Alaptörvény-ellenesek a Magyar Nemzeti Bank kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, másrészt a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok által kezelt adatok megismerését korlátozó törvényi rendelkezések és az azokat hatályba léptető rendelkezés is – szögezi le az Alkotmánybíróság a honlapján olvasható közleményében.
Köszönöm szépen válaszát, melyet a http://adozona.hu/kerdesek/2016_3_7_TAMOP_245_elszamolasa_ev_vegen_ion#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice helyen megkaptam. Engedjen meg még egy rövid kérdést: Egy összeget előlegként, a fennmaradó részt pedig részutalásként utalták (2015. és 2016. években). Kell-e emiatt különbséget tenni a jóváírt összegek könyvelésénél? Köszönöm szépen mégegyszer válaszát. Boskó Lászlóné
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közzétette a fogyasztási norma szerint áprilisban elszámolható üzemanyagárakat.
Tisztelt Szakértő! Évek óta dolgozom ezzel a módszerrel most mégis elbizonytalanodtam. Havi bérek számfejtéséhez megkapom az ügyfelektől a bérszámfejtéshez szükséges adatokat a külföldi (tehergépkocsi vezetők esetében) kint tartózkodás napjaival. Ekkor leszámfejtem a dolgozó részére tárgy hónapra járó munkabérrel együtt a jelenleg érvényes 60 eurós napidíjat is. Ezen kifizetés általában részét képezi a bérrel történő utalásnak. Van olyan cégem is, aki hóközben előleget ad a napidíjra és tárgyhavi elszámoláshoz a tárgy hónapban ki nem fizetett napidíj összegét nem adja fel könyvelésre. Jogszabályi előírás szerint az egyes adóévek között áthúzódó kiküldetés címén kifizetett összeg [ideértve a (2) bekezdés rendelkezése alapján választott egybeszámítás esetét is] adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amelyben a kifizetés, illetve a kiküldetés elszámolása megtörtént.” Ha például januárban teljesített fuvarról beszélünk akkor a dolgozó részére kifizetendő napidíj költsége is januári költségek között kell szerepeljen, attól függetlenül, hogy a januári béreket, és napidíjakat február hónapban számolom el. Helyesen járok-e el, ha a dolgozó részére januárra eső külföldi napidíj összegét január hónapra számolom el és a januári 1608-as bevallásban már szerepeltetem a januárra esedékes bérekkel együtt - attól függetlenül, hogy kifizetése csak februárban történik? Vagy külön kell vennem és januárra a 1608-as bevallásban csak azt szerepeltethetem amit január 31-éig kifizettem? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Decemberi tárgyi eszköz eladásánál, 30 napos fizetési határidőnél hogyan kell a pénztárkönyvet vezető vállalkozó eredményét számolni? A tárgyi eszköz eladásra került, nettó értékét ki kell vezetni és az értékcsökkenésnél figyelembe venni. Viszont a bevétel csak a következő évben jelenik meg, tehát a pénztárkönyvbe nem vezethető be. Van-e arra megoldás hogy ugyanabban az évben vegyük figyelembe a bevételt és a nettó érték kivezetését?
Tisztelt Adózóna! Egy kft.-nek vállalkozási szerződése van lakóépület felépítésére, melyet kulcsrakész állapotban ad át a megrendelő magánszemély részére. A vállalkozói díj összege nettó 39 370 078 Ft + áfa (27%) vagyis bruttó 50 000 000 Ft, azaz ötvenmillió forint összegben került megállapításra. A fizetési ütemezések a bruttó ötvenmillió forint alapján vannak megállapítva. Szeretnék érdeklődni, hogy a szerződés alapján a vállalkozói díj számlázásánál a bruttó vagy nettó elszámolási módot kell alkalmazni 2016. január elsejétől? A magánszemély az építési telket 2015 elején vásárolta. Az építkezés 2015 évben elkezdődött az átadás 2016 első negyedévében várható. A magánszemélyek elmúltak negyven évesek, gyermekük nincs. Szeretnék érdeklődni, hogy a telek vásárlása után érvényesíthető e az adó –visszatérítési támogatás vagy ezt a lehetőséget csak gyermekkel rendelkező vagy gyermeket vállaló magánszemélyek érvényesíthetik? Tisztelettel! Veres Andrea
Tisztelt Cím! Az alábbi – határozott időszaki elszámolású – témában kérném szíves tájékoztatásukat: Felek határozatlan idejű ingatlan-bérbeadási szerződésben éves díjfizetésben állapodnak meg. Elszámolási időszak: 01. 01-12. 31. Szabályozzák, hogy az éves díjról kiállításra kerülő számla kibocsátásának időpontja tárgyév 02. 28. napja, fizetési határidő az elszámolási időszak/tárgyév utolsó napja (12. 31.). Kérdés: Amennyiben az ellenértéket megfizető fél (bérlő) év közben a számla kibocsátását követően, de a fizetési határidőt megelőzően saját döntése alapján előbb fizet, az előlegfizetésnek minősül-e adófizetési kötelezettséget keletkeztetve? Előre is köszönöm válaszukat! Tisztelettel: Bodrogi Klaudia
Az előző kérdésemben feltettekkel kapcsolatban az új fejlemény az öt évre szóló megállapodással kapcsolatban az, hogy ügyfelemtől kértek egyéb hirdetési és marketingszolgáltatásra vonatkozó számlát, 2000 ezer forint + áfa összegről. Ezt ügyfelem meg is kapta, de a szerződés szerint amennyiben nem teljesíti a kikötött mennyiségű sör forgalmazását, visszafizetendő arányosan. Ehhez rendelkezésre bocsátott a gyártó sörcsapoló berendezést is. Ebben az esetben a tárgyévben van elszámolási kötelezettség?
T. Szakértő! Egy egyesület bérbe adta a kezelésében lévő menedékházat. A bérlővel megállapodtak, hogy három millió forint beruházást végez bérlő a menedékházon, amit évente számolnak el. A megállapodás 2008. január 1-jétől érvényes, és 2016-ban kell elszámolni egymással. Az évenkénti elszámolások megtörténtek, de számlák nem voltak, a bérlő saját erőből végezte el a munkákat. Könyvelésre nem került sor. Kérdésem: ezeket a gazdasági eseményeket hogyan lehet utólag lekönyvelni, a beruházásokat aktiválni? Segítségét köszönöm, Ildi
Tisztelt Szakértő! Cégünk nyilvánosan meghirdetett kampány keretében 2015. december hónapban a jövő év terhére kedvezményes áron értékesít úgynevezett tanfolyami részvételi opciót, amelyet meghatározott időintervallumon belül lehet igénybe venni, a cég által meghirdetett képzésekre. Ezekről számlát állítunk ki a megrendelő felé. Kérdésem: mi a helyénvaló számviteli elszámolás? 1. Idei bevétel és a vonatkozó, majdan felmerülő költségeket hozzá kell rendelni? 2. Jövő évi árbevétel a tényleges képzés megtartásakor? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Gyógyszerforgalmazó vállalkozásként kórházak részére a 3/2009 EüM rendelet 9. § alapján gyógyszert adományozunk. A példa kedvéért legyen a termék beszerzési ára 50, piaci ára 100+5% áfa. Helyesen járunk-e el adózásilag és számvitelileg, ha az alábbi gyakorlatot folytatjuk: Az adományozott termékről piaci áron számlát állítunk ki (100+5% áfa), árbevételként és fizetendő áfaként könyveljük, az áfát a NAV részére megfizetjük, a számla végösszegét adomány, engedmény jogcímen -105 értékben csökkentjük (ezt rendkívüli ráfordításként könyveljük), így a számla végösszege 0 lesz. Követelésünk nem képződik, a kórház egyébként sem fizetne a termékért. Kapcsolódó tételként a terméket elábéval szemben könyvelve kivezetjük a készletből (50). A társasági adó alapját a rendkívüli ráfordításként elszámolt összeggel megemeljük. (105). Amennyiben a módszerünk nem helyes: Kell-e számlát kiállítani, és milyen tartalommal? Amennyiben nem nulla értékű a számla, elengedett követelésként vezetjük ki az összegét (növeljük-e ez esetben a taoalapot)? Milyen módon vezetjük ki a készletet, jár-e ez adóalap-korrekcióval együtt?
A következő kérdésem lenne: ha egy nem közhasznú alapítványnak adok támogatást, akkor azt teljes egészében az adóalap-növelő tételek közé teszem be, illetve hogyan történik annak az elszámolása? Köszönöm: Zsók Gabriella
Tisztelt Szakértő Kérem, bővebben írja meg, hogy a kaparós sorsjegyek értékesítésének elszámolása hogyan történik. Vegyesbolt szeretne kizárólag sorsjegyet értékesíteni. Kérem, segítsen, hogyan számol el. Külön kasszában tartja a sorsjegy árát, mivel a pénztárgépbe azt nem kell beütni? Nyugtát nem kell adni, mert a sorsjegy maga a nyugta. Áfa szempontjából mentesnek minősül. Utánvéttel megérkezik a csomag jutalékkal csökkentett összege, a bevételt hogyan számolja el? NAV felé kell valamit jelentenie? Várom válaszát. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi gazdasági esemény helyes elszámolásában szeretném a segítségét kérni. Adott két bt., melyek egészségügyi szolgáltatást végeznek. Közösen (50-50 százalékos arányban) szeretnének beszerezni egy orvosi műszert, hogy aztán azt felváltva üzemeltessék rendelési időben. Melyik bt. mutatja ki a könyvében? Hogyan történik az elszámolás? Hogyan kell szerződniük a szállítóval? Vagy van egyéb specialitása is a dolognak? Köszönettel István
A telefonköltség a konkrét szituációtól függően többféleképpen is elszámolható. Olvasónk újszerű elképzelésére Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési szakértő válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték