Tele van a parlament elé terjesztett 2025. évi költségvetési törvényjavaslat a fenntartható finanszírozásra, illetve a vállalati felelősségvállalásra vonatkozó szabályokat rögzítő ESG-törvényt (2023. évi CVIII. törvény) módosító paragrafusokkal.
Sokat hallunk a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati kötelezettségekről és különböző, az ESG-hez kapcsolódó feladatokról. Vajon ez csak egy szükséges rossz a vállalatoknak? Egy kényszerű kötelezettség, ami csak a pénzt viszi, de hasznot nem hoz?
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlást adott ki a pénzügyi szervezetek számára, melyben a vállalati hitelnyújtást megelőzően a hiteligénylők környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) információinak felmérését írja elő. Az EY hírlevelében összefoglalta a bankok felé támasztott főbb elvárásokat, illetve a potenciálisan érintett vállalati hitelfelvevők jövőbeli kötelezettségeit.
2024. október 10-én, a Lelki Egészség Világnapjához kapcsolódóan hazai szakemberek, kutatók, szolgáltató cégek és civil szervezetek fogtak össze, hogy az új munkaerőpiaci kihívásoknak, a nemzetközi ajánlásoknak és jogszabályi elvárásoknak megfelelően megoldást kínáljanak 2025-re a munkáltatóknak a munkavállalói jóllét és a fenntartható gazdasági növekedés támogatására. A program révén többek között adómentes juttatásokkal segítik a HR szakembereket a munkavállalói jóllét és a szervezeti kultúra fejlesztésében – olvasható a HAT Alapítvány közleményében, melyet az Országos Sajtószolgálat közölt szerdán.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlása alapján a hitelező pénzügyi szervezeteknek hitelnyújtás előtt kérdőívben kell felmérni a kölcsönt igénylő vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) kockázatait, mivel kockázatkezelési folyamataikban ezeket is figyelembe kell venniük majd. A felügyeleti elvárást 2025 júliusától az 500 millió forintot meghaladó céges hitelkihelyezések esetében kell alkalmazni, majd a következő években fokozatosan egyre alacsonyabb szerződéses összegeknél is, olvasható az MNB honlapján.
Előző írásunkban áttekintettük, hogyan fejlődtek azok a keretrendszerek, amelyek meghatározzák a vállalatok és pénzintézetek számára az önkéntes fenntarthatóságijelentés-tétel kereteit. Most a főbb fenntarthatósági jelentési keretrendszerek bemutatását követően a nemzetközileg elterjedt jelentési szabványok és mérőszámok rendszereit vesszük végig röviden.
Előző írásunkban általánosságban a fenntarthatóság és az ESG témájának fejlődését és a jelenlegi jelentéstételi gyakorlatok kialakulását tekintettük át. Most nézzük meg, hogy ezzel párhuzamosan hogyan fejlődtek azok a keretrendszerek, amelyek meghatározzák a vállalatok és pénzintézetek számára az önkéntes fenntarthatóságijelentés-tétel kereteit!
Sulyok Tamás köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára szeptember 15-i hatállyal államtitkárrá nevezte ki Szabados Richárdot, aki a nemzetgazdasági miniszter irányításával a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztése mellett a technológiáért fog felelni – jelentette be szerdán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A fenntarthatóság jelentősége az elmúlt években egyre hangsúlyosabbá vált, és most már szinte nem telik el úgy nap, hogy ne hallanánk vagy olvasnánk róla, illetve ne foglalkoznánk a témával. A vállalatvezetők agendájában immár fix helye van, megjelent a szabályozásban, vevők, beszállítók, bankok és társadalmi szervezetek vizsgálják ilyen szemszögből a vállalatokat, és a tulajdonosok, valamint a munkavállalók is egyre érzékenyebbek a témára.
A KPMG International legfrissebb kutatása szerint a gazdasági és geopolitikai kihívások ellenére az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) szempontok egyre fontosabb szerepet játszanak a vállalati felvásárlásokat és összeolvadásokat (M&A) megelőző átvilágítások során világszerte. A globális szervezet éves ESG Due Diligence tanulmánya, amely már harmadik éve készül, rámutat arra, hogy az ESG prioritása az elmúlt egy-másfél évben növekedett, annak ellenére, hogy számos országban a vállalatfelvásárlások piaca lassulást mutatott a magasabb kamatlábak következtében – derül ki a KPMG sajtóközleményéből.
A hazai vállalatok jelentős része nincs tisztában azzal, milyen környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontoknak kell megfelelniük. A legnagyobb kihívást a jogszabályok közötti eligazodás és az erőforráshiány jelenti számukra – derül ki az EY 53 országban, köztük Magyarországon összesen 5464 érintett bevonásával készült nemzetközi kutatásából.
Tizenhárom rendelet – közöttük az ESG beszámolók nyilvántartását, minimumkövetelményeit, tartalmát, formai követelményeit, közzétételének szabályait tartalmazó rendelet –, továbbá három határozat jelent meg a Magyar Közlöny 2024. évi 81. számában.
Új ESG-ajánlás előkészítését jelentette be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzügyi szolgáltatások jövőbeli irányait kutató Point Zero Fórumon – tájékoztatta a jegybank szerdán az MTI-t.
Bár a cégek többsége (63 százaléka) bizakodó azzal kapcsolatban, hogy felkészült lesz az EU kötelező vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelve, a CSRD-követelmények teljesítésére, de sokan még nem igazán tudják, hogyan – derül ki a PwC első alkalommal elkészített Global CSRD Survey kutatásából.
dr. Radics Zsuzsanna
tb-szakértő, jogász
Ez engem is érdekel
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték