Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    503 találat a(z) elszámolás cimkére

    Kérdés

    Ügyfelünk tevékenysége a más tulajdonában lévő altcoinbányászatra alkalmas szervergépek üzemeltetése, melyre üzemeltetési- és területbérbeadási szerződést köt. A megtermelt altcoinokat a saját elektronikus pénztárcájában írják jóvá napi rendszerességgel, de az nem képezi a saját tulajdonát, hanem az a gép tulajdonosáé. Itt kérdésként merül fel, hogy számvitelileg hogyan kell nyilvántartani a keletkezett altcoinokat. Az üzemeltetési szerződésben megállapított mindenkori díjazás a havonta megtermelt altcoinok hóvégi árfolyamának alapulvételével előre megállapított százalékos arányban kerül felosztásra az üzemeltető és a tulajdonos között. Az üzemeltetési díj kiterhelésre kerül hót követően a gép tulajdonosa részére, mint üzemeltetési díj +27% áfa. A gép tulajdonosa nyilatkozhat, hogy az üzemeltetési díj levonása után a maradék altcoint, vagy annak hóvégi árfolyamával kalkulált USD-t szeretné kiutaltatni saját maga részére. Az üzemeltetéssel foglalkozó társaság minden felmerülő költség áfáját visszaigényli. Kérdésem, hogy a bányászgép-tulajdonos társaságnál vagy tulajdonos magánszemélynél hogyan kell elszámolni a megszerzett altcoinokat, vagy az átváltás után kiutalt devizát, hogy számolható el az üzemeltetési díj, és visszaigényhető-e annak áfatartalma áfaalany esetében? Válaszukat köszönöm!

    Kérdés

    'A' Kft. ügyfelem ügyvezető tulajdonosának több magyarországi cégben is van érdekeltsége. 'B' Kft.-ben van mobil telefon előfizetése, ugyanitt flottakedvezménye van. 'A' Kft.-ben szeretne telefonkészüléket és egyéb ezzel kapcsolatos kiegészítőket elszámolni. Figyelmeztettem, hogy előfizetés hiányában ezeket a költségeket 'A' Kft.-ben nem tudom érvényesíteni. Szerinte ez nem életszerű, nem fogadja el. Kérem véleményüket, köszönöm CsK

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó december hónapban nyílt végű lízinggel vett használatba gépjárművet. Az üzemanyagot számla alapján számolta el. Kérdésünk, hogy az ezt megelőző időszakra, januártól novemberig, saját gépkocsihasználatra elszámolhat–e a havi 500 km-t a fogyasztási norma és a NAV által közzétett üzemanyagár alapján? Köszönjük a segítségét.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kérdésem törtnapi hiányzásra vonatkozik. Ha a munkavállaló általános munkarendben napi 8 órát kellene hogy dolgozzon, de 4 órás munkavégzés után lebetegszik (ezt a napját táppénzes papírral igazolja), részére hogyan kell számfejteni az adott napot, ha jogosult még betegszabadságra? 4 órára munkabért, 4 órára betegszabadságot? Az Mt. 126. § (5) szerint a 121. § (2) az irányadó, vagyis a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. Választhat-e a munkáltató, illetve a munkavállaló az elszámolást illetően? Táppénz esetén úgy tudom megbontható az adott nap, de mi a helyzet betegszabadságnál? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! Van egy autó a nevemen, aminek az üzembentartója a párom. Az autót hitelből vásároltuk (amit közösen törlesztünk), és jelzálog kapcsolódik hozzá. Párom jelenleg egy barátjával közös vállalkozásban ügyvezető és tag is, és szeretné elszámolni a hivatali utakra eső üzemanyagfogyasztást a normák szerint, kiküldetési rendelvény alapján. Ehhez viszont – úgy olvastam a tájékoztatóban, hogy – saját tulajdonúnak kell lennie az autónak, vagy zárt végű lízing keretében kell nála lennie. Egyelőre az élettársi viszonyt bejegyeztetni nem akarjuk, tehát ez az opció nem lehetséges. Felmerült, hogy lízingbe adnám neki az autót – tekintettel arra, hogy bár az én nevemen van az autó is és a hitel is, azt közösen fizetjük, illetve ő a kezes. Viszont azt olvastam, hogy a pénzügyi lízing nyújtása engedélyköteles tevékenység. Tehát az a kérdéseim: Adhatom-e lízingbe az autót magánszemélyként? A lízingdíj lehet-e az a kamattal növelt összeg, amit ténylegesen fizet nekem a hitelembe? Harmadrészt pedig, hogy nekem magánszemélyként ez után hogyan kell adóznom? Jól értem-e, hogy így lehetségessé válik a normák alapján, kiküldetési rendelvénnyel számára a céges utak alatti fogyasztás elszámolása – ami így rendben bekerülhet a társasághoz költségként? A társaság felé kell-e, és ha igen, milyen dokumentummal azt, hogy "saját tulajdonú" az autó, ha ő lízingbe vevő? Köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., aki a munkavállalóval kötött munkaszerződés szerint havi bruttó 360 ezer forint alapfizetést ad a munkavállalónak és ezen felül havi bruttó 20 ezer forintot az otthoni iroda fenntartására (ez így szerepel a munkaszerződésben), mivel ügynökként dolgozik, nem a kft. székhelyén. Kérdésem, hogy ebben az esetben a plusz 20 ezer forint, miként adózik? Ugyanúgy, mint az alapbér? Milyen esetben lehet erre az összegre költséget elszámolni? Tisztelettel: Papp Mónika

    Kérdés

    Fuvarozással foglalkozó cég elszámolási előleget ad a munkavállalónak, euróban. A visszahozott bizonylatokból az derül ki, hogy az összeg egy részét átváltotta szerb dínárra, de nem pénzváltónál, hanem a helyszínen kapott vissza az euróból valamennyi dínárt, és kapta a bizonylatot dínárban az útdíjról. Kérdésem, hogy a kapott bizonylatok alapján kell könyvelni az útdíjat és az átváltott összeget? (Ellenőrzésképpen, ha MNB-árfolyammal számolnánk, akkor ahhoz képest jelentős eltérések adódnak, és ez érinti a társaság költségelszámolását.) Tehát el kell fogadni azt, amit a munkavállaló lead bizonylatként, és az alapján kell egy elméleti átváltással számolni? Kiss Anita

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Hónap közben az A cég beolvadt a B cégbe. A hóvégi elszámolást már a B cégben végezzük, minden dolgozóra. A 08-as havi bevallást a B cég nevében adjuk be. Kell-e valahol a bevallásban, a beolvadt cégre vonatkozóan információt adni? Válaszát köszönöm

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás dísznövényeket vásárolt az ügyféltérbe. Milyen jogcímen lehet elszámolni? Az áfája visszaigényelhető? Köszönöm a segítséget!

    Kérdés

    Bevételként el kell-e számolni a következő mezőgazdasági támogatásokat: 1. fiatal gazda támogatás, 2. natura 2000 támogatás, 3. zöldítés támogatás, 4. területalapú támogatás, 5. kamattámogatások, 6. tenyészkos és tenyészbak tenyésztésbe állítására nyújtott támogatás (ez mezőgazdasági csekély összegű támogatás),7. átmeneti nemzeti anyajuhtartás támogatása, 8. pénzügyi fegyelem alkalmazásából eredő támogatás visszatérítése, 9. fehérjetakarmány növény támogatása igénybevétele céljából, 10. fiatal mezőgazdasági termelők támogatása jogcímén kapott támogatás?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó egyéni cégként akar tovább működni. A cégbírósági bejegyzés meg is történt. A kérdéseim az alábbiak lennének: 1. Az egyéni vállalkozó tulajdonában van egy olyan telephely, ahol 10 millió forintos beruházást hajtott végre, pályázat útján. Az ingatlan nem került a tulajdonába, de az 1-es számlaosztályban szerepel ez a beruházás, bérelt ingatlan címen. Ez után nincs illetékfizetése? Nem a tulajdona, ezért úgy gondolom nincs. 2. A tárgyi eszközök között vannak már 0 értékkel szereplők. Ebben az esetben milyen értékben szerepeljenek a leltárban, ami az egyéni cég induló leltára lesz? Kell piaci értéket adni neki? Akkor ez az egyéni vállalkozó bevétele lesz? 3. Vannak vevői és szállítói számlák, amelyek nincsenek rendezve. Ezek az egyéni vállalkozás lezárásánál bele fognak számítani az eredménye? Függetlenül attól, hogy ki lettek egyenlítve? Tehát minden számla, ami az egyénire kiállítódott, az ott fog adózni? Várom válaszukat. Köszönöm

    Kérdés

    Cégünknek van egy szerződése, amelyben megállapodnak a felek, hogy a bevétel 50 százaléka a cégünké, a másik ötven százaléka egy másik kft.-é. A pénztárban megjelenik a teljes bevétel a mi cégünkben, a másik fél kiszámlázza az 50 százalékot. A könyvelő úgy könyveli le, hogy 50 százalékot a számlák alapján bevételre, a másik ötven százalékot kötelezettségre, a megkapott számlát pedig kötelezettséggel szemben könyveli fel. Szerintem a teljes összeget kellene bevételnek és költségnek a számlaszerinti részt. Melyik a helyes? Köszönöm a segítségét: Némethné Éva

    Kérdés

    T. Cím! Egy 2017-ben alakult gazdasági társaság a 2017-es évre vonatkozóan élni szeretne a Tao törvény 24/A § szerinti adófelajánlás lehetőségével. A 2017-es alakulás miatt, a társaságiadó-előleg és feltöltés hiányában a társaság év közben nem tud rendelkezni, így csak az év végi társasági adóbevallásban élhet az adófelajánlással. Kérdéseim: 1. Ha a társaság a 2018-ban benyújtandó, 2017. évről elszámolandó társaságiadó-bevallásban szeretni élni az adófelajánlás lehetőségével, akkor a kedvezményezett célhoz kapcsolódóan kiállított igazolás kelte lehet 2018-as vagy az igazolást már 2017-ben be kell szereznie? 2. A társasági adó jóváírása miatt elszámolandó egyéb bevételt a 2017. vagy a 2018. adóévben kell elszámolni? 3. Amennyiben a társaság a 12,5 százalékos kiegészítő sportfejlesztési támogatásnál szponzori szerződést kíván kötni, akkor a jogosultnál ez nem minősül alapcél szerinti tevékenységnek, ezért az ügyletről számlát kell kiállítania a támogató felé. A támogató csak a szponzori díjat esetlegesen terhelő áfát utalja át a jogosultnak, mert szponzori díj nettó értékét a NAV teljesíti a társasági adó terhére. Milyen módon kell elszámolni (kivezetni) a támogatónál a szponzori szerződés miatt keletkező nettó kötelezettséget? A számviteli levelek - egyértelmű előírás hiányában - a 6967. kérdésre adott válaszában azt javasolja, hogy a jogosult engedje el a követelés nettó értékét. Helyes ez a megoldás? Segítségüket előre is köszönöm! Üdvözlettel Kőrösi Tamás

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Lapkiadó cég ügyvezetője és személyesen közreműködő tagja jogviszonyai

    Lucz Zoltánné

    adószakértő

    Cégautóadó, bérbeadás

    Nagy Norbert

    adószakértő

    Elektromos céges személyautó töltése, cégautóadó

    Nagy Norbert

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 október
    H K Sze Cs P Sz V
    28 29 30 1 2 3 4
    5 6 7 8 9 10 11
    12 13 14 15 16 17 18
    19 20 21 22 23 24 25
    26 27 28 29 30 31 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media