hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Bt.-beltag befizetésének elszámolása

  • adozona.hu
3

Végelszámolás előtt álló betéti társaság nyugdíjas beltagja után fizetett egészségügyi szolgáltatási járulékát forrás híján a beltag finanszírozta a bt. helyett. Elszámolható-e tagi kölcsönként a befizetés? Olvasói kérdésre Szipszer Tamás mérlegképes könyvelő válaszolt.

Olvasónk az alábbi kérdést intézte hozzánk: van egy évek óta nem működő evás, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság (éves bevétele 5–10 ezer forint között van). Mind a kültag, mind a beltag öregségi nyugdíjas. A beltag két éve nyugdíjas, azóta a cég megfizeti a egészségügyi szolgáltatási járulékot. Mivel a cégnek nem volt bevétele, ezért a beltag fizette be a cég számlájára, és onnan utaltuk. Kérdésem: ez a bt.-nél tagi kölcsönnek minősül-e? Ha igen, akkor ezt egyéb bevételként a 2019. évben le kell-e adózni és ajándékozási illetéket fizetni? Az összeg 240 ezer forint. A cég 2019. 12. 31-ével meg kíván szűnni, egyszerűsített végelszámolással. Azt olvastam az interneten, hogy a NAV a jegyzettőke-emelést ebből az összegből nem fogadja el, mert a rendeletben foglalt rendeltetésszerű használat nem valósul meg. Egyszerűsített végelszámolással meg csak akkor tud a cég megszűnni, ha nincs tartozása.

Szakértőnk válasza a következő:

Alapvetően a felek közötti szerződés dönti el, hogy az átutalt összegeket milyen jogcímen kapta meg a cég.

Tekinthetik tagi kölcsönnek is. Ez esetben valóban problémás annak elengedése, mivel a tagi kölcsön elengedése valóban illetékköteles, ha annak értéke meghaladja a 150 ezer forintot, vagy ha arról okiratot, például szerződést állítottak ki. Arról nem is szólva, hogy az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény (evatörvény) 6. § (2) bekezdés értelmében az adóalany javára elengedett tartozás evás bevételnek minősül, amely után meg kell fizetni az evát is.

Mivel a tagi kölcsön elengedése adó- és illetékfizetési kötelezettséggel járna, melyet a cég valószínűleg csak újabb tagi kölcsönnel tudna fizetni, így a vagyonnal nem fedezett tagikölcsön-tartozás esetén csakis a felszámolási eljárás jöhet szóba, vagyis végelszámolásnak nincs helye.

A felek az ilyen összegeket tekinthetik véglegesen átadott pénzösszegnek is, mely után ajándékozási illeték ugyan nem merül fel az illetéktörvény 17. § (1) bekezdés n) pontja alapján, de az így kapott összeg után szintén meg kellett volna fizetni az evát, mivel az a vállalkozás által megszerzett evás bevételnek minősül.

Végül felmerülhet a veszteségek fedezetére történő pótbefizetések lehetősége. A polgári törvénykönyv (Ptk.) kizárólag a kft.-k esetén szabályozza a pótbefizetés esetkörét. Ugyanakkor más társasági formáknál, például bt. esetében sem tiltott.

Álláspontom szerint egy evás betéti társaságnál is értelmezhető a pótbefizetés, erről azonban a taggyűlésnek írásos határozatot kellett volna hozni. Ez esetben a végelszámolás befejezhető, és a végelszámolási időszakra történő áttéréskor a nyitó mérleg lekötött tartalék sorában kell ezen összeget szerepeltetni. A pótbefizetés tehát nem kötelezettség. Akkor is a tőketartalékban marad kimutatva, ha visszafizetni nem tudják.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (3)
Ruszin Zsolt

Örülök, hogy kiderült, hogy nem kell taggyűlési határozat a Bt esetén a pótbefizetésről.

A törvényes lehetőségek elhallgatásának pedig biztos, hogy az olvasók is örülnek. Vagy mégsem?

Szipszer Tamás

Tisztelt Ruszin Zsolt!

Mint az a válaszban is szerepel a PTK valóban csak a KFT-k esetén állapít meg részletszabályokat a pótbefizetéssel kapcsolatban.
Ugyanakkor véleményem szerint a céges iratokból mindenféle jogvita elkerülése érdekében ki kell derülnie az átutalt összegek jogcímének.
Ehhez legjobb megoldásként a taggyűlési határozatot tartom.

A második észrevételével kapcsolatban azt tudom mondani, hogy a kérdés nem irányult a felek közötti társadalombiztosítási jogviszony minősítésére, így azzal kapcsolatban tartózkodtam bármilyen válasz megadására.
üdvözlettel
Szipszer Tamás

Ruszin Zsolt

Több szempontból se stimmel a válasz.

Először is a Bt esetében a tagoknak nem kell döntést hozniuk a pótbefizetésről, csak Kft-knél van. A korábbi Gt. is úgy szólt, hogy a betéti társaság (vagy Kkt) tagjai bármikor adhatnak pénzt a társaságnak, külön döntés nélkül. A Ptk. ezt még tovább lazította.

A válasz nem tartalmazza, hogy a kérdésben szereplő Bt beltag-ügyvezetője bármikor munkaviszonyra léphetne (léphetett volna) a Bt-vel. A munkaidőnek nincs alsó korlátja, így az értelemszerűen napi 1 perc is lehet, a munkabér pedig havi 350 Ft. Így nem merülne (merült volna fel) egészségügyi szolgáltatási járulék, illetve a 350 Ft-os munkabér járulékai elmennek kerekítésbe - tehát nullákat kellene vallani.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Üzeltben nyilvántartott készpénz pénztárgép használat esetén

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

Bér és egyéb juttatás kifizetése

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

40 év munkaviszony utáni jubileum

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 január
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close