2027-ben újra számolhatunk a reklámadóval

Megosztás Tetszik

A 2027-es költségvetés parlamenti ismertetése alapján ismét változhat a reklámadó szabályozása Magyarországon: az eddig 0 százalékos adókulcs 3,75 százalékra emelkedhet. Bár a részletszabályok egyelőre nem ismertek, a hatályos reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény alapján már most körvonalazható, mely tevékenységek és mely szereplők kerülhetnek az adó hatálya alá 2027-ben – olvasható a Deloitte sajtóközleményében.

Mely reklámok tartozhatnak az adó hatálya alá?

A jelenleg hatályos szabályozás szerint reklámadókötelesnek a reklám ellenszolgáltatás fejében történő közzététele minősül. Az ellenszolgáltatás fogalma nem kizárólag pénzbeli ellenértéket jelent, így a szabályozás értelmezése a gyakorlatban szélesebb kört is lefedhet.

A törvény alapján adóköteles lehet a reklám közzététele médiaszolgáltatásban, például televízióban vagy rádióban, Magyarországon kiadott vagy terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben, szabadtéri reklámhordozón, bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon, valamint interneten is, ha a közzététel túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű oldalon történik.

Ez utóbbi kör különösen releváns lehet a digitális jelenléttel rendelkező cégek számára. Ide tartozhatnak például a közösségi oldalakon, webshopokban vagy platformokon ellenszolgáltatás fejében közzétett reklámok is.

„A hatályos szabályok alapján a reklámadó köre jóval szélesebb annál, mint amit sokan elsőre a klasszikus médiamegjelenésekhez kapcsolnak. Ha a jogszabály szövege az adókulcs emelésén túl érdemben nem változik, akkor számos vállalkozásnak érdemes újra áttekintenie, hogy milyen reklámtevékenységei eshetnek a reklámadó alá” – mutatott rá dr. Huszl Zsuzsanna, a Deloitte Legal Göndöcz és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédje. Fontos ugyanakkor, hogy a saját célú reklám jelenleg nem adóköteles. Ilyen lehet például, ha egy vállalat a saját termékét a saját honlapján népszerűsíti. Cégcsoportok esetében azonban ennek megítélése már vizsgálatot igényelhet, ezért a kapcsolódó gyakorlatot célszerű külön is áttekinteni.

Nemcsak a közzétevő, a megrendelő is érintett lehet

A reklámadó egyik kevésbé ismert sajátossága, hogy az adó alanya jelenleg nemcsak belföldi, hanem külföldi székhelyű társaság is lehet. Ez a szabály a közzétevőkre és a reklám megrendelőire egyaránt vonatkozik.

A hatályos törvény alapján közzétevőként adófizetésre kötelezett lehet többek között a Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalom-szolgáltató, az olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz elérhetővé Magyarországon, a sajtótermék kiadója, továbbá a szabadtéri reklámhordozót, járművet, nyomtatott anyagot vagy ingatlant reklámcélra hasznosító személy vagy szervezet.

Az online térben a reklám közzétevőjének az a személy vagy szervezet minősülhet, amely a reklámfelülettel rendelkezni jogosult. Ez azt is jelentheti, hogy közösségi oldalon vagy platformon ellenszolgáltatás fejében megjelenő reklám esetén maga a közösségi oldal vagy platform minősülhet a közzétevőnek.

Meghatározott kimentési feltételek nem teljesülése esetén ugyanakkor a reklám megrendelője is adófizetésre kötelezetté válhat. Ez a gyakorlatban azért bír külön jelentőséggel, mert a reklámadó kockázata így nem szűkül le kizárólag a médiapiac vagy a reklámfelületekkel rendelkezni jogosultak körére.

„Jelenleg az adó alanya – mind közzétevőként, mind megrendelőként – nem csak belföldi, hanem külföldi székhelyű társaság is lehet. Ezért a vállalatoknak érdemes nemcsak a reklámköltéseiket, hanem a kapcsolódó szerződéses és működési modelljeiket is időben áttekinteniük” – emelte ki Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

Mi következhet 2027-ben?

Mivel jelenleg csak az adókulcs várható emelkedéséről hangzott el konkrét utalás, a piaci szereplők számára a legfontosabb kérdés az, hogy a szabályozás egyéb elemei változatlanok maradnak-e. Ha igen, akkor a már most hatályos fogalmak, alanyi körök és közzétételi formák mentén kell felmérni, hogy egy adott szervezet 2027-ben a reklámadó alanyává válhat-e.

A bizonytalanság ellenére a felkészülés nem korai. A reklámtevékenységek, a digitális jelenlét, a cégcsoporton belüli kommunikációs gyakorlatok és a reklámmegrendelési folyamatok áttekintése segíthet abban, hogy a vállalatok időben felismerjék az esetleges adókockázatokat és megalapozott döntéseket hozzanak.

A reklámadó visszatérése így nem csupán adózási kérdés lehet, hanem üzleti tervezési szempont is – hívja fel a figyelmet a Deloitte sajtóközleményében.