Így lehetne 2032-ben euróval fizetni Magyarországon

  • MTI/Adózóna

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő szerint Magyarország még ebben az évtizedben beléphet az euróövezeti tagság előtt kötelező ERM II. átváltási mechanizmusba, és a következő évtized elején bevezetheti az eurót, de ehhez addig jelentős költségvetési konszolidációt kell végrehajtania.

A Fitch Londonban bemutatott hétoldalas – néhány héten belül immár a harmadik – helyzetértékelése szerint, ha sikerül végrehajtani a szükséges konszolidációs, jogi és intézményi előkészületeket, és teljesülnek a konvergenciafeltételek, Magyarország 2029-ben az ERM II. tagja lehet, és legkorábban 2032-ben csatlakozhat a valutaunióhoz.

Az elemzés szerint ez kedvező hatást gyakorolna Magyarország besorolására, mivel a valutauniós tagság enyhítené az árfolyamkockázatokat, erősítené a külső fizetési pozíció, illetve a költségvetési finanszírozás rugalmasságát és csökkentené a hitelköltségeket.

A Fitch Ratings jelenleg befektetési ajánlású, de negatív kilátással ellátott "BBB" adóskockázati osztályzattal tartja nyilván Magyarországot. Ahhoz, hogy a besorolás még az euró bevezetése előtt "pozitív lendületet kapjon", a költségvetés sérülékenységeinek csökkentése, a makrogazdasági stabilitás javítása és az intézményrendszer hitelességének erősítése szükséges.

A hitelminősítő szerint a legnagyobb kihívás jelenleg az eurócsatlakozás költségvetési kritériumainak teljesítése, tekintettel arra, hogy Magyarország még mindig az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásának hatálya alatt áll.

Magyarország a maastrichti feltételrendszer elemei közül az árstabilitási kritériumot már teljesíti: a tizenkét havi összevetésben számolt harmonizált fogyasztói árindex (HICP) augusztusban 2,7 százalék volt, vagyis elmaradt a jelenleg 3,1 százalékos referenciaütemtől.

A Fitch Ratings szerint a forint erősödése a dezinflációs folyamat egyik fontos hajtóereje volt az idei év első felében. A forint az év eddigi szakaszában 4,7 százalékkal erősödött az euróhoz képest, és a történelmi visszatekintésű adatok alapján levezethető, hogy 10 százaléknyi forinterősödés 0,3 százalékponttal lassítja az éves magyar inflációt – áll a Fitch elemzésében.

A cég szerint ugyanakkor az árfolyam-erősödés vezérelte dezinflációs impulzus valószínűleg enyhül a továbbiakban, miután a forinterősödés üteme várhatóan mérséklődik.

A hitelminősítő közölte: előrejelzése szerint a HICP-bázison számolt tizenkét havi magyar infláció a tavalyi 4,4 százalék után az idén 2,2 százalék lesz. A hitelminősítő ugyanakkor jövőre az elvárt szint feletti, 3,3, 2028-ban 3,2 százalékos éves inflációt valószínűsít a magyar gazdaságban.

Azok a közép- és kelet-európai országok, amelyek a közelmúltban csatlakoztak a valutaunióhoz, a fejenkénti európai uniós GDP-átlag 50-65 százalékán, az átlagos EU-árszint 55-70 százalékán léptek be az ERM II.-be, Magyarországon azonban jelenleg ez a két összehasonlító mérőszám 76, illetve 78 százalék - hangsúlyozza a hitelminősítő.

A Fitch megerősítette a múlt heti előrejelzésében foglalt várakozását, amely szerint a magyar államháztartási hiány idén a GDP 7,3 százaléka lesz, és erről a szintről 2027-ben 5,4 százalékra, 2028-ban 4,5 százalékra csökken.

A cég azt valószínűsíti, hogy a GDP-arányos államadósságráta az elsődleges deficitek csökkenése, az alacsonyabb kamatkiadások és az erősödő reálnövekedés környezetében valamivel 78 százalék alatti szinten stabilizálódik 2026-2027-ben.

Az elemzés leszögezi, hogy a Fitch Ratings gyakorlatszerűen - bár országspecifikus tényezőktől is függően - két fokozattal emeli az euróövezeti tagjelölt országok besorolását az ERM II.-csatlakozás és az euróövezeti belépés közötti időszakban. Magyarország esetében ez azt jelentené, hogy a magyar államadós-osztályzat a jelenlegi "BBB"-ről elsőrendű "A mínusz"-ra javulna ennél a hitelminősítőnél.

A Fitch Ratings kiemeli, hogy az euróövezeti csatlakozással Magyarországnak tartalékvaluta-státusú fizetőeszköze lenne, és ez megszüntetné az önmegvalósító devizaválságok kockázatát, erősítené a magyar pénzügyi eszközök külföldi keresletét, és javítaná a külső, valamint a költségvetési finanszírozás rugalmasságát. Mindezzel együtt meredeken csökkenne a magyar szuverén adósságállomány jelenleg 30 százalék körüli devizaadósság-hányada is, és ez jelentősen hozzájárulna az árfolyamkockázatok megszűnéséhez.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ingatlaneladás szja

Lepsényi Mária

adószakértő

Közös Agrárpolitika (KAP) támogatás

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink