják, ha több uniós országban is dolgozott – példával