Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    483 találat a(z) elszámolás cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., aki a munkavállalóval kötött munkaszerződés szerint havi bruttó 360 ezer forint alapfizetést ad a munkavállalónak és ezen felül havi bruttó 20 ezer forintot az otthoni iroda fenntartására (ez így szerepel a munkaszerződésben), mivel ügynökként dolgozik, nem a kft. székhelyén. Kérdésem, hogy ebben az esetben a plusz 20 ezer forint, miként adózik? Ugyanúgy, mint az alapbér? Milyen esetben lehet erre az összegre költséget elszámolni? Tisztelettel: Papp Mónika

    Kérdés

    Fuvarozással foglalkozó cég elszámolási előleget ad a munkavállalónak, euróban. A visszahozott bizonylatokból az derül ki, hogy az összeg egy részét átváltotta szerb dínárra, de nem pénzváltónál, hanem a helyszínen kapott vissza az euróból valamennyi dínárt, és kapta a bizonylatot dínárban az útdíjról. Kérdésem, hogy a kapott bizonylatok alapján kell könyvelni az útdíjat és az átváltott összeget? (Ellenőrzésképpen, ha MNB-árfolyammal számolnánk, akkor ahhoz képest jelentős eltérések adódnak, és ez érinti a társaság költségelszámolását.) Tehát el kell fogadni azt, amit a munkavállaló lead bizonylatként, és az alapján kell egy elméleti átváltással számolni? Kiss Anita

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Hónap közben az A cég beolvadt a B cégbe. A hóvégi elszámolást már a B cégben végezzük, minden dolgozóra. A 08-as havi bevallást a B cég nevében adjuk be. Kell-e valahol a bevallásban, a beolvadt cégre vonatkozóan információt adni? Válaszát köszönöm

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás dísznövényeket vásárolt az ügyféltérbe. Milyen jogcímen lehet elszámolni? Az áfája visszaigényelhető? Köszönöm a segítséget!

    Kérdés

    Bevételként el kell-e számolni a következő mezőgazdasági támogatásokat: 1. fiatal gazda támogatás, 2. natura 2000 támogatás, 3. zöldítés támogatás, 4. területalapú támogatás, 5. kamattámogatások, 6. tenyészkos és tenyészbak tenyésztésbe állítására nyújtott támogatás (ez mezőgazdasági csekély összegű támogatás),7. átmeneti nemzeti anyajuhtartás támogatása, 8. pénzügyi fegyelem alkalmazásából eredő támogatás visszatérítése, 9. fehérjetakarmány növény támogatása igénybevétele céljából, 10. fiatal mezőgazdasági termelők támogatása jogcímén kapott támogatás?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó egyéni cégként akar tovább működni. A cégbírósági bejegyzés meg is történt. A kérdéseim az alábbiak lennének: 1. Az egyéni vállalkozó tulajdonában van egy olyan telephely, ahol 10 millió forintos beruházást hajtott végre, pályázat útján. Az ingatlan nem került a tulajdonába, de az 1-es számlaosztályban szerepel ez a beruházás, bérelt ingatlan címen. Ez után nincs illetékfizetése? Nem a tulajdona, ezért úgy gondolom nincs. 2. A tárgyi eszközök között vannak már 0 értékkel szereplők. Ebben az esetben milyen értékben szerepeljenek a leltárban, ami az egyéni cég induló leltára lesz? Kell piaci értéket adni neki? Akkor ez az egyéni vállalkozó bevétele lesz? 3. Vannak vevői és szállítói számlák, amelyek nincsenek rendezve. Ezek az egyéni vállalkozás lezárásánál bele fognak számítani az eredménye? Függetlenül attól, hogy ki lettek egyenlítve? Tehát minden számla, ami az egyénire kiállítódott, az ott fog adózni? Várom válaszukat. Köszönöm

    Kérdés

    Cégünknek van egy szerződése, amelyben megállapodnak a felek, hogy a bevétel 50 százaléka a cégünké, a másik ötven százaléka egy másik kft.-é. A pénztárban megjelenik a teljes bevétel a mi cégünkben, a másik fél kiszámlázza az 50 százalékot. A könyvelő úgy könyveli le, hogy 50 százalékot a számlák alapján bevételre, a másik ötven százalékot kötelezettségre, a megkapott számlát pedig kötelezettséggel szemben könyveli fel. Szerintem a teljes összeget kellene bevételnek és költségnek a számlaszerinti részt. Melyik a helyes? Köszönöm a segítségét: Némethné Éva

    Kérdés

    T. Cím! Egy 2017-ben alakult gazdasági társaság a 2017-es évre vonatkozóan élni szeretne a Tao törvény 24/A § szerinti adófelajánlás lehetőségével. A 2017-es alakulás miatt, a társaságiadó-előleg és feltöltés hiányában a társaság év közben nem tud rendelkezni, így csak az év végi társasági adóbevallásban élhet az adófelajánlással. Kérdéseim: 1. Ha a társaság a 2018-ban benyújtandó, 2017. évről elszámolandó társaságiadó-bevallásban szeretni élni az adófelajánlás lehetőségével, akkor a kedvezményezett célhoz kapcsolódóan kiállított igazolás kelte lehet 2018-as vagy az igazolást már 2017-ben be kell szereznie? 2. A társasági adó jóváírása miatt elszámolandó egyéb bevételt a 2017. vagy a 2018. adóévben kell elszámolni? 3. Amennyiben a társaság a 12,5 százalékos kiegészítő sportfejlesztési támogatásnál szponzori szerződést kíván kötni, akkor a jogosultnál ez nem minősül alapcél szerinti tevékenységnek, ezért az ügyletről számlát kell kiállítania a támogató felé. A támogató csak a szponzori díjat esetlegesen terhelő áfát utalja át a jogosultnak, mert szponzori díj nettó értékét a NAV teljesíti a társasági adó terhére. Milyen módon kell elszámolni (kivezetni) a támogatónál a szponzori szerződés miatt keletkező nettó kötelezettséget? A számviteli levelek - egyértelmű előírás hiányában - a 6967. kérdésre adott válaszában azt javasolja, hogy a jogosult engedje el a követelés nettó értékét. Helyes ez a megoldás? Segítségüket előre is köszönöm! Üdvözlettel Kőrösi Tamás

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni az eltérő időszakban történő kifizetés bevallásában a 1708-as nyomtatványon. Van egy munkavállalónk, aki 2017. 09. 06.-2017. 09. 27-ig dolgozott nálunk. Kilépés után jelezte, hogy hibás volt az elszámolás, amit kapott, kéri korrigálni. Felülvizsgáltuk és javítottuk 2017.10.17-én. Kérdésem az lenne, hogyan lehet ezt a 10. havi 08-as bevallásban szerepeltetni? Teljes adatcserével vagy csak az elmaradt bérrel? Segítségüket köszönöm! Üdvözlettel: Petrus Edit

    Kérdés

    Tisztelt Cím! Három társaság közös foglalkoztatással kíván alkalmazni egy magánszemélyt könyvelői feladatok ellátására. Kérdésem, hogy több munkáltató által létesített munkaviszonyról eredendő elszámolásnál mi a helyes elszámolás? Egyik lehetséges megoldás, hogy a több munkáltató által létesített munkaviszonyról rendelkező munkaszerződés szerinti teljes munkabért és annak közterheit javasolt először a kijelölt munkáltatónál számfejteni, azaz elszámolni bérköltségként és bérjárulékként, majd a nem kijelölt munkáltatókat terhelő (általuk megtérítendő) összegeket az elszámolt bérköltség és bérjárulék csökkentéseként és a nem kijelölt munkáltatókkal szembeni követelésként elszámolni. Ugyanezen összegeket a nem kijelölt munkáltatóknál bérköltségként és bérjárulékként, valamint a kijelölt munkáltatóval szembeni kötelezettségként veszik fel a könyvekbe. Másik megoldás, hogy teljes munkabért és annak közterheit a kijelölt munkáltatónál kell számfejteni, azaz elszámolni bérköltségként és bérjárulékként, majd a nem kijelölt munkáltatókat terhelő (általuk megtérítendő) összegeket egyéb bevételként elszámolni. Ezzel a megoldással a nem kijelölt munkáltatók nem számolnak el munkabért és bérjárulékokat, az általuk a kijelölt munkáltatónak fizetendő összeget egyéb bevételként számolják el. A KSH statisztikai előírások szerint a munkavállaló a kijelölt munkáltató statisztikai adatai között szerepel. A számviteli törvény előírásai is a KSH adatszolgáltatásra hivatkozik. Üdvözlettel

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ügyvezetőnk több éve a céges autóba ugyanannál a benzinkútnál tankol, melyről áfás számlát kér. A múlt havi (céges) bankkártyás vásárlásnál a kút pénztárosa tévesen csak nyugtát adott az üzemanyagról. Utólag a számla kiállítását elutasították. Hogyan tudjuk elszámolni az üzemanyag-vásárlást, banki kifizetést? Mit tehetünk ebben az esetben? Válaszukat előre is köszönjük!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném a segítségét kérni. Adott egy kft., aromaterapeuták a tagjai, akik interneten értékesítik a különböző (általuk is kevert) illóolajokat. A jövőben szeretnének olyan workshopokat szervezni, ahol az érdeklődők benézhetnek a műhelybe és ott vásárolhatnak is. Úgy tervezik, hogy ehhez belépőjegyet kellene vásárolni (mintegy 6000 forint), amely teljes egészében levásárolható lenne. Kérdésem: hogyan kell ezt bizonylatolni, elszámolni, adózni? Köszönettel Vágner Emília

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Munkavállaló igazolt távolléte vis maior helyzetben

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Behajthatatlan vevőkövetelés áfája

    dr. Kelemen László

    adószakértő, jogász

    Tájékoztatás kérése időszaki elszámolású ügylet (áfatörvény) témakörében

    dr. Kelemen László

    adószakértő, jogász

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 március
    H K Sze Cs P Sz V
    23 24 25 26 27 28 1
    2 3 4 5 6 7 8
    9 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 29
    30 31 1 2 3 4 5
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media