hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nemzetközi fenntarthatósági keretrendszerek és sztenderdek – 2. rész

  • Bagyura András Igazgató, Fenntarthatósági szolgáltatások, Forvis Mazars

Előző írásunkban áttekintettük, hogyan fejlődtek azok a keretrendszerek, amelyek meghatározzák a vállalatok és pénzintézetek számára az önkéntes fenntarthatóságijelentés-tétel kereteit. Most a főbb fenntarthatósági jelentési keretrendszerek bemutatását követően a nemzetközileg elterjedt jelentési szabványok és mérőszámok rendszereit vesszük végig röviden.

Elsőként két olyan széles körben ismert kezdeményezést említünk, amelyek nem tekinthetők mérőszám- vagy szabványrendszernek, de átmenetet képeznek a jelentési keretrendszerek és a riportolási szabványok között.

Az egyik ilyen az ENSZ által 2015-ben elfogadott, a globális problémák megoldása és értékek megőrzése érdekében kitűzött 17 Fenntartható Fejlődési Cél (Sustainable Development Goals, SDGs). A megfogalmazott 17 fő célkitűzés elérését és az ehhez kapcsolódó 169 konkrétabb feladat megvalósítását 2030-ra tűzte ki az ENSZ (Agenda 2030). A célok között számos társadalmi jogi és politikai célkitűzés is megtalálható a környezeti célok mellett. A fenntarthatósági jelentést már eddig is publikáló nagyvállalatok zöme ezen célrendszer szerinti elköteleződését is megjeleníti riportjaiban, bemutatva, hogy mely kiemelt célok megvalósulásához járul hozzá a vállalat, illetve hogyan és milyen eredménnyel teszi ezt.

Az 1. részt ITT, a "Fenntarthatóság és ESG – Beszéljünk róla! De miről is?" című írásunkat ITT olvashatja el.

A másik, a CDP eredetileg Carbon Disclosure Project néven jött létre nonprofit szervezetként, ösztönözve a magán és állami szférát is a környezeti hatásuk közzétételére, különösen tekintettel a karbonlábnyomukra. A vállalatok a CDP három kérdőíve – éghajlatváltozás, erdők és vízbiztonság – közül egyet, vagy többet kitöltve közölhetik adataikat. A CDP keretrendszer emellett tartalmaz egy opcionális beszállítói lánc jelentési modult is negyedikként. A szervezet minden évben feldolgozza az éves jelentési folyamat során szolgáltatott információkat és értékeli a válaszadókat az általuk megadott adatok alapján. Független pontozási módszertanuk segítségével mérik egy-egy vállalat vagy város előrehaladását. A CDP honlapján elérhetővé teszi a jelentést tevő vállalatok pontszámait. A CDP más jelentős fenntarthatósági keretrendszerekkel – mint például a GRI, SASB és TCFD – együttműködve kínál átfogó jelentéstételi megoldásokat.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben megismerheti, miért játszanak kulcsfontosságú szerepet az önkéntes, nem-pénzügyi keretrendszerek és sztenderdek többek között a fenntarthatósági jelentések átláthatóságának és összehasonlíthatóságának javításában.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Visszafizetett osztalékelőleg szja-rendezése

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Digitális tárgy eladása

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 június
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink