Sokszor felmerül a kérdés, hogyan kell meghatározni a kiadandó vagyont, ha egy szövetkezetből, gazdasági társaságból kilép a tag, és milyen adóvonzata van az adott szövetkezetre, társaságra és a kilépő tagra vonatkozóan.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó egyéni cégként akar tovább működni. A cégbírósági bejegyzés meg is történt. A kérdéseim az alábbiak lennének: 1. Az egyéni vállalkozó tulajdonában van egy olyan telephely, ahol 10 millió forintos beruházást hajtott végre, pályázat útján. Az ingatlan nem került a tulajdonába, de az 1-es számlaosztályban szerepel ez a beruházás, bérelt ingatlan címen. Ez után nincs illetékfizetése? Nem a tulajdona, ezért úgy gondolom nincs. 2. A tárgyi eszközök között vannak már 0 értékkel szereplők. Ebben az esetben milyen értékben szerepeljenek a leltárban, ami az egyéni cég induló leltára lesz? Kell piaci értéket adni neki? Akkor ez az egyéni vállalkozó bevétele lesz? 3. Vannak vevői és szállítói számlák, amelyek nincsenek rendezve. Ezek az egyéni vállalkozás lezárásánál bele fognak számítani az eredménye? Függetlenül attól, hogy ki lettek egyenlítve? Tehát minden számla, ami az egyénire kiállítódott, az ott fog adózni? Várom válaszukat. Köszönöm
Cégünknek van egy szerződése, amelyben megállapodnak a felek, hogy a bevétel 50 százaléka a cégünké, a másik ötven százaléka egy másik kft.-é. A pénztárban megjelenik a teljes bevétel a mi cégünkben, a másik fél kiszámlázza az 50 százalékot. A könyvelő úgy könyveli le, hogy 50 százalékot a számlák alapján bevételre, a másik ötven százalékot kötelezettségre, a megkapott számlát pedig kötelezettséggel szemben könyveli fel. Szerintem a teljes összeget kellene bevételnek és költségnek a számlaszerinti részt. Melyik a helyes? Köszönöm a segítségét: Némethné Éva
T. Cím! Egy 2017-ben alakult gazdasági társaság a 2017-es évre vonatkozóan élni szeretne a Tao törvény 24/A § szerinti adófelajánlás lehetőségével. A 2017-es alakulás miatt, a társaságiadó-előleg és feltöltés hiányában a társaság év közben nem tud rendelkezni, így csak az év végi társasági adóbevallásban élhet az adófelajánlással. Kérdéseim: 1. Ha a társaság a 2018-ban benyújtandó, 2017. évről elszámolandó társaságiadó-bevallásban szeretni élni az adófelajánlás lehetőségével, akkor a kedvezményezett célhoz kapcsolódóan kiállított igazolás kelte lehet 2018-as vagy az igazolást már 2017-ben be kell szereznie? 2. A társasági adó jóváírása miatt elszámolandó egyéb bevételt a 2017. vagy a 2018. adóévben kell elszámolni? 3. Amennyiben a társaság a 12,5 százalékos kiegészítő sportfejlesztési támogatásnál szponzori szerződést kíván kötni, akkor a jogosultnál ez nem minősül alapcél szerinti tevékenységnek, ezért az ügyletről számlát kell kiállítania a támogató felé. A támogató csak a szponzori díjat esetlegesen terhelő áfát utalja át a jogosultnak, mert szponzori díj nettó értékét a NAV teljesíti a társasági adó terhére. Milyen módon kell elszámolni (kivezetni) a támogatónál a szponzori szerződés miatt keletkező nettó kötelezettséget? A számviteli levelek - egyértelmű előírás hiányában - a 6967. kérdésre adott válaszában azt javasolja, hogy a jogosult engedje el a követelés nettó értékét. Helyes ez a megoldás? Segítségüket előre is köszönöm! Üdvözlettel Kőrösi Tamás
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni az eltérő időszakban történő kifizetés bevallásában a 1708-as nyomtatványon. Van egy munkavállalónk, aki 2017. 09. 06.-2017. 09. 27-ig dolgozott nálunk. Kilépés után jelezte, hogy hibás volt az elszámolás, amit kapott, kéri korrigálni. Felülvizsgáltuk és javítottuk 2017.10.17-én. Kérdésem az lenne, hogyan lehet ezt a 10. havi 08-as bevallásban szerepeltetni? Teljes adatcserével vagy csak az elmaradt bérrel? Segítségüket köszönöm! Üdvözlettel: Petrus Edit
Tisztelt Cím! Három társaság közös foglalkoztatással kíván alkalmazni egy magánszemélyt könyvelői feladatok ellátására. Kérdésem, hogy több munkáltató által létesített munkaviszonyról eredendő elszámolásnál mi a helyes elszámolás? Egyik lehetséges megoldás, hogy a több munkáltató által létesített munkaviszonyról rendelkező munkaszerződés szerinti teljes munkabért és annak közterheit javasolt először a kijelölt munkáltatónál számfejteni, azaz elszámolni bérköltségként és bérjárulékként, majd a nem kijelölt munkáltatókat terhelő (általuk megtérítendő) összegeket az elszámolt bérköltség és bérjárulék csökkentéseként és a nem kijelölt munkáltatókkal szembeni követelésként elszámolni. Ugyanezen összegeket a nem kijelölt munkáltatóknál bérköltségként és bérjárulékként, valamint a kijelölt munkáltatóval szembeni kötelezettségként veszik fel a könyvekbe. Másik megoldás, hogy teljes munkabért és annak közterheit a kijelölt munkáltatónál kell számfejteni, azaz elszámolni bérköltségként és bérjárulékként, majd a nem kijelölt munkáltatókat terhelő (általuk megtérítendő) összegeket egyéb bevételként elszámolni. Ezzel a megoldással a nem kijelölt munkáltatók nem számolnak el munkabért és bérjárulékokat, az általuk a kijelölt munkáltatónak fizetendő összeget egyéb bevételként számolják el. A KSH statisztikai előírások szerint a munkavállaló a kijelölt munkáltató statisztikai adatai között szerepel. A számviteli törvény előírásai is a KSH adatszolgáltatásra hivatkozik. Üdvözlettel
Mikor árfolyamnyereségként, mikor árfolyamveszteségként kell elszámolni a vagyonkivonást, mikor növeli, mikor csökkenti a társasági adó alapját? A tőkeleszállítással, jogutód nélküli, jogutódlással (átalakulással) történő megszűnéssel történő részesedéskivonás következményeit ismertetjük.
Tisztelt Szakértő! Ügyvezetőnk több éve a céges autóba ugyanannál a benzinkútnál tankol, melyről áfás számlát kér. A múlt havi (céges) bankkártyás vásárlásnál a kút pénztárosa tévesen csak nyugtát adott az üzemanyagról. Utólag a számla kiállítását elutasították. Hogyan tudjuk elszámolni az üzemanyag-vásárlást, banki kifizetést? Mit tehetünk ebben az esetben? Válaszukat előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném a segítségét kérni. Adott egy kft., aromaterapeuták a tagjai, akik interneten értékesítik a különböző (általuk is kevert) illóolajokat. A jövőben szeretnének olyan workshopokat szervezni, ahol az érdeklődők benézhetnek a műhelybe és ott vásárolhatnak is. Úgy tervezik, hogy ehhez belépőjegyet kellene vásárolni (mintegy 6000 forint), amely teljes egészében levásárolható lenne. Kérdésem: hogyan kell ezt bizonylatolni, elszámolni, adózni? Köszönettel Vágner Emília
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági integrációval foglalkozó cég több éve tárolja a vele szerződésben lévő integráltja terményét. A szerződő fél nem hajlandó elszámolni szerződés szerint, ellentmond, tehát nem értékesíti felénk a megtermelt gabonát, mi ellenben kiállítottuk az elvégzett mezőgazdasági munkákról, input anyagról a számlákat. Kérdésünk az lenne, hogy miként lehet az elszámolást lekönyvelni, ha a szerződő fél nem hajlandó számlát kiállítani, zálogjogunkat érvényesítve szeretnénk értékesíteni a terményt és a befolyt összeggel csökkenteni az integrált tartozását felénk. Mi az áfa megítélése ezen ügylet során, kinek kell és mikor bevallani és megfizetni az áfát? Ennek a számviteli levezetésére és adóvonzataira lennénk kíváncsiak. Köszönettel: Bloom Hill Kft.
Tisztelt Szakértő! Megbízási szerződést kötöttünk egy pályázatíró céggel, a következő tartalommal: A szerződés tárgya: 1. Pályázatírás: • a pályázati lehetőség véleményezése, • a pályázati dokumentáció elkészítése. A teljesítésigazolást megalapozó körülmény: • a pályázat benyújtása (fixdíj), • a pozitív tartalmú támogatási döntés megbízó általi kézhezvétele (sikerdíj az elnyert támogatás 1%-a + áfa). A számla a beruházások elkészülte, aktiválások( üzembe helyezés) előtt készül. 2. Pályázati projektmenedzsment • Segítségnyújtás a Támogatási Szerződés megkötéséhez. • Segítségnyújtás a Támogatási Szerződés módosításához. • Közreműködés a pénzügyi elszámolásokban. • Közreműködés a záró beszámoló elkészítésében és benyújtásában. • Részvétel a helyszíni ellenőrzéseken. A teljesítés igazolást megalapozó körülmény: • a támogatási részletek Megbízó általi kézhezvétele, ahol a teljesítés napja a záró kifizetési kérelem összeállításának napja ((projektmenedzsment díj a megítélt támogatás 2%-a+ áfa). A számlát az üzembe helyezés után kapjuk kézhez! Kérdezném: beruházás részeként vagy költségként mikor, mit számolhatok el? Köszönöm segítségét!
Tisztelt Szakértő! Egyik munkavállalónk előleget vett fel a cégtől, amit céges kiadásra költött, a cég nevére szóló számlát hozott. Az előleggel 30 napon belül kell a dolgozónak elszámolnia. Legutóbb az elszámolás 10 napos késedelemmel történt meg, vagyis a felvett 120000 Ft-tal nem 30, hanem 40 nap múlva számolt. Kell-e ilyen esetben adót, ehot fizetni, és ha igen, akkor mennyit? Bizonytalan vagyok abban, hogy ezt kamatkedvezményből származó jövedelemként kell-e kezelni (ezt olvastam valahol)? Válaszát köszönöm.
Eltérő a beruházás, a felújítás és a karbantartás elszámolása. A fogalmak megkülönböztetése komoly gyakorlati és elszámolási nehézséget tud okozni.
Tisztelt szakértő! Ügyfelem magánszemélyként Norvégiában járt turistaként. Hazafelé a határátlépésekor a nála levő számla alapján visszatérítették a vásárlásaiban foglalt áfát. Van Magyarországon valamilyen elszámolási kötelezettsége a NAV felé? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Sajnos az egyik ügyfelünk dolgozója elhunyt. Állítólag nincsenek rokonai, csak a munkáltató és néhány másik dolgozó látogatta a kórházban. Kiszámoltattam, járna neki járandóság is. Tudom, hogy csak az örökös(ök)nek fizethető ki, meg a papírokat is neki(k) kell odaadni, de mi van, ha nincs neki örököse, és nem is jelentkezik senki a járandóságáért? Ilyenkor a munkáltató mihez kezdjen a pénzzel és a papírokkal: elrakja, a pénzösszeget pedig majd leírja a könyvelésben? Köszönöm szépen előre is a segítséget!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték