hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Fenntarthatóság és ESG – Beszéljünk róla! De miről is?

  • Bagyura András Igazgató, Fenntarthatósági szolgáltatások, Forvis Mazars

A fenntarthatóság jelentősége az elmúlt években egyre hangsúlyosabbá vált, és most már szinte nem telik el úgy nap, hogy ne hallanánk vagy olvasnánk róla, illetve ne foglalkoznánk a témával. A vállalatvezetők agendájában immár fix helye van, megjelent a szabályozásban, vevők, beszállítók, bankok és társadalmi szervezetek vizsgálják ilyen szemszögből a vállalatokat, és a tulajdonosok, valamint a munkavállalók is egyre érzékenyebbek a témára.

A vállalatok működésük során sok helyen és rengeteg módon hatnak a környezetükre, legyen szó akár természeti vagy társadalmi környezetről. A döntéseik hosszú távon befolyásolják a vállalat léte és működése által – közvetlenül vagy közvetetten – érintett felek életét és jövőjét, minél nagyobb vállalatról van szó, annál jelentősebben.

A környezettudatos, fenntartható működés és vállalatirányítás, valamint a társadalmi felelősségvállalás már nem pusztán etikai kérdés, hanem a vállalati teljesítmény szempontjából is lényeges, hatással van a cég piaci és pénzügyi helyzetére, profitabilitására és a jövőbeli finanszírozási és fejlődési lehetőségeire. Fontos és szükséges is foglalkozni tehát a vállalati fenntarthatósági kérdésekkel.

De mit is értünk fenntarthatóság alatt? Mi az az ESG? Mik a célok, amit el akarunk érni? Milyen szabályok és keretrendszerek léteznek? A vállalatoknak mit kell, és mit nem kell tenniük? Mit várhatunk ettől az egésztől?

Most induló cikksorozatunkban a környezeti, társadalmi és vállalati fenntarthatóság témakörét járjuk körbe, kifejezetten vállalati szemszögből bemutatva és vizsgálva azokat az intézkedéseket és döntéseket, melyek már hatályosak vagy épp kidolgozás alatt állnak, és amelyek meghatározzák a jövőben a vállalatok működését, kijelölve azt az utat, amit követniük kell.

A fenntarthatóság fogalmának eredete

A fenntarthatóság fogalma nem mai keletű. A most ismert értelmében már a 80-as évek elején használták, az ENSZ pedig 1987-ben megfogalmazta a hivatalos definícióját, mely szerint „fenntarthatónak nevezzük azt a fejlődést, amely lehetővé teszi, hogy a jelen nemzedékek kielégítsék szükségleteiket anélkül, hogy veszélybe sodornák a következő nemzedékek azon lehetőségét, hogy ők is kielégíthessék saját igényeiket”.

Fontos látni, hogy ez nemcsak a természeti és egyéb, anyagi jellegű erőforrásokra vonatkozik, hanem a teljes természeti, társadalmi és gazdasági környezetre is, annak megőrzését, és a jogot az újabb generációknak, hogy ők is részesedhessenek abban, ami nekünk és az előző generációknak elérhető volt.

Ide tartozik a klímaváltozás kérdése is, amely az egyik legfontosabb tényezője és mozgatórugója a fenntarthatósági törekvéseknek. Változik az éghajlat, a változás nem kedvező az emberiség és a teljes élővilág szempontjából. Már az 1970-es években széleskörűen ismerté vált az a tudományos megfigyelés, hogy az emberi tevékenység eredményeképpen (is) fokozódó üvegházhatás és az ezáltal okozott globális felmelegedés komoly veszélyt jelenthet a teljes bolygó ökoszisztémájára.

Már 1979-ben sor került az első klímakonferenciára Genfben, majd azt követően, főleg a 90-es évektől felgyorsultak az események (párhuzamosan a klímaváltozás hatásainak erősödésével), létrejöttek az ENSZ keretén belül azok a szervezetek (például Éghajlat-változási Kormányközi Testület, IPCC), megállapodások (például ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye, UNFCCC) és konferenciák (például Éghajlatváltozási keretegyezmény konferenciák, COP – ebből tavaly tartották a huszonnyolcadikat, Dubajban), amelyek fő célja a globális felmelegedés és általában a klímaváltozás elleni küzdelem.

Emellett a 2000-es évektől fokozatosan bekerültek a célok közé további témák, amelyek szintén jelentős kihívást jelentenek az emberiség jövője szempontjából. Ilyenek például a környezetvédelem, a munka világa, az emberi jogok és a korrupció.

A fenntarthatóság tehát lényegesen többlet jelent már, mint a klímaváltozás elleni harc egyik eszköze, a környezeti mellett társadalmi és politikai (irányítási és szabályozási) témákra is kiterjed. Egyre többször használják az ESG fogalmát a vállalati fenntarthatósági törekvések egyfajta összefoglaló elnevezéseként.

Mi az az ESG?

Az ESG eredetileg egy pénzügyi/tőkepiaci szempontrendszer, ami segítséget nyújt a befektetések fenntarthatósági szempontból való értékeléséhez. E, mint környezeti (Environmental); S, mint társadalmi (Social) és G, mint (vállalat)irányítási (Governance) dimenziók mentén vizsgálva a vállalat működésének érdekelti körre való hatását, illetve a fenntarthatósági kérdéseknek a vállalat teljesítményére, piaci és pénzügyi helyzetére, valamint jövőjére gyakorolt hatását.

Egyszerűbben megfogalmazva: egy minősítés, ami megmutatja, hogy egy adott vállalkozás tevékenysége milyen mértékben tekinthető környezeti és társadalmi szempontból kedvezőnek, még jobban leegyszerűsítve, zöldnek.

A kétezres évek elejétől kezdve terjed a használata, először csak a pénz- és tőkepiaci értelmezésében, majd egyre inkább bővülő körben és általánosabb interpretációban. Mivel a betűszó jól és érthetően ábrázolja a vállalatok komplex felelősségét, nem csak a környezeti témákban, hanem a társadalom és a vállalatok működésének érintettjei vonatkozásában is, így egyre inkább a fenntarthatóság egyfajta komplex és általános értelmű szinonimájaként használják széles körben.

Az ESG tágabb értelmezése túlmutat a hagyományos „zöld” minősítésen, olyan a vállalatok számára szintén fontos felelősségi megközelítést is magában foglal immár, mint a vállalati felelősségvállalás (CSR, Corporate Social Responsibility) vagy a vállalatok felelősségét saját közvetlen működésük határain túlra, így a beszállítóikra és teljes értékláncukra kivetítő megközelítést. Jellemzően ezt a bővebb értelmezést veszik alapul a fenntarthatósági jelentési keretrendszerek és jogszabályok megalkotása során.

Cikksorozatunk következő részeiben a főbb nemzetközi fenntarthatósági keretrendszereket és sztenderdeket tekintjük át, majd bemutatjuk az európai szabályozás hátterét, kialakulását és céljait, illetve részletesen ismertetjük a hatályos magyarországi szabályozást.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Munkaidőkeret túlórák

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Innovációs járulék fióktelepek esetén

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink