Azok a vállalatok, amelyek működésükbe beépítik a fenntarthatóságot, jelentős előnyöket élveznek azokkal a versenytársaikkal szemben, amelyek erre a területre nem fordítanak kellő figyelmet – derül ki egy nemrégiben közzétett, vállalati felsővezetők körében készített globális kutatásból, írja sajtóközleményében a K&H Csoport.
Négy hónappal az új ESG-törvény elfogadását követően jelent meg a törvény első módosítása, amely számos ponton átalakítja, illetve kiegészíti az ESG-adatszolgáltatásra, a nyilvántartásokra és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) megillető hatósági jogkörökre vonatkozó rendelkezéseket. A módosításról Györfi-Tóth Péter, partner, a DLA Piper Hungary ESG szakterületének vezetője és Dránovits Dóra, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje készítettek összefoglalót.
A KPMG felmérése szerint még az évek óta fenntarthatósági úton járó cégeknek is fejtörést okoz, hogy miként emeljék a döntéshozói szintre a fenntarthatóságijelentés-készítéshez kapcsolódó feladatokat, megfelelően integrálva azt a szervezet működésébe. A kutatás arra enged következtetni, hogy az eddig inkább kvalitatív beszámolók egyre inkább válnak kvantitatívvá, ennek következtében elkerülhetetlenül a pénzügyi és kontrolling területek illetékeseire hárulnak az ezzel kapcsolatos feladatok.
Több hónapnyi halogatás és zárt ajtók mögött folyó egyeztetések után 2024. március 15-én az Európai Tanács elfogadta a Vállalatok Fenntarthatósági Átvilágításáról szóló Irányelvet (Corporate Sustainability Due Diligence Directive), amely röviden, mint CSDDD, vagy CS3D kering a köztudatban több mint két éve – írja sajtóközleményében a KPMG.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már 2024. január 1-jétől hatályosak. A DLA Piper Hungary szakértői összefoglalták a jogszabályban előírt fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeket, illetve, hogy azok milyen feladatokat jelenthetnek a törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokra.
A BDO Magyarország ESG üzletága által, 9 közép-kelet-európai BDO iroda részvételével, a régió vállalatainak fenntarthatósághoz való hozzáállásáról, a területen tett kezdeményezéseiről és az ESG-vel kapcsolatban azonosítható akadályokról készített kutatása szerint a vállalatok 20 százaléka már készített ESG-jelentést, és további 40 százalék tervezi a közeljövőben a riport elkészítését, a megkérdezettek 40 százaléka azonban nem tervez ESG-jelentést készíteni.
Mozgalmas hetet tudhatunk magunk mögött, két fontos mérföldkövéhez egyszerre érkezett el a fenntarthatósággal kapcsolatos szabályozás. December 12-én a magyar országgyűlés elfogadta a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló hazai szabályozást, miközben december 14-én az Európai Tanács és a Parlament megállapodást kötött a vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelvről, olvasható a Grant Thornton Magyarország honlapján megjelent elemzésben.
Decemberben, az őszi adócsomag elfogadását követően még több olyan törvényjavaslat került az Országgyűlés elé, amely többek között 2024-es adózási szabályokat is módosít. Ennek következtében jövőre bevezetik az ESG kötelezettséggel kapcsolatos adatszolgáltatást, módosulnak egyes illetékszabályok és az új bevándorlási törvény által használt terminológiát, a módosított tartózkodási és munkavállalási engedélytípusokra való utalásokat átvezetik az érintett adótörvényeken. Új társasági adókedvezmény válik elérhetővé a villamosenergia-tároló létrehozatalára irányuló beruházásokkal kapcsolatosan, azonban a tervezettel ellentétben a veszélyes üzemekre végül nem vetik ki az ún. iparbiztonsági hozzájárulást.
Az Országgyűlés elfogadta 2023. december 12-én a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló javaslatot. Az új szabályozással a jogalkotó célja, hogy lefektesse a hazai fenntarthatósági jelentéstételi és ellátási lánc átvilágítási kötelezettségek alapjait és megfeleljen az Európai Unió fenntarthatósággal kapcsolatos iránymutatásainak, írja honlapján a PwC.
Az Országgyűlés december 12-én elfogadta a fenntartható finanszírozást és egységes vállalati felelősségvállalást támogató ESG törvényt, mely 2024. január 1-jén lép hatályba. Az új törvény célja a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdítása, figyelembe véve a környezettudatosságot, valamint a társadalmi és szociális szempontokat – írja közleményében a BDO Magyarország.
Ajánlást adott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a magyarországi székhelyű biztosítóknak az éghajlatváltozási, környezeti kockázatok azonosításáról, kezeléséről és közzétételéről, illetve üzleti tevékenységük során a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséről. A piac szereplői az aszálybiztosításoktól a felelősségi kárviselésen át egészen a befektetések átértékelődéséig számos módon kitettek a klíma- és környezeti kockázatoknak, így a zöld fordulat esetükben is kiemelten fontos. Az ajánlás összhangban van az MNB Zöld Programjával és a tavaly megújított felügyeleti stratégiájával is – írja honlapján az MNB.
Benyújtotta a kormány a fenntartható vállalati működést ösztönző törvénymódosítási javaslatot az Országgyűlésnek – hívja fel a figyelmet az EY. Az érintett hazai cégeknek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontból is át kell világítaniuk működésüket, és büntetésekre is számíthatnak, ha nem teljesítik az adatszolgáltatási kötelezettségeket.
A beszerzési területre, a beszerzőkre egyre nagyobb nyomás nehezedik annak érdekében, hogy integrálják a fenntarthatóság kritériumait a beszerzésekbe, támogassák a körkörös gazdaságra történő átállást, a vállalat karbonsemlegességi céljait. Miként lehetséges ez, miközben a fenntarthatósági/ESG szakértők is folyamatosan változó szabályozásról, kialakulóban lévő gyakorlatokról beszélnek? Továbbá az üzleti elvárások gyakran ellentétben állnak a fenntarthatósági szempontokkal, vagy legalábbis jelentős extra ráfordítás szükséges a két követelmény összehangolására? Dr. Balásfalvi-Kiss András, a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég ESG üzletágának vezetője a következőkben ezzel kapcsolatban ad iránymutatást.
Az Európai Parlament elfogadta tárgyalási álláspontját azon jogszabálytervezet kapcsán, amely kötelezővé tenné az uniós nagyvállalatok számára, hogy ellenőrizzék, vajon a beszállítóik alkalmaznak-e gyermekmunkát vagy károsítják-e a környezetet. Amennyiben a szabály életbe lép, a gondatlan cégeket különböző szankciók fogják sújtani, írja az EY közleménye.
A BDO Magyarország ESG üzletágának elemzése a fenntarthatóság területét érintő változásokról
dr. Radics Zsuzsanna
tb-szakértő, jogász
Ez engem is érdekel
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték