Előző írásunkban általánosságban a fenntarthatóság és az ESG témájának fejlődését és a jelenlegi jelentéstételi gyakorlatok kialakulását tekintettük át. Most nézzük meg, hogy ezzel párhuzamosan hogyan fejlődtek azok a keretrendszerek, amelyek meghatározzák a vállalatok és pénzintézetek számára az önkéntes fenntarthatóságijelentés-tétel kereteit!
Sulyok Tamás köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára szeptember 15-i hatállyal államtitkárrá nevezte ki Szabados Richárdot, aki a nemzetgazdasági miniszter irányításával a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztése mellett a technológiáért fog felelni – jelentette be szerdán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A fenntarthatóság jelentősége az elmúlt években egyre hangsúlyosabbá vált, és most már szinte nem telik el úgy nap, hogy ne hallanánk vagy olvasnánk róla, illetve ne foglalkoznánk a témával. A vállalatvezetők agendájában immár fix helye van, megjelent a szabályozásban, vevők, beszállítók, bankok és társadalmi szervezetek vizsgálják ilyen szemszögből a vállalatokat, és a tulajdonosok, valamint a munkavállalók is egyre érzékenyebbek a témára.
A KPMG International legfrissebb kutatása szerint a gazdasági és geopolitikai kihívások ellenére az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) szempontok egyre fontosabb szerepet játszanak a vállalati felvásárlásokat és összeolvadásokat (M&A) megelőző átvilágítások során világszerte. A globális szervezet éves ESG Due Diligence tanulmánya, amely már harmadik éve készül, rámutat arra, hogy az ESG prioritása az elmúlt egy-másfél évben növekedett, annak ellenére, hogy számos országban a vállalatfelvásárlások piaca lassulást mutatott a magasabb kamatlábak következtében – derül ki a KPMG sajtóközleményéből.
A hazai vállalatok jelentős része nincs tisztában azzal, milyen környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontoknak kell megfelelniük. A legnagyobb kihívást a jogszabályok közötti eligazodás és az erőforráshiány jelenti számukra – derül ki az EY 53 országban, köztük Magyarországon összesen 5464 érintett bevonásával készült nemzetközi kutatásából.
Tizenhárom rendelet – közöttük az ESG beszámolók nyilvántartását, minimumkövetelményeit, tartalmát, formai követelményeit, közzétételének szabályait tartalmazó rendelet –, továbbá három határozat jelent meg a Magyar Közlöny 2024. évi 81. számában.
Új ESG-ajánlás előkészítését jelentette be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzügyi szolgáltatások jövőbeli irányait kutató Point Zero Fórumon – tájékoztatta a jegybank szerdán az MTI-t.
Bár a cégek többsége (63 százaléka) bizakodó azzal kapcsolatban, hogy felkészült lesz az EU kötelező vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelve, a CSRD-követelmények teljesítésére, de sokan még nem igazán tudják, hogyan – derül ki a PwC első alkalommal elkészített Global CSRD Survey kutatásából.
Azok a vállalatok, amelyek működésükbe beépítik a fenntarthatóságot, jelentős előnyöket élveznek azokkal a versenytársaikkal szemben, amelyek erre a területre nem fordítanak kellő figyelmet – derül ki egy nemrégiben közzétett, vállalati felsővezetők körében készített globális kutatásból, írja sajtóközleményében a K&H Csoport.
Négy hónappal az új ESG-törvény elfogadását követően jelent meg a törvény első módosítása, amely számos ponton átalakítja, illetve kiegészíti az ESG-adatszolgáltatásra, a nyilvántartásokra és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) megillető hatósági jogkörökre vonatkozó rendelkezéseket. A módosításról Györfi-Tóth Péter, partner, a DLA Piper Hungary ESG szakterületének vezetője és Dránovits Dóra, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje készítettek összefoglalót.
A KPMG felmérése szerint még az évek óta fenntarthatósági úton járó cégeknek is fejtörést okoz, hogy miként emeljék a döntéshozói szintre a fenntarthatóságijelentés-készítéshez kapcsolódó feladatokat, megfelelően integrálva azt a szervezet működésébe. A kutatás arra enged következtetni, hogy az eddig inkább kvalitatív beszámolók egyre inkább válnak kvantitatívvá, ennek következtében elkerülhetetlenül a pénzügyi és kontrolling területek illetékeseire hárulnak az ezzel kapcsolatos feladatok.
Több hónapnyi halogatás és zárt ajtók mögött folyó egyeztetések után 2024. március 15-én az Európai Tanács elfogadta a Vállalatok Fenntarthatósági Átvilágításáról szóló Irányelvet (Corporate Sustainability Due Diligence Directive), amely röviden, mint CSDDD, vagy CS3D kering a köztudatban több mint két éve – írja sajtóközleményében a KPMG.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már 2024. január 1-jétől hatályosak. A DLA Piper Hungary szakértői összefoglalták a jogszabályban előírt fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeket, illetve, hogy azok milyen feladatokat jelenthetnek a törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokra.
A BDO Magyarország ESG üzletága által, 9 közép-kelet-európai BDO iroda részvételével, a régió vállalatainak fenntarthatósághoz való hozzáállásáról, a területen tett kezdeményezéseiről és az ESG-vel kapcsolatban azonosítható akadályokról készített kutatása szerint a vállalatok 20 százaléka már készített ESG-jelentést, és további 40 százalék tervezi a közeljövőben a riport elkészítését, a megkérdezettek 40 százaléka azonban nem tervez ESG-jelentést készíteni.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték