hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Borravaló és felszolgálási díj: járulékfizetési szabályok

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

A régi Tbj. a 4. § k) pontjában határozta meg a járulékalapot képező jövedelem fogalmát, mely felsorolásban még mind a két, címben említett tétel szerepelt. Igaz (2005. évi jogszabályba történt beemelésüktől kezdve), bizonyos tekintetben „kakukktojásnak” tűntek, hiszen az általánostól eltérő járulékfizetési szabályok vonatkoztak rájuk.

A régi Tbj. (az 1997. évi LXXX. törvény) szabályai szerint  a vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15 százalékos nyugdíjjárulék fizetését vállalhatta önkéntes döntéssel, míg a külön jogszabály [a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet] szerinti felszolgálási díj után a foglalkoztató – a foglalkoztatott helyett – 15 százalékos nyugdíjjárulék fizetésére volt kötelezett.

Az említett járulékfizetés alapján mind a borravaló, mind pedig a felszolgálási díj esetében a járulékalap 81 százalékát kell figyelembe venni a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a társadalombiztosítási nyugellátásáról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 22. § (1) bekezdés e), illetve f) pontja értelmében. 

Az új Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) a felszolgáló borravalója utáni önkéntes járulékfizetés lehetőségét megszüntette. Ellenben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú mellékletének 4.21. pontja értelmében a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló továbbra is adómentes maradt.

(Zárójelben jegyezzük meg, hogy amennyiben nem közvetlenül kapott borravalóról van szó, hanem a borravalóként befolyt összegnek a vállalkozás által történő „újraosztásáról”, akkor ez a magánszemély és a vállalkozás között fennálló jogviszonynak megfelelően adózik, illetve járulékfizetés terheli. Így például munkaviszony esetén munkabérként kezelendő.)

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen járulékokat kell levonni az új Tbj. szerint a felszolgálási díjból!
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Társasház egyszeres

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Tárgyi eszköz – bruttó érték meghatározása

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Csehországi adókötelezettségek

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close