A jelenlegi gazdasági helyzetben sajnos egyre gyakrabban fordul elő, hogy a megrendelők, vevők fizetési késedelembe esnek. Melyek a késedelem következményei, és milyen lehetőségek adódnak a követelési jogosultság érvényesítésére? Írásunkban ezeket ismertetjük.
Tapasztalatok szerint egyre gyakrabban fordul elő, hogy a munkáltató fizetésképtelenné válik. A munkavállalók hónapok óta nem kapnak munkabért, a hitelezők pedig naponta kopogtatnak. Nem meglepő tehát, hogy a céggel szemben felszámolási eljárás kezdeményezésére kerül sor. De hogyan, mikor jutnak a pénzükhöz a munkavállalók?
Idén eddig mintegy 10 ezer cégfelszámolás történt, míg tavaly 8111, 2021-ben pedig 4359 cég szűnt meg. Az iparágakat tekintve a tavalyi adatok alapján magas kockázatú az építőipar, az agrárium pedig a legstabilabb – közölte a Csődvédelem.hu Tanácsadó Kft. szerdán az MTI-vel.
Egy cég követelése behajthatatlannak minősült egy másikkal szemben. Olvasónk az eljárás menetéről kérdezett. Kérdéseire dr. Juhász Péter jogász-adószakértő (HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.) válaszolt.
Közzétette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azoknak nem a magánszemély adózóknak a listáját, amelyeknek 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 100 millió forintot meghaladó adótartozásuk volt a június 30-ai nyilvántartás szerint.
A Magyar Közlöny 2023/93. számában június 28-án kilenc új kormányrendelet, továbbá a kormány tagjainak számos rendelete jelent meg.
A kormány ismét módosította a felszámolási eljárásokra vonatkozó szabályokat. A Magyar Közlönyben 2023. április 17. napján hirdették ki a felszámolási eljárás során az adós gazdasági tevékenysége folytatása érdekében való értékesítés veszélyhelyzeti szabályairól szóló 129/2023. kormányrendeletet („Rendelet”), melyet azóta már módosított is a május 19-én kihirdetett 187/2023. kormányrendelet. A jogszabályok új lehetőséget biztosítanak a felszámolóknak, az adósoknak, illetve az adós tevékenységeit átvenni kívánó potenciális vevőknek. Ezen szereplőknek célszerű átértékelniük jelenlegi gyakorlatukat annak érdekében, hogy ki tudják használni az újonnan létrehozott „vagyonmentő” jogintézményt.
Egy hónappal a kihirdetését követően módosította a kormány 187/2023. számú rendeletével a felszámolási eljárás során az adós gazdasági tevékenysége folytatása érdekében való értékesítés veszélyhelyzeti szabályairól szóló 129/2023. kormányrendeletet – derül ki a Magyar Közlöny 75. számából.
Rendeletet hirdetett ki a kormány a felszámolási eljárás során az adós gazdasági tevékenysége folytatása érdekében való értékesítés veszélyhelyzeti szabályairól címmel a Magyar Közlöny 56. számában.
A kérdésem témájában találtam az oldalon elég sok infót, de nekem marad egy fekete folt – írta olvasónk, majd így folytatta: Tagi kölcsön van az egyszerűsített végelszámolással megszűnő bt.-ben, vagyonnal nem rendelkeznek. 1. Elengedik a tagi kölcsönt. 2. Ez generál taót, illetve illetékfizetést. Erre nincs fedezet... Mi fog történni? - Befizetnek tagi kölcsönt és újra kezdődik a körforgás az 1. ponttól? - Vagyonfelosztási javaslatban rendelkeznek róla, hogy átvállalja a tulajdonos ezt az illetéket? Ebben az esetben is ajándékozás lesz, amelyet még a cég könyvelésében kellene rendeznem? Mivel minden esetben a cég a megajándékozott, így minden esetben az ő terhe lesz az illeték. Így hogyan fog megszűnni a társaság? Olvasónk kérdéseire Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt.
Mekkora tartozástól indítható felszámolás? Mennyibe kerül a felszámolás elindítása? Hogyan lesz a kényszertörlésből felszámolás? Hitelezőként mit tehetünk egy felszámolás során? Dr. Szeiler Nikolett ügyvédet hallhatják.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték