Kft. eszközei nem elegendőek a kötelezettségek fedezésére. Szeretné maga elindítani a felszámolási eljárást. Ennek pontosan milyen lépései vannak, és a közzétételi meg hatósági díjon kívül (25 000+80 000 forint) milyen kiadással jár, ha az ügyvédi költséget figyelmen kívül hagyjuk?
Tisztelt Szakértő! Általam könyvelt vállalkozás felszámolás alá került. A képviselő már a felszámoló. Mint könyvelő, már nem vagyok a NAV rendszerében. Kérdésem az lenne, van-e arra lehetőség, hogy a felszámoló meghatalmazzon az elmaradt bevallás benyújtására? Vagy esetleg más lehetőség létezik-e? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 2017 áprilisában felszámolási eljárást kezdeményeztek egy bt.-nél. Az eljárás jogerősen, a cég megszűnése nélkül lezárult, 2018. 06. 13-án. A NAV nem tudott segíteni a bevallásokkal kapcsolatban; milyen bevallási kötelezettsége van a cégnek? 2017-ben 71-es bevallás és tevékenységet záró beszámoló készült. Köszönöm!
Tisztelt Szakértők! Egyik munkavállaló jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, harmadik gyermekére tekintettel gyedre jogosult 2019 decemberéig, második gyermekére tekintettel, mivel tartósan beteg a gyermek, 2026. novemberéig gyesre jogosult. A munkáltató felszámolás alatt áll, és ha jól tudom, a cégbíróságból való törlés napjával megszűnik a munkaviszonya a munkavállalónak, akkor is ha gyeden, gyesen van, és ekkor ki kell fizetni számára a felgyülemlett szabadságokat, illetve végkielégítés is megilleti jogutód nélküli megszűnés esetén. Viszont mi alapján kell elszámolni a szabadságot és a végkielégítést? Az érvényes alapbére alapján, ami 64 500 forint, mert 4 órás munkaviszonyban áll munkaszerződése szerint, és középfokú végzettséget igénylő a munkaköre. Viszont nem fog visszatérni dolgozni, mert nincs már hova, tehát nem lesz munkabér-módosítás. Vagy a jelenleg érvényes garantált bérminimumot kell alapul venni ilyen esetben? Mert 2016-ban 129 ezer volt a garantált bérminimum, jelenleg 180 500 forint. Melyik bérrel kell számolni ilyen esetben a szabadságok és a végkielégítés kifizetésekor? Válaszukat előre is köszönöm!
Az adóhatóság tavaly csaknem 994 ezer végrehajtási eljárást indított, a követelt tartozások összege meghaladta a 757 milliárd forintot, behajtani 261,6 milliárdot sikerült – írja a Világgazdaság.
Tisztelt Adózóna! Felszámoló cég vagyonrendezési eljárás keretében a 2006. évi V. törvényben foglaltaknak megfelelően értékesíti a megszűnt cég ingatlanát, kiegyenlíti az eljárással kapcsolatos költségeket, a hitelezői igényeket. Hogyan kell kezelni az eljárást számviteli, adózási szempontból?
Tisztelt Szakértő! Egy bt. evaalany, a számviteli törvény hatálya alá tartozik. 2017. évben az egyik partnere felszámolás alá került, így nem fízette a számlák összegét. A hitelezői igény bejelentése megtörtént a felszámoló felé. Kérdésem, hogy ebben az esetben elszámolható-e értékvesztés, és ezzel csökkenthető-e az evaalap?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ellen felszámolási eljárás volt folyamatban 2017.01.19-2017.12.07-ig, amikor is a cégbíróság visszaállította a működését. Milyen bevallásokat kell beadnom, és milyen bevallási időtartamokra erre az esetre?(1765, 1708, 1701, 1771?) Mely időszakokra kell a mérleget közzétenni? Előre is köszönöm a segítségét. Üdvözlettel: Kovács Eszter
Tisztelt Szakértő! Kft. egyik vevője felszámolás alá került. Befizette a követelés nyilvántartásba vételi díját. A felszámoló tájékoztatása alapján nem fog a követelés megtérülni, ezért behajthatatlansági nyilatkozatot kért, ami meg is érkezett március hónapban, és be is fizette a további 2000 forint plusz áfa költséget. A mérlegkészítés időpontja március 31. A nyilatkozatban hivatkoznak a 1991. évi IL. törvény 46. paragrafus (8) bekezdésére, valamint a 2000. évi C. törvény 3. paragrafus (4) bekezdésének 10. pontjára. Ezek alapján úgy gondolom, hogy a 2017. évre behajthatatlan követelésként leírhatom, és társaságiadó-ügyileg sincs semmilyen módosító tétele? A felszámoló felé a hitelezői igénybejelentéskor a főkövetelésen kívül még kamat- és perköltségigény is be lett nyújtva. A könyvelésben csak a főkövetelés összege szerepel. A behajthatatlansági nyilatkozat viszont a teljes hitelezői igénybejelentésről szól. Kérdésem az lenne, hogy a könyvelésben ki kell-e mutatni a teljes hitelezői követelést? Amennyiben nem, akkor a behajthatatlansági nyilatkozatnak külön kéne tartalmaznia a főkövetelést, és a többi kamatot plusz a perköltséget? Mivel a behajthatatlansági nyilatkozat nem egyezik meg a könyvelésben szereplő összeggel, ettől függetlenül leírható-e a követés? Köszönöm válaszukat!
Egy kft.-t felszámoltak 2016. 02. 03-án, a tartozása (NAV felé adótartozás) 8 562 742 Ft. A benne lévő egyik tag, X. Y. 40%-os tulajdonos. Az ügyvezető Z. ZS. (és tag is 40%-ban). Egy másik (már 2000-től működő) kft.-ben változás következett be, miszerint 2 új tulajdonos (48%–48%-ban) lépett be (tehát 96% tulajdonrész került eladásra). X. Y. (aki a felszámolt cégben is tag volt) maradt 4% tuladonos. Ő az alakulástól kezdődően 4% tulajdonos volt. Az ügyvezető ebben a cégben és a már felszámolt cégben is ügyvezető (ő a már felszámolt cégben tulajdonos is volt). A NAV akadállyal érintett tagnak nyilvánította X. Y. (4%-os) tulajdonost. Ő állítólag csak abban az esetben maradhat tag, ha lesz egy többségi tulajdonos a cégben. Az Art. 24. § (1) bekezdésére hivatkoznak, ami visszautal a Art. 19. § (2) bekezdésre. Véleményem szerint a két új taggal szemben merülhet fel a vizsgálat. X. Y. eddig is tag volt, sőt a tulajdonrészében sem következett be változás. De ha őt vizsgálhatják, akkor az ügyvezetőnél, aki a felszámolt cégben és ebben a cégben is ügyvezető, miért nem kizáró ok? Jogos a NAV kérése, hogy társasági szerződést kell módosítani?
Kérdésem, hogy miért nem kaptam még választ a címben feltett kérdésemre?
Több mint kétszáz hitelező, köztük könyvkiadók várnak a pénzükre az Alexandra üzleteket egykor ellátó nagykereskedő, a Könyvbazár Kft. felszámolási eljárásában. A cég a kiskereskedő partnerétől, a könyvesboltokat üzemeltető Rainbow Kft.-től 4,5 milliárdot követel. A hatóságok továbbra is nyomoznak az Alexandra-cégekkel kapcsolatban, többek közt sikkasztás és csődbűncselekmény gyanújával, ismeretlen tettes ellen. Gyanúsítotti kihallgatásra eddig nem került sor – írja a napi.hu.
Tartozom egy felszámolás alatt álló cégnek. A cég felszámolási eljárása kb. fél éve kezdődött. A felszámolótól semmilyen értesítést nem kaptam, hogy tartozom. Kivezethetem-e a szállítói követelését a könyvelésemből (az összeg 100 000 Ft körüli)? (Mindkét fél kft.) Vitatott követelésről van szó!
Az elmúlt évben közel 40 ezer vállalkozás szűnt meg Magyarországon, 14 százalékkal kevesebb, mint 2016-ban, ugyanakkor az elindult felszámolási eljárások száma emelkedett – áll a Coface nemzetközi hitelbiztosító MTI-hez eljuttatott elemzésében.
Tavaly 9,3 százalékkal csökkent a gazdasági társaságokat érintő megszűnési eljárások száma, így hetedével kevesebb nemfizetési eljárást kezdeményeztek – derül ki a Bisnode Magyarország Kft. legfrissebb, tavalyi évről szóló elemzéséből.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték