Felszolgálási díj adómentessége

Megosztás Tetszik

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) 1. számú melléklet 4.21. pontja értelmében adómentes a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló – tette közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a honlapján.

A felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet (GKM rendelet) alapján a felszolgálási díjat havonta kell a vendéglátásban közvetlenül – az üzletben – közreműködőknek kifizetni. A GKM rendelet 2020. december 24-étől hatályos 2. §-a úgy rendelkezik, hogy a felszolgálási díj kifizetésénél közreműködőnek a vendéglátó üzletben alkalmazott munkavállaló minősül.

Mivel a GKM rendelet nem részletezi az „üzletben alkalmazott munkavállaló” fogalmát, ezért nem kizárólag a felszolgálók, hanem például a szakácsok, konyhai kisegítők, a műszaki, technikai munkát végző munkavállalók, a zeneszolgáltatást vagy egyéb szórakoztató szolgáltatást biztosító munkavállalók is részesülhetnek a felszolgálási díjból adómentesen.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 34. § (1) bekezdése értelmében munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez. Munkáltató pedig az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat. A munkaerő-kölcsönzés az Mt. 214. § a) pontja szerint olyan tevékenység, amelynek keretében a kölcsönadó a vele munkaviszonyban lévő munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek átengedi. A kölcsönzött munkavállaló tekintetében a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolja.

Az szja-törvény alkalmazásában munkáltató, akivel a magánszemély munkaviszonyban áll, munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője minősül munkáltatónak a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján. A munkaviszony fogalmát az szja-törvény nem tartalmazza, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. § 38. pont a) alpontjában foglalt értelmező rendelkezés szerint e körbe tartozik az Mt. szerinti munkaviszony, továbbá minden olyan munkavégzésre létesített jogviszony, amelyre törvény szerint az Mt. rendelkezéseit alkalmazni kell, illetve a munkavégzésre irányuló törvényben szabályozott egyéb jogviszonyok.

Mindezeket figyelembe véve a felszolgálási díjból az üzemeltető munkavállalói és az általa kölcsönzött munkavállalók részesülhetnek adómentesen. Az üzemeltető által megbízott vállalkozás munkavállalói azonban adómentesen nem részesülhetnek a felszolgálási díjból.

A GKM rendelet 1. § (4) bekezdése értelmében a felszolgálási díj befolyt összegének – külön jogszabályokban meghatározott – adókkal és járulékokkal csökkentett hányadát kell a vendéglátásban közvetlenül közreműködőknek kifizetni.

A GKM rendeletből nem következik az az értelmezés, hogy a felszolgálási díj összege az alkalmazottak részére történő felosztás és kifizetés előtt csökkenthető lenne az egyébként a kifizetőt terhelő közterhekkel (például általános forgalmi adó, tuizmusfejlesztési hozzájárulás, kisvállalati adó) is.

Ez pedig azt jelenti, hogy az ezen a jogcímen befolyt összeget a felosztás szabályairól, arányáról megkötött megállapodás alapján kell felosztani a felszolgálási díjra jogosult magánszemélyek között, és az egy főre jutó összeget a magánszemély jövedelmét terhelő társadalombiztosítási járulék mértékével csökkentve kell a jogosultak részére kifizetni. Más közteher csökkentő tételként nem vehető figyelembe – olvasható a nav.gov.hu-n.