Több helyen módosulhat az ESG-törvény, idei kötelezettségeket is érintenek a tervezett változtatások

Megosztás Tetszik

Tele van a parlament elé terjesztett 2025. évi költségvetési törvényjavaslat a fenntartható finanszírozásra, illetve a vállalati felelősségvállalásra vonatkozó szabályokat rögzítő ESG-törvényt (2023. évi CVIII. törvény) módosító paragrafusokkal.

Várható volt, hogy módosul a jogszabály, hiszen egyrészt voltak benne helyenként ellentmondásos, illetve nehezen értelmezhető részek, másrészt az egész hazai ESG-szabályozás még formálódik, s a törvény alkalmazása a legtöbb érintett számára csak jövőre (vagy az azt követő években) kezdődik, így még van ideje a jogszabályalkotónak is korrigálni.

A módosítások száma viszont meglepően sok, a beterjesztett törvényjavaslat szerint összesen 18 paragrafusban 38 pontban és 49 helyen nyúlna bele a 2023. évi CVIII. törvénybe.

A módosítások között vannak apró, technikai jellegű, esetenként csak pontosító vagy a szöveget egyértelműsítő módosítások, de vannak lényeges és hangsúlyos változtatások is.

Kapcsolódó cikkünk: Elhalasztaná a magyarországi ESG-bevezetést az MKIK

A fontosabb és lényeges változtatások:

1) A szabályozott pénzügyi szolgáltatók (ide értendők egyebek mellett a bankok, biztosítók, befektetési szolgáltatók) eddig nem tartoztak a törvény hatálya alá, és ez alapesetben így is marad, kivéve, ha a pénzügyi szolgáltató ESG-közreműködői (például ESG-tanácsadó vagy -minősítő) tevékenységet végez, ugyanis ilyen esetben mégis vonatozik rá az ESG-törvény szabályozása. Feltehetően sok pénzügyi intézményt érint ez, amelyek terveztek ilyen jellegű szolgáltatásokat nyújtani. A törvénymódosítási tervezet szerint ezen intézményeket csak e tevékenységük vonatkozásában szabályozza majd az ESG-törvény, ebből az feltételezhető, hogy az ESG-közreműködőkre vonatkozó szabályoknak kell megfelelniük, tehát azok (például az akkreditációs kötelezettségek) alól a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók sem mentesülnek.

2) Nem tűnik lényegesnek, de mégis fontos az a tervezett változtatás, amellyel kikerül a „kettős lényegességi elv” az alkalmazandó gyakorlatból, pontosabban ezentúl csak „lényegesség elvét” kell alkalmazni a fenntarthatósági átvilágítás során, és alapvetően a vállalkozásoknál felmerülő ESG-kockázatokra és lehetőségekre kell fókuszálni. A kettős lényegesség alapvetően az EU-s CSRD szabályozás sajátja, most úgy fest, ez így is marad a jövőben is.

3) Több helyen pontosítja a törvény a definíciókat és alapelveket, így például bevezeti a fent már említett „ESG-kockázatokat”, pontosítja a környezeti kockázatok eddig igen bonyolult definícióját, a társadalmi felelősségvállalás és a vállalatirányítási kockázat meghatározását.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben további 8 pontban ismertetjük a tervezett törvénymódosításokat!