A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) 1. számú melléklet 4.21. pontja értelmében adómentes a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló – tette közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a honlapján.
Július 1-jétől több szabály is módosul a nyugellátással, adategyeztetéssel, illetve korhatár előtti ellátással kapcsolatban.
A régi Tbj. a 4. § k) pontjában határozta meg a járulékalapot képező jövedelem fogalmát, mely felsorolásban még mind a két, címben említett tétel szerepelt. Igaz (2005. évi jogszabályba történt beemelésüktől kezdve), bizonyos tekintetben „kakukktojásnak” tűntek, hiszen az általánostól eltérő járulékfizetési szabályok vonatkoztak rájuk.
A július 1-jén hatályba lépett új Tbj. (2019. évi CXXII.) törvény egyik legmarkánsabb újítása a munkaviszonyban álló dolgozók minimum járulékfizetési kötelezettségének a bevezetése.
Tisztelt Szakértő! A felszolgálási díj járulékszabálya 2020. 07. 01. után megváltozik, úgy, hogy a munkáltató által fizetendő 15%-os nyugdíjjárulék helyett a felszolgálási díjban részesülőtől 18,5% tb-járulékot kell levonni. Ezzel a felszolgálási díj a jövőben nem csak nyugdíjjogosultságot alapoz meg, hanem más tb-ellátások (például táppénz) számítása során is beszámítandó, és továbbra sem kell szja-t fizetni ezen díj után. Több fórumon és szakirodalomban elhangzott/megjelent, hogy szociális hozzájárulási adó sem terheli 2020. 07. 01-jétől a felszolgálási díjat. A szochoban ennek ellenére nagy a bizonytalanság, elhangzott már az előzőtől eltérő vélemény is, tekintve, hogy a Szocho tv. és Tbj.-ből ez teljességgel egyértelműen nem levezethető. [Lásd 2018. évi LII. tv. 1. § (3) bek. és Tbj. 4. § (k) 2.pont]. Kell fizetni a kifizetőnek 2020. 07. 01. után szochot a felszolgálási díj után? Ebben kérem szíves szakértését. Tisztelettel és köszönettel: Novák Katalin
A borravaló hálát, elégedettséget kifejező olyan juttatás, amely az üzleti szokások alapján csaknem mindenütt előfordul, ahol a fogyasztó és az őt kiszolgáló személy közvetlenül kapcsolatba kerül egymással. A borravalót a közfelfogás ajándéknak tekinti, és sokan úgy vélik, hogy adózni sem kell utána, azonban ez nem minden esetben igaz.
Tisztelt Adózóna! Szakács munkakörben foglalkoztatott dolgozónk közel egy évig betegállományban volt, most a kardiológusa engedélyezte számára a könnyített munkavégzést. A munkaalkalmassági vizsgálaton az orvos 6 órás napi munkát engedélyezett, és 6 hónapra kapta meg az alkalmassági engedélyt. Időközben volt a rehabilitációs intézetben, és határozatot kapott, C2 besorolással. Béréhez havonta felszolgálási díjat is kap, mely a forgalomtól függ. A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenységnél jövedelemkorlátot kell betartani, amely szerint a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és az egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, vagyis 2019-ben a 149 ezer forintos minimálbér másfélszeresét, azaz a 223 500 forintot. Dolgozónk a béréhez havonta felszolgálási díjat is kap, mely a forgalomtól függ. A felszolgálási díjat egyedül a 15%-os mértékű nyugdíjjárulék terheli, amelyet a munkáltatónak kell megfizetnie. A kérdésem az, hogy a felszolgálási díj beletartozik-e abba a jövedelembe, amelyet a megváltozott munkaképességű dolgozó fizetési korlátjába be kell számítani? Molnár Anikó
Tisztelt Szakértő! Ha nyugdíjas (Mtv. szerinti) munkavállaló részesül felszolgálási díjban, akkor a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulékot az ő esetében meg kell fizetni vagy nem? Köszönöm szépen válaszát!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a nyugdíjas munkavállaló felszolgálási díjának kezelése 2019-ben. A 1908-as bevallás 09. oldalán kellett eddig bevallani, de nekik ez most nem készül, így a felszolgálási díjukat sem tudjuk egyelőre kezelni/bevallani! Mi a megoldás? Köszönöm a segítséget!
Tisztelt Szakértő! A "Borravaló és szervizdíj: különbségek adózásban és papírmunkában" válaszukban a következő szerepelt: A (szervizdíj) "felszolgálási díj járulékalapot képező jövedelem, mely után a foglalkoztató 15 százalék nyugdíjjárulékot fizet, ezen túlmenően személyi jövedelemadó nem terheli. A foglalkoztatottat adó- és járulékfizetési kötelezettség nem terheli" [Tbj. tv. 26. § (7)]. Tehát szochót nem kellett fizetni, mert a szochó alapja az Szja tv., mely szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap, de kivát kell? A szervízdíj egyenlő a felszolgálási díjjal, egyenlő a borravalóval? Válaszát előre is köszönöm
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték