Bt.-beltag befizetésének elszámolása

  • adozona.hu
3

Végelszámolás előtt álló betéti társaság nyugdíjas beltagja után fizetett egészségügyi szolgáltatási járulékát forrás híján a beltag finanszírozta a bt. helyett. Elszámolható-e tagi kölcsönként a befizetés? Olvasói kérdésre Szipszer Tamás mérlegképes könyvelő válaszolt.

Olvasónk az alábbi kérdést intézte hozzánk: van egy évek óta nem működő evás, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság (éves bevétele 5–10 ezer forint között van). Mind a kültag, mind a beltag öregségi nyugdíjas. A beltag két éve nyugdíjas, azóta a cég megfizeti a egészségügyi szolgáltatási járulékot. Mivel a cégnek nem volt bevétele, ezért a beltag fizette be a cég számlájára, és onnan utaltuk. Kérdésem: ez a bt.-nél tagi kölcsönnek minősül-e? Ha igen, akkor ezt egyéb bevételként a 2019. évben le kell-e adózni és ajándékozási illetéket fizetni? Az összeg 240 ezer forint. A cég 2019. 12. 31-ével meg kíván szűnni, egyszerűsített végelszámolással. Azt olvastam az interneten, hogy a NAV a jegyzettőke-emelést ebből az összegből nem fogadja el, mert a rendeletben foglalt rendeltetésszerű használat nem valósul meg. Egyszerűsített végelszámolással meg csak akkor tud a cég megszűnni, ha nincs tartozása.

Szakértőnk válasza a következő:

Alapvetően a felek közötti szerződés dönti el, hogy az átutalt összegeket milyen jogcímen kapta meg a cég.

Tekinthetik tagi kölcsönnek is. Ez esetben valóban problémás annak elengedése, mivel a tagi kölcsön elengedése valóban illetékköteles, ha annak értéke meghaladja a 150 ezer forintot, vagy ha arról okiratot, például szerződést állítottak ki. Arról nem is szólva, hogy az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény (evatörvény) 6. § (2) bekezdés értelmében az adóalany javára elengedett tartozás evás bevételnek minősül, amely után meg kell fizetni az evát is.

Mivel a tagi kölcsön elengedése adó- és illetékfizetési kötelezettséggel járna, melyet a cég valószínűleg csak újabb tagi kölcsönnel tudna fizetni, így a vagyonnal nem fedezett tagikölcsön-tartozás esetén csakis a felszámolási eljárás jöhet szóba, vagyis végelszámolásnak nincs helye.

A felek az ilyen összegeket tekinthetik véglegesen átadott pénzösszegnek is, mely után ajándékozási illeték ugyan nem merül fel az illetéktörvény 17. § (1) bekezdés n) pontja alapján, de az így kapott összeg után szintén meg kellett volna fizetni az evát, mivel az a vállalkozás által megszerzett evás bevételnek minősül.

Végül felmerülhet a veszteségek fedezetére történő pótbefizetések lehetősége. A polgári törvénykönyv (Ptk.) kizárólag a kft.-k esetén szabályozza a pótbefizetés esetkörét. Ugyanakkor más társasági formáknál, például bt. esetében sem tiltott.

Álláspontom szerint egy evás betéti társaságnál is értelmezhető a pótbefizetés, erről azonban a taggyűlésnek írásos határozatot kellett volna hozni. Ez esetben a végelszámolás befejezhető, és a végelszámolási időszakra történő áttéréskor a nyitó mérleg lekötött tartalék sorában kell ezen összeget szerepeltetni. A pótbefizetés tehát nem kötelezettség. Akkor is a tőketartalékban marad kimutatva, ha visszafizetni nem tudják.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (3)
Ruszin Zsolt

Örülök, hogy kiderült, hogy nem kell taggyűlési határozat a Bt esetén a pótbefizetésről.

A törvényes lehetőségek elhallgatásának pedig biztos, hogy az olvasók is örülnek. Vagy mégsem?

Szipszer Tamás

Tisztelt Ruszin Zsolt!

Mint az a válaszban is szerepel a PTK valóban csak a KFT-k esetén állapít meg részletszabályokat a pótbefizetéssel kapcsolatban.
Ugyanakkor véleményem szerint a céges iratokból mindenféle jogvita elkerülése érdekében ki kell derülnie az átutalt összegek jogcímének.
Ehhez legjobb megoldásként a taggyűlési határozatot tartom.

A második észrevételével kapcsolatban azt tudom mondani, hogy a kérdés nem irányult a felek közötti társadalombiztosítási jogviszony minősítésére, így azzal kapcsolatban tartózkodtam bármilyen válasz megadására.
üdvözlettel
Szipszer Tamás

Ruszin Zsolt

Több szempontból se stimmel a válasz.

Először is a Bt esetében a tagoknak nem kell döntést hozniuk a pótbefizetésről, csak Kft-knél van. A korábbi Gt. is úgy szólt, hogy a betéti társaság (vagy Kkt) tagjai bármikor adhatnak pénzt a társaságnak, külön döntés nélkül. A Ptk. ezt még tovább lazította.

A válasz nem tartalmazza, hogy a kérdésben szereplő Bt beltag-ügyvezetője bármikor munkaviszonyra léphetne (léphetett volna) a Bt-vel. A munkaidőnek nincs alsó korlátja, így az értelemszerűen napi 1 perc is lehet, a munkabér pedig havi 350 Ft. Így nem merülne (merült volna fel) egészségügyi szolgáltatási járulék, illetve a 350 Ft-os munkabér járulékai elmennek kerekítésbe - tehát nullákat kellene vallani.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Munkavédelmi képviselő választása

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő

Biztosítás visszavásárlása ¬ szociális hozzájárulási adó

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Utazási utalvány mint promóciós eszköz ügyfelek részére

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

2019 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X