A borravaló hálát, elégedettséget kifejező olyan juttatás, amely az üzleti szokások alapján csaknem mindenütt előfordul, ahol a fogyasztó és az őt kiszolgáló személy közvetlenül kapcsolatba kerül egymással. A borravalót a közfelfogás ajándéknak tekinti, és sokan úgy vélik, hogy adózni sem kell utána, azonban ez nem minden esetben igaz.
Tisztelt Adózóna! Szakács munkakörben foglalkoztatott dolgozónk közel egy évig betegállományban volt, most a kardiológusa engedélyezte számára a könnyített munkavégzést. A munkaalkalmassági vizsgálaton az orvos 6 órás napi munkát engedélyezett, és 6 hónapra kapta meg az alkalmassági engedélyt. Időközben volt a rehabilitációs intézetben, és határozatot kapott, C2 besorolással. Béréhez havonta felszolgálási díjat is kap, mely a forgalomtól függ. A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenységnél jövedelemkorlátot kell betartani, amely szerint a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és az egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, vagyis 2019-ben a 149 ezer forintos minimálbér másfélszeresét, azaz a 223 500 forintot. Dolgozónk a béréhez havonta felszolgálási díjat is kap, mely a forgalomtól függ. A felszolgálási díjat egyedül a 15%-os mértékű nyugdíjjárulék terheli, amelyet a munkáltatónak kell megfizetnie. A kérdésem az, hogy a felszolgálási díj beletartozik-e abba a jövedelembe, amelyet a megváltozott munkaképességű dolgozó fizetési korlátjába be kell számítani? Molnár Anikó
Tisztelt Szakértő! Ha nyugdíjas (Mtv. szerinti) munkavállaló részesül felszolgálási díjban, akkor a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulékot az ő esetében meg kell fizetni vagy nem? Köszönöm szépen válaszát!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a nyugdíjas munkavállaló felszolgálási díjának kezelése 2019-ben. A 1908-as bevallás 09. oldalán kellett eddig bevallani, de nekik ez most nem készül, így a felszolgálási díjukat sem tudjuk egyelőre kezelni/bevallani! Mi a megoldás? Köszönöm a segítséget!
Tisztelt Szakértő! A "Borravaló és szervizdíj: különbségek adózásban és papírmunkában" válaszukban a következő szerepelt: A (szervizdíj) "felszolgálási díj járulékalapot képező jövedelem, mely után a foglalkoztató 15 százalék nyugdíjjárulékot fizet, ezen túlmenően személyi jövedelemadó nem terheli. A foglalkoztatottat adó- és járulékfizetési kötelezettség nem terheli" [Tbj. tv. 26. § (7)]. Tehát szochót nem kellett fizetni, mert a szochó alapja az Szja tv., mely szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap, de kivát kell? A szervízdíj egyenlő a felszolgálási díjjal, egyenlő a borravalóval? Válaszát előre is köszönöm
Az éttermi számlán külön feltüntetett szervizdíj alapján kifizetendő felszolgálási díj módjára van-e valami törvényi előírás? Kaphatják-e azt az abban részesülők havonta összevontan? Utalással megoldható-e a kifizetés vagy csak készpénzben lehet? Olvasónk kérdéseire Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulunk Önökhöz. A 2016. évi LXVI. törvény alapján 2018.01.01-tõl hatályba lép a turizmusfejlesztési hozzájárulás, amelyet az adózónak étkezõhelyi vendéglátásban étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom után kell majd megállapítani. Kérdésünk ezzel összefüggésben arra a felszolgálási díjra irányul, amelyet az adózó nyugtán, számlán feltüntet. Egyrészt a turizmusfejlesztési hozzájárulás alapját fogja-e képezni a kedvezményes adótartamú felszolgálási díj áfa nélküli értéke? A 71/2005 (IX.27) GKM rendelet szerint a foglalkoztatónak az adókkal és járulékokkal csökkentett felszolgálási díjat kell kifizetnie a személyzetnek, ami eddig az áfát és a 15% nyugdíjjárulék levonását jelentette. Ezzel kapcsolatban kérdésünk az lenne, ha a felszolgálási díj alapját képezi a turizmusfejlesztési hozzájárulásnak, akkor a turizmusfejlesztési hozzájárulás összegével csökkenteni kell-e a személyzet részére kifizethetõ összeget? Válaszukat elõre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Az étteremben a számlán külön feltüntetésre kerülő szervizdíj alapján kifizetésre kerülő felszolgálási díj kifizetésére van-e valami törvényi előírás? Kaphatják-e az abban részesülők havonta összevontan? Utalással történhet-e a kifizetés vagy mindenképpen készpénzben kell kifizetni? Segítségét előre is köszönöm!
Különös adózási és társadalombiztosítási szabályok vonatkoznak a borravalóból, illetve felszolgálási díjból szerzett jövedelemre.
Tisztelt Szakértők! A felszolgálási díj a nyugtán külön gyűjtőn szerepel egy vállalkozásnál és 27%-os áfa terheli. A nyugtán csak a gyűjtő sorszáma látszik, a megnevezése nem. Ez megfelel az előírásoknak? Továbbá a havi összesített bevételnek, mely ebből származik, felosztásra kell kerülnie a közreműködők között. Kötelező-e ebből minden munkavállalói csoportot részesíteni? Dönthet-e a vállalkozás úgy, hogy – tagok, – hó közben ki- és belépő munkaviszonyban állók, – egyszerűsített-alkalmi foglalkoztatottak, – tanulószerződéses jogviszonyban állók, – bizonyos munkakörben alkalmazottak, pl. futárok, takarítók ebből ne részesedjenek? Azok pedig, akik részesednek az egész hónapban jelen lévő pincér, szakács, cukrász munkavállalók. Közöttük a felosztás szempontja a ledolgozott óraszámuk lenne az adott hónapban. Ez megfelelő szabályozás-e, vagy egyes elemei diszkriminatívak?
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, hogy egy szállodában, az étteremben dolgozó takarítónő, vagy a konyhán dolgozó raktáros is részesülhet felszolgálási díjban? Köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! Egyik cégünk éttermi vendéglátással foglalkozik. 2017.01.01-től e tevékenységre vonatkozóan kedvezményes áfakulcsot alkalmazhatunk az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom (SZJ 55.30.1-ből). Szeretném megkérdezni, hogy 2017. évtől az ételszolgáltatás, ha felszolgálással párosul, és az áraink a felszolgálási díjat tartalmazzák, a blokkon külön bontásban szerepel, akkor a felszolgálási díjat is 18 százalékos áfa kulcs terheli? Nagyon köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Előfordulhat-e szabályosan olyan tétel egy étterem számláján, mely az étterem által külön felszámított szervizszolgáltatásért kerül rögzítésre, de ez nem képezné az alkalmazottak bevételét, mivel a szerződésük szerint csakis munkabérre jogosultak. Ha ez lehetséges, akkor nem kell megfizetni a 15%-os járulékot?
Értelmezésünkben a felszolgálási díj adó-, és járulékmentes a foglalkoztatott számára. A 15 százalékos nyugdíjjárulékot a foglalkoztató fizeti a Tbj. 26. § (7) bekezdése szerint. Számlán feltüntetett felszolgálási díjat az áfával csökkentenénk, ezt az összeget írnánk jóvá a munkavállaló bérszámfejtésében. Példaként: a számlában feltüntetett felszolgálási díj 0,10x4000=400 forint, a felszolgálási díj áfatartalma 27 %, azaz 400:1,27x0,27=85 forint, véleményünk szerint 400-85=315 forint járna a munkavállalónak. Az általunk talált példákban azonban az áfával csökkentett összeget még 1,15-tel osztják, ezzel képezve járulékalapot, melynek összege megegyezik a munkavállalónak kifizetendő összeggel. Például, ha a számla négyezer forint, az azon feltüntetett felszolgálási díj 0,10x4000=400 forint, az áfatartalma 27 százalék, azaz 400:1,27x0,27=85 forint, amely csökkenti a járulékalapot, vagyis [400-85]:1,15=274 forint jut a pincéreknek. A jogszabályok szerint a foglalkoztató fizeti a 15 százalékos nyugdíjjárulékot, ennek ellenére az összes általunk talált példában a járulékalap képzésénél 1,15-tel való osztást találtunk, mely tovább csökkenti a munkavállalók számára kifizetendő felszolgálási díj összegét, értelmezésünkben áthárítva ezzel a munkavállalóra a 15 százalékos nyugdíjjárulék megfizetésének egy részét. A Tbj. 26. §-a alapján a felszolgálási díj után a foglalkoztató – a foglalkoztatott helyett – 15 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizet. Kérjük állásfoglalásukat, melyik példa a helyes. Köszönöm!
Cégünk felszolgálási díj bevezetését tervezi. Meghatározhatjuk-e, hogy csak a nap bizonyos szakában (15 óra után történő fogyasztás esetén) alkalmazzuk, vagy nem minden értékesítésre, például reggeli, menü, napi ajánlat esetén nem, a többire igen? A vendégeket elég az étlapon tájékoztatni? Részesedhet-e belőle a szakács (a felosztás módját megállapíthatják-e úgy)? Több értékesítési egységünk van. Egységenként különböző százalékot alkalmazhatunk-e? Köszönöm válaszát! Ami tiszta: az áfát tartalmazza, bevallásköteles (15 %), a felosztásról írásban meg kell állapodni, havonta ki kell fizetni.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték