58 találat a(z) esg cimkére

Cikk

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) két átfogó jelentést publikált a fenntarthatóság jegyében: saját környezeti fenntarthatósági kockázati elemzése mellett megjelent a Zöld pénzügyi jelentés is a 2024-es év vonatkozásában. A dokumentumok a klímaváltozás és a természeti kockázatok gazdasági-pénzügyi hatásait vizsgálják. A jelentések többek között megállapítják, hogy a megújuló energia részaránya történelmi csúcsot döntött hazánkban, valamint zöld hitelezés is bővült a fenntartható tőkepiac fejlődése mellett – írja honlapján az MNB.

Cikk

A kormány május 13-án nyújtotta be a jövő évi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatot, amely – ahogy arról már beszámoltunk – tartalmazza a magyar ESG törvény (2023. évi CVIII. törvény) módosításának javaslatát is. Ugyanezen a napon egy másik törvényjavaslatot is benyújtottak, amely az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról rendelkezik, közkeletű nevén a „nyári adócsomagot” tartalmazza.

Cikk

A kormány benyújtotta a parlamentnek a 2026. évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek részeként módosítaná az ESG-törvényt (2023. évi CVIII. törvény). Az Országgyűlésnek benyújtott törvénymódosító javaslat több pontban eltér attól a verziótól, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium még március végén bocsátott társadalmi egyeztetésre. Nézzük a részleteket!

Cikk

A fenntarthatósági kötelezettségek teljesítésének elhalasztása lehetőséget teremt a cégek számára az ESG-folyamatok kialakításának erősítésére, főként stratégiatervezéssel, adatgyűjtéssel és karbonlábnyom-számítással. A vállalatok többsége a CSRD irányelv szerint kívánja elkészíteni a fenntarthatósági jelentését a 2025-ös évről – mutat rá az EY közel 50 magyar vállalati vezető megkérdezésén alapuló felmérése.

Cikk

Az Európai Parlament ma nagy többséggel, 531 igen szavazattal, 69 nem szavazattal és 17 tartózkodással elfogadta az Európai Bizottság „Stop the Clock” javaslatával kapcsolatos álláspontját, amely kétéves halasztást irányoz elő az EU CSRD (vállalati fenntarthatósági jelentésételi direktíva) alkalmazására azon 2. körös nagyvállalatok számára, akik eredetileg a 2025-ös üzleti évük tekintetében lettek volna legkorábban kötelezettek erre. Ez a kör most 2027-es évig kapott haladékot. Emellett a 3. körös, tehát a közérdeklődésre számot tartó (praktikusan tőzsdén jegyzett) kkv-k is 2 év haladékot kaptak (2026 helyett 2028), illetve a nagyvállalati értéklánc fenntarthatósági átvilágítását előirányzó CSDDD-rendelet első körének hatályba lépése is halasztásra kerül 1 évvel (2027 helyett 2028).

Cikk

A magyar kormány bejelentette a magyar ESG-törvényben foglalt kötelezettségek módosításának szándékát, vélhetően a CSRD-vel kapcsolatos kötelezettségek elhalasztását és adminisztrációs terjedelmének jelentős csökkentését célul kitűző EU Omnibusz javaslatra is reagálva. Cikkünkben áttekintjük a társadalmi egyeztetésen lévő törvénymódosítás részleteit.

Cikk

Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét – derül ki a Deloitte sajtóközleményéből.

Cikk

Még az EU tavaly novemberi budapesti csúcstalálkozóján jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy készülőben van egy olyan salátatörvény (úgynevezett omnibusz-rendelet), melynek célja lenne a különböző, gyakran egymást átfedő és a vállalatoknak láthatóan igen komoly terhet jelentő EU-s fenntarthatósági szabályrendszerek egyszerűsítése és egységesítése. Indokként a vállalatokra nehezedő bürokrácia csökkentését, az innováció és a versenyképesség növelését jelölte meg.

Cikk

Az ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) szempontok alapján működő cégek 63 százaléka számára járt pozitív hatással a fenntarthatósági elvek követése – derült ki a Moore Global 4000 középvállalatot célzó globális kutatásából. A közeljövőben életbe lépő, egyebek között a cégek teljes ellátási láncaira kiterjedő fenntarthatósági auditokat is magukban foglaló további szabályozások kapcsán azonban számos potenciális nehézséget is beazonosítottak a felmérésben részt vevő cégvezetők.

Cikk

Hogyan érintik a kormány őszi adócsomagjának változásai a vállalkozásokat? Miért fontos időben felkészülni az eÁFA rendszerre, és hogyan alakítják át a digitális megoldások a NAV működését? Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Mindezek a nagyvállalatok és kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is jelentős hatással lesznek.

Cikk

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlást adott ki a pénzügyi szervezetek számára, melyben a vállalati hitelnyújtást megelőzően a hiteligénylők környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) információinak felmérését írja elő. Az EY hírlevelében összefoglalta a bankok felé támasztott főbb elvárásokat, illetve a potenciálisan érintett vállalati hitelfelvevők jövőbeli kötelezettségeit.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Gyeden lévő kismama

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Osztalékelőleg visszafizetése

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Szakképzési munkaszerződés, 08-as bevallás

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink