A kiva is lehetőséget ad a szociális hozzájárulási adóhoz hasonlóan a foglalkoztatottak kedvezményének elszámolására. Ha a negyedéves előlegeknél a társaság nem élt ezzel a kedvezménnyel, az év végi elszámolásnál megteheti, hogy figyelembe veszi a kedvezményeket?
Közös tulajdonú lakás bérbeadásáról, költségelszámolásáról, adójáról és egészségügyi hozzájárulásáról kérdezett olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Rendszeresen tankol egy cég teherautóival Szlovákiában. A kutaknál nem adnak cégnévre szóló számlákat. Mi az elszámolás módja? Kell e ezekről A60-as bevallást adni? Köszönettel Jeszenszky Lászlóné
Tisztelt Szakértő! Szeretném azt megkérdezni, hogy az év közben megalakuló családi gazdaság miként számol el év végén? A megalakulás előtti időszak bevételei, költségei hogyan vehetőek figyelembe akkor, ha külön-külön őstermelői igazolvánnyal rendelkeztek a tagok már az év elejétől kezdve? A december 31-ei családi gazdaság határozatában, nyilvántartásban szerepel egy év közben született gyermek, ő mikortól szerepelhet osztóként az év végi elszámolásnál? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Cím! A kft. a székhelye szerinti tűzoltóegyesületet 100 000 forinttal támogatja 2017-ben. A támogatás (szerződés szerint adomány) vissza nem térítendő. A támogatást a támogatott kizárólag tűzoltó gépjármű vásárlására fordítja. Hogyan számolható ez el könyvvitelileg? Ráfordításként? A teljes összeg elszámolható? Köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Egy átalányadózó egyéni vállalkozó naplófőkönyvet vezet. A kimenő és bejövő számlák akkor kerülnek könyvelésre, amikor a pénzügyi teljesítés megtörténik. Az áfa ugyanekkor kerül elszámolásra. (Illetve amelyik kimenő számla 45 napon belül nincs kiegyenlítve, az megjelenik abban az áfa időszaknak az elszámolásában, ahol a 45 nap letelik a számlán megjelölt teljesítési időpontot követően.) Helyes-e ez az eljárás áfa szempontjából? Ehhez szükséges-e külön a pénzforgalmi áfa elszámolást bejelenteni az általános szabályok helyett?!
Tisztelt Szakértő! A saját (tulajdonú) személygépkocsi hivatalos célú használata esetén, igazolás nélkül elszámolható úgynevezett általános személygépkocsi-normaköltség mértéke 2017. január 1-jétől 9 Ft/km-ről 15 Ft/km-re emelkedett. A kérdésem, hogy a kifizető, egy erre vonatkozó belső szabályzat alapján rendelkezhet-e úgy, hogy 15 Ft/km-nél kevesebbet fizet, kötelező-e az igazolás nélkül elszámolható normaköltség maximumát adni? Az szja törvény ezzel kapcsolatban annyit mond ki, hogy igazolás nélkül 15 Ft/km számolható el, és egyértelműen rendelkezik, hogy az ezt meghaladó költségtérítés esetén adott jogviszonynak megfelelő jövedelme keletkezik a magánszemélynek. Az szja törvény 3./II./6. számú melléklete is – értelmezésem szerint – az elszámolható költségek maximumára tér ki; miközben a 3./IV./3. pont kizárólag a 15 Ft/km-t használja, nem utal arra, hogy ez minimum vagy maximum összeg. Kérem állásfoglalásukat a helyes értelmezéshez. Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A " Fiatal gazda támogatást kapott – 2016.02.13." cikkhez kapcsolódóan szeretnék kérdezni. Az utolsó mondata a válasznak: "Hasonlóan kell kezelni a gép vásárlásához kapott támogatást is. Ha például a permetező 5 millió forint volt és 5 millió támogatást is kapott, akkor a permetező nullára íródott." Az én kérdésemben egy ültetvény kialakításával és a kerítésének költségével kapcsolatos. A fiatal gazda pályázat elszámolása során vívódom, hogy az szja bevallásban a felmerült költség áll-e a támogatással szemben? Azaz egy összegben elszámolom költségként! Köszönöm válaszát. Tisztelettel Feketéné Németh Anna
Tisztelt Adózóna! Családi gazdálkodó – aki előző évben még őstermelő volt – őstermelésből származó előző évi veszteségeit elszámolhatja-e a családi gazdálkodás eredményéből? Ha igen, minden tagra vonatkozik-e a veszteség elszámolása?
Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdaság tagjai elhatározták, hogy a gazdaságból 3 fő kiválik. A kiválásról szóló határozat októberben jogerőre emelkedett. A családi gazdaság tagjai a kiváláskor írásba foglalták, hogy a köztük lévő elszámolás végső határideje december 31-e lesz. Tehát a kiválás után keletkezett bevételeket és kiadásokat egyenlő arányban osztják el a családtagok között. Kérdésem, hogy ez a megállapodás jogszerű, szabályos-e?
Tisztelt Szakértő! A munkáltató szeretné a bérfizetést korábban teljesíteni, ehhez azonban a hónapot korábban le kell zárnia. Létezhet olyan havi elszámolás, mely nem a hónap 1. napjától a hónap utolsó napjáig tart, hanem mondjuk a hónap 20. napjától a következő hónap 19-éig? Ennek van hatása a munkaidőkeretre, az azzal kapcsolatos elszámolásra? Gondolok különösen arra az esetre, mikor a túlóráért nem a keret végén kell fizetnie a cégnek. Úgy tudom, a keretnek nem feltétlenül kell hónap elején kezdődnie, de azt nem, hogy hét közben is kezdődhet-e? Illetve ilyen elszámolásnál (nem a munkaidőkeret "párjára" gondolok, hanem pl. a bérlapra) 30 naptári napot kell alapul venni, vagy annyit, ahány hónapos az adott (kezdő) hónap? 30 napnál szerintem nem jönne ki az év. Ha egy ilyen korábbi elszámolást előrehozunk, mire kell figyelni a későbbiekben? Nem csupán erre gondolok, de az első ilyen hónap törthónappá válhat, ilyenkor önrevíziót leszámítva mit lehet tenni, ami jogszerű? Segítségét köszönöm.
Átalányadózó egyéni vállalkozó katára való áttéréséhez milyen elszámolásra, nyomtatványra van szükség?
Tisztelt Szakértő! Németországi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepénél az évzáráshoz kapcsolódóan az ugyanazon cégcsoporthoz tartozó vállalkozásokkal szembeni követelések, kötelezettségek elszámolását szeretném megtudni (csak az anyavállalat közös). A kérdés, hogy ugyanazzal a vállalkozással szemben meglévő vevőkövetelést és szállító tartozást külön-külön mutatom-e ki év végén a mérlegben avagy a vevőkövetelést a vevőkövetelések között, a szállító tartozást pedig a szállító tartozások között? Avagy egyik felvetés sem helyes, mert ezen tételeket egymással szemben össze kell vezetni és a különbözetet pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni? Előre is köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk vendéglátóipari egységet üzemeltet. Időnként vendég fellépőket hív meg, melyre belépőjegyet szed. A fizetett belépőjegyekért (karszalag) kézi nyugtát ad. A pultnál működik pénztárgép, amennyiben a vendég italszolgáltatást vesz igénybe, az beütésre kerül az ott található pénztárgépbe. Be kell-e ütni ugyanebbe a pénztárgépbe a bejáratnál adott kézi nyugták összegét vagy azokat a könyvelésben külön kell elszámolni? Ha be kell ütni, lehetőség van-e arra, hogy egy összegben (például 120 ezer forint) beütésre kerüljön a belépőjegyek megfizetett értéke vagy egyszerre kézi, illetve gépi nyugta nem állítható ki ugyanarról az értékesítésről?
Tisztelt Szakértő! Számviteli elszámolással kapcsolatban a következő kérdést szeretném tisztázni. Építőipari kft. apartmanházakat épít értékesítési céllal. A kivitelezéshez szükséges terület nem a kft. tulajdona, ezért földhasználati jogot és ráépítési jogot engedélyező megállapodást kötött a földterület tulajdonosával. A szerződő felek rögzítették, hogy a földhasználati jog a felépítmény fennállásáig megmarad. A két jogért fizetett ellenérték elszámolásával van gondom. Miként tudom költségek között elszámolni a két vagyoni értékű jogot? Értékcsökkenéssel kell elszámolni, vagy esetleg a ráépítési jogért fizetett ellenértéket beszámolhatom a kivitelezés önköltségébe?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték