Két féléves, online, ESG-fókuszú vállalati szaktanácsadó szakirányú továbbképzést indít a Gábor Dénes Egyetem márciustól. A nagy érdeklődés miatt a jelentkezési határidőt február 24-éről 28-ára módosították.
Még az EU tavaly novemberi budapesti csúcstalálkozóján jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy készülőben van egy olyan salátatörvény (úgynevezett omnibusz-rendelet), melynek célja lenne a különböző, gyakran egymást átfedő és a vállalatoknak láthatóan igen komoly terhet jelentő EU-s fenntarthatósági szabályrendszerek egyszerűsítése és egységesítése. Indokként a vállalatokra nehezedő bürokrácia csökkentését, az innováció és a versenyképesség növelését jelölte meg.
Az ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) szempontok alapján működő cégek 63 százaléka számára járt pozitív hatással a fenntarthatósági elvek követése – derült ki a Moore Global 4000 középvállalatot célzó globális kutatásából. A közeljövőben életbe lépő, egyebek között a cégek teljes ellátási láncaira kiterjedő fenntarthatósági auditokat is magukban foglaló további szabályozások kapcsán azonban számos potenciális nehézséget is beazonosítottak a felmérésben részt vevő cégvezetők.
Hogyan érintik a kormány őszi adócsomagjának változásai a vállalkozásokat? Miért fontos időben felkészülni az eÁFA rendszerre, és hogyan alakítják át a digitális megoldások a NAV működését? Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Mindezek a nagyvállalatok és kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is jelentős hatással lesznek.
Tele van a parlament elé terjesztett 2025. évi költségvetési törvényjavaslat a fenntartható finanszírozásra, illetve a vállalati felelősségvállalásra vonatkozó szabályokat rögzítő ESG-törvényt (2023. évi CVIII. törvény) módosító paragrafusokkal.
Sokat hallunk a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati kötelezettségekről és különböző, az ESG-hez kapcsolódó feladatokról. Vajon ez csak egy szükséges rossz a vállalatoknak? Egy kényszerű kötelezettség, ami csak a pénzt viszi, de hasznot nem hoz?
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlást adott ki a pénzügyi szervezetek számára, melyben a vállalati hitelnyújtást megelőzően a hiteligénylők környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) információinak felmérését írja elő. Az EY hírlevelében összefoglalta a bankok felé támasztott főbb elvárásokat, illetve a potenciálisan érintett vállalati hitelfelvevők jövőbeli kötelezettségeit.
2024. október 10-én, a Lelki Egészség Világnapjához kapcsolódóan hazai szakemberek, kutatók, szolgáltató cégek és civil szervezetek fogtak össze, hogy az új munkaerőpiaci kihívásoknak, a nemzetközi ajánlásoknak és jogszabályi elvárásoknak megfelelően megoldást kínáljanak 2025-re a munkáltatóknak a munkavállalói jóllét és a fenntartható gazdasági növekedés támogatására. A program révén többek között adómentes juttatásokkal segítik a HR szakembereket a munkavállalói jóllét és a szervezeti kultúra fejlesztésében – olvasható a HAT Alapítvány közleményében, melyet az Országos Sajtószolgálat közölt szerdán.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlása alapján a hitelező pénzügyi szervezeteknek hitelnyújtás előtt kérdőívben kell felmérni a kölcsönt igénylő vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) kockázatait, mivel kockázatkezelési folyamataikban ezeket is figyelembe kell venniük majd. A felügyeleti elvárást 2025 júliusától az 500 millió forintot meghaladó céges hitelkihelyezések esetében kell alkalmazni, majd a következő években fokozatosan egyre alacsonyabb szerződéses összegeknél is, olvasható az MNB honlapján.
Előző írásunkban áttekintettük, hogyan fejlődtek azok a keretrendszerek, amelyek meghatározzák a vállalatok és pénzintézetek számára az önkéntes fenntarthatóságijelentés-tétel kereteit. Most a főbb fenntarthatósági jelentési keretrendszerek bemutatását követően a nemzetközileg elterjedt jelentési szabványok és mérőszámok rendszereit vesszük végig röviden.
Előző írásunkban általánosságban a fenntarthatóság és az ESG témájának fejlődését és a jelenlegi jelentéstételi gyakorlatok kialakulását tekintettük át. Most nézzük meg, hogy ezzel párhuzamosan hogyan fejlődtek azok a keretrendszerek, amelyek meghatározzák a vállalatok és pénzintézetek számára az önkéntes fenntarthatóságijelentés-tétel kereteit!
Sulyok Tamás köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára szeptember 15-i hatállyal államtitkárrá nevezte ki Szabados Richárdot, aki a nemzetgazdasági miniszter irányításával a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztése mellett a technológiáért fog felelni – jelentette be szerdán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A fenntarthatóság jelentősége az elmúlt években egyre hangsúlyosabbá vált, és most már szinte nem telik el úgy nap, hogy ne hallanánk vagy olvasnánk róla, illetve ne foglalkoznánk a témával. A vállalatvezetők agendájában immár fix helye van, megjelent a szabályozásban, vevők, beszállítók, bankok és társadalmi szervezetek vizsgálják ilyen szemszögből a vállalatokat, és a tulajdonosok, valamint a munkavállalók is egyre érzékenyebbek a témára.
A KPMG International legfrissebb kutatása szerint a gazdasági és geopolitikai kihívások ellenére az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) szempontok egyre fontosabb szerepet játszanak a vállalati felvásárlásokat és összeolvadásokat (M&A) megelőző átvilágítások során világszerte. A globális szervezet éves ESG Due Diligence tanulmánya, amely már harmadik éve készül, rámutat arra, hogy az ESG prioritása az elmúlt egy-másfél évben növekedett, annak ellenére, hogy számos országban a vállalatfelvásárlások piaca lassulást mutatott a magasabb kamatlábak következtében – derül ki a KPMG sajtóközleményéből.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték