Nemzetközi fenntarthatósági keretrendszerek és sztenderdek – 2. rész

  • Bagyura András Igazgató, Fenntarthatósági szolgáltatások, Forvis Mazars

Előző írásunkban áttekintettük, hogyan fejlődtek azok a keretrendszerek, amelyek meghatározzák a vállalatok és pénzintézetek számára az önkéntes fenntarthatóságijelentés-tétel kereteit. Most a főbb fenntarthatósági jelentési keretrendszerek bemutatását követően a nemzetközileg elterjedt jelentési szabványok és mérőszámok rendszereit vesszük végig röviden.

Elsőként két olyan széles körben ismert kezdeményezést említünk, amelyek nem tekinthetők mérőszám- vagy szabványrendszernek, de átmenetet képeznek a jelentési keretrendszerek és a riportolási szabványok között.

Az egyik ilyen az ENSZ által 2015-ben elfogadott, a globális problémák megoldása és értékek megőrzése érdekében kitűzött 17 Fenntartható Fejlődési Cél (Sustainable Development Goals, SDGs). A megfogalmazott 17 fő célkitűzés elérését és az ehhez kapcsolódó 169 konkrétabb feladat megvalósítását 2030-ra tűzte ki az ENSZ (Agenda 2030). A célok között számos társadalmi jogi és politikai célkitűzés is megtalálható a környezeti célok mellett. A fenntarthatósági jelentést már eddig is publikáló nagyvállalatok zöme ezen célrendszer szerinti elköteleződését is megjeleníti riportjaiban, bemutatva, hogy mely kiemelt célok megvalósulásához járul hozzá a vállalat, illetve hogyan és milyen eredménnyel teszi ezt.

Az 1. részt ITT, a "Fenntarthatóság és ESG – Beszéljünk róla! De miről is?" című írásunkat ITT olvashatja el.

A másik, a CDP eredetileg Carbon Disclosure Project néven jött létre nonprofit szervezetként, ösztönözve a magán és állami szférát is a környezeti hatásuk közzétételére, különösen tekintettel a karbonlábnyomukra. A vállalatok a CDP három kérdőíve – éghajlatváltozás, erdők és vízbiztonság – közül egyet, vagy többet kitöltve közölhetik adataikat. A CDP keretrendszer emellett tartalmaz egy opcionális beszállítói lánc jelentési modult is negyedikként. A szervezet minden évben feldolgozza az éves jelentési folyamat során szolgáltatott információkat és értékeli a válaszadókat az általuk megadott adatok alapján. Független pontozási módszertanuk segítségével mérik egy-egy vállalat vagy város előrehaladását. A CDP honlapján elérhetővé teszi a jelentést tevő vállalatok pontszámait. A CDP más jelentős fenntarthatósági keretrendszerekkel – mint például a GRI, SASB és TCFD – együttműködve kínál átfogó jelentéstételi megoldásokat.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben megismerheti, miért játszanak kulcsfontosságú szerepet az önkéntes, nem-pénzügyi keretrendszerek és sztenderdek többek között a fenntarthatósági jelentések átláthatóságának és összehasonlíthatóságának javításában.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Munkaidőkeret túlórák

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Innovációs járulék fióktelepek esetén

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink