302 találat a(z) felszámolás cimkére
Csődbűncselekmény miatt öt év börtönt is kaphat a lebukott vállalkozó
Cikk
Öt év börtönt is kaphat az a közép-dunántúli vállalkozó, aki különböző trükkökkel próbálta kimenteni vagyonát csőd szélén álló cégéből, a társaság ellen csődbűncselekmény miatt indult eljárás – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Adóbevallások, amelyeket soron kívül be kell nyújtani
Cikk
Ha a szokásostól eltérő, nem mindennapi, rendkívüli körülmények, események következnek be a vállalkozásnál, akkor soron kívüli adóbevallást kell benyújtani.
Saját kezdeményezésű felszámolás lépései és költségei
Cikk
Kft. eszközei nem elegendőek a kötelezettségek fedezésére. Szeretné maga elindítani a felszámolási eljárást. Ennek pontosan milyen lépései vannak, és a közzétételi és hatósági díjon kívül (25 000+80 000 forint) milyen kiadással jár, ha az ügyvédi költséget figyelmen kívül hagyjuk? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Felszámolás lépései és költségei, ha az eljárás saját kezdeményezésű
Kérdés
Kft. eszközei nem elegendőek a kötelezettségek fedezésére. Szeretné maga elindítani a felszámolási eljárást. Ennek pontosan milyen lépései vannak, és a közzétételi meg hatósági díjon kívül (25 000+80 000 forint) milyen kiadással jár, ha az ügyvédi költséget figyelmen kívül hagyjuk?
Meghatalmazás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Általam könyvelt vállalkozás felszámolás alá került. A képviselő már a felszámoló. Mint könyvelő, már nem vagyok a NAV rendszerében. Kérdésem az lenne, van-e arra lehetőség, hogy a felszámoló meghatalmazzon az elmaradt bevallás benyújtására? Vagy esetleg más lehetőség létezik-e? Válaszukat köszönöm.
Felszámolásból visszatérő cég beszámolója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2017 áprilisában felszámolási eljárást kezdeményeztek egy bt.-nél. Az eljárás jogerősen, a cég megszűnése nélkül lezárult, 2018. 06. 13-án. A NAV nem tudott segíteni a bevallásokkal kapcsolatban; milyen bevallási kötelezettsége van a cégnek? 2017-ben 71-es bevallás és tevékenységet záró beszámoló készült. Köszönöm!
Csed és gyed idejére járó szabadság kifizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Egyik munkavállaló jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, harmadik gyermekére tekintettel gyedre jogosult 2019 decemberéig, második gyermekére tekintettel, mivel tartósan beteg a gyermek, 2026. novemberéig gyesre jogosult. A munkáltató felszámolás alatt áll, és ha jól tudom, a cégbíróságból való törlés napjával megszűnik a munkaviszonya a munkavállalónak, akkor is ha gyeden, gyesen van, és ekkor ki kell fizetni számára a felgyülemlett szabadságokat, illetve végkielégítés is megilleti jogutód nélküli megszűnés esetén. Viszont mi alapján kell elszámolni a szabadságot és a végkielégítést? Az érvényes alapbére alapján, ami 64 500 forint, mert 4 órás munkaviszonyban áll munkaszerződése szerint, és középfokú végzettséget igénylő a munkaköre. Viszont nem fog visszatérni dolgozni, mert nincs már hova, tehát nem lesz munkabér-módosítás. Vagy a jelenleg érvényes garantált bérminimumot kell alapul venni ilyen esetben? Mert 2016-ban 129 ezer volt a garantált bérminimum, jelenleg 180 500 forint. Melyik bérrel kell számolni ilyen esetben a szabadságok és a végkielégítés kifizetésekor? Válaszukat előre is köszönöm!
Inkasszó: ennyi pénzt emelt le a NAV az adósok számlájáról
Cikk
Az adóhatóság tavaly csaknem 994 ezer végrehajtási eljárást indított, a követelt tartozások összege meghaladta a 757 milliárd forintot, behajtani 261,6 milliárdot sikerült – írja a Világgazdaság.
Vagyonrendezési eljárás
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Felszámoló cég vagyonrendezési eljárás keretében a 2006. évi V. törvényben foglaltaknak megfelelően értékesíti a megszűnt cég ingatlanát, kiegyenlíti az eljárással kapcsolatos költségeket, a hitelezői igényeket. Hogyan kell kezelni az eljárást számviteli, adózási szempontból?
Evaalap
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt. evaalany, a számviteli törvény hatálya alá tartozik. 2017. évben az egyik partnere felszámolás alá került, így nem fízette a számlák összegét. A hitelezői igény bejelentése megtörtént a felszámoló felé. Kérdésem, hogy ebben az esetben elszámolható-e értékvesztés, és ezzel csökkenthető-e az evaalap?
Felszámolásból visszatérés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ellen felszámolási eljárás volt folyamatban 2017.01.19-2017.12.07-ig, amikor is a cégbíróság visszaállította a működését. Milyen bevallásokat kell beadnom, és milyen bevallási időtartamokra erre az esetre?(1765, 1708, 1701, 1771?) Mely időszakokra kell a mérleget közzétenni? Előre is köszönöm a segítségét. Üdvözlettel: Kovács Eszter
Behajthatalansági nyilatkozat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. egyik vevője felszámolás alá került. Befizette a követelés nyilvántartásba vételi díját. A felszámoló tájékoztatása alapján nem fog a követelés megtérülni, ezért behajthatatlansági nyilatkozatot kért, ami meg is érkezett március hónapban, és be is fizette a további 2000 forint plusz áfa költséget. A mérlegkészítés időpontja március 31. A nyilatkozatban hivatkoznak a 1991. évi IL. törvény 46. paragrafus (8) bekezdésére, valamint a 2000. évi C. törvény 3. paragrafus (4) bekezdésének 10. pontjára. Ezek alapján úgy gondolom, hogy a 2017. évre behajthatatlan követelésként leírhatom, és társaságiadó-ügyileg sincs semmilyen módosító tétele? A felszámoló felé a hitelezői igénybejelentéskor a főkövetelésen kívül még kamat- és perköltségigény is be lett nyújtva. A könyvelésben csak a főkövetelés összege szerepel. A behajthatatlansági nyilatkozat viszont a teljes hitelezői igénybejelentésről szól. Kérdésem az lenne, hogy a könyvelésben ki kell-e mutatni a teljes hitelezői követelést? Amennyiben nem, akkor a behajthatatlansági nyilatkozatnak külön kéne tartalmaznia a főkövetelést, és a többi kamatot plusz a perköltséget? Mivel a behajthatatlansági nyilatkozat nem egyezik meg a könyvelésben szereplő összeggel, ettől függetlenül leírható-e a követés? Köszönöm válaszukat!
Akadállyal érintett tag: felszámolt cégben lévő tagság – más cégben lévő tagság
Kérdés
Egy kft.-t felszámoltak 2016. 02. 03-án, a tartozása (NAV felé adótartozás) 8 562 742 Ft. A benne lévő egyik tag, X. Y. 40%-os tulajdonos. Az ügyvezető Z. ZS. (és tag is 40%-ban). Egy másik (már 2000-től működő) kft.-ben változás következett be, miszerint 2 új tulajdonos (48%–48%-ban) lépett be (tehát 96% tulajdonrész került eladásra). X. Y. (aki a felszámolt cégben is tag volt) maradt 4% tuladonos. Ő az alakulástól kezdődően 4% tulajdonos volt. Az ügyvezető ebben a cégben és a már felszámolt cégben is ügyvezető (ő a már felszámolt cégben tulajdonos is volt). A NAV akadállyal érintett tagnak nyilvánította X. Y. (4%-os) tulajdonost. Ő állítólag csak abban az esetben maradhat tag, ha lesz egy többségi tulajdonos a cégben. Az Art. 24. § (1) bekezdésére hivatkoznak, ami visszautal a Art. 19. § (2) bekezdésre. Véleményem szerint a két új taggal szemben merülhet fel a vizsgálat. X. Y. eddig is tag volt, sőt a tulajdonrészében sem következett be változás. De ha őt vizsgálhatják, akkor az ügyvezetőnél, aki a felszámolt cégben és ebben a cégben is ügyvezető, miért nem kizáró ok? Jogos a NAV kérése, hogy társasági szerződést kell módosítani?
Felszámolás alatt álló cég felé tartozásának rendezése
Kérdés
Kérdésem, hogy miért nem kaptam még választ a címben feltett kérdésemre?
Több mint kétszáz hitelezői bejelentés érkezett a felszámolóhoz
Cikk
Több mint kétszáz hitelező, köztük könyvkiadók várnak a pénzükre az Alexandra üzleteket egykor ellátó nagykereskedő, a Könyvbazár Kft. felszámolási eljárásában. A cég a kiskereskedő partnerétől, a könyvesboltokat üzemeltető Rainbow Kft.-től 4,5 milliárdot követel. A hatóságok továbbra is nyomoznak az Alexandra-cégekkel kapcsolatban, többek közt sikkasztás és csődbűncselekmény gyanújával, ismeretlen tettes ellen. Gyanúsítotti kihallgatásra eddig nem került sor – írja a napi.hu.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
