492 találat a(z) elszámolás cimkére

Kérdés

Tisztelt Lepsényi Mária! Olvasva a fenti címen megjelent válaszát az alábbi kételyek fogalmazódtak meg bennem. Valóban kijelenthető, hogy egy egyéni vállalkozó az értékcsökkenési elszámolását olyan szabadon kezelhetné, mint ahogy ezt Ön sugallja a válaszában? Az szja-törvény 11. számú mellékletének felvezető szövege azt tartalmazza, hogy – többek között – az értékcsökkenés elszámolása egy lehetőség. Olvasatomban ez a lehetőség abban áll, hogy vagy elszámolom (de ebben az esetben a törvény további előírásait be kell tartanom), vagy nem (de ez a költség a későbbiekben sem érvényesíthető, hasonlatosan azon szabályhoz, hogy bármilyen költség a felmerülés évében számolható el, például a 2016-ban megfizetett alkalmazotti munkabér nem számolható el 2017-ben, mert mondjuk figyelmetlen voltam). Folytatva a gondolatmenetem, ha úgy döntöttem, hogy élek az értékcsökkenés elszámolásának lehetőségével, akkor számomra a 11. sz. mell. II.2. a) pontja azt mondja, hogy a törvényben leírt leírási kulcsokat kell alkalmaznom (ahol választási lehetőségem van, ott a választásom szerintit), és ezt az üzembehelyezéskor kell eldöntenem (11. sz.mell. II.3. utolsó bekezdése). Következésképp véleményem szerint nem lehet bizonyos éveket kihagyva, azt a későbbiekben elszámolva értékcsökkenést érvényesíteni, valamint azt sem látom levezethetőnek a törvény szövegéből, hogy a törvényben rögzített leírási kulcsoknál alacsonyabb mértéket lehetne alkalmazni. Köszönettel. Pap Attila

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Megszakítás nélküli munkarendben tevékenykedő cégnél a munkavégzés 12 órában valósul meg, 3x12 órás munkanapot három pihenőnap követ, a szabadság elszámolása napban van nyilvántartva, de órában (12 órában) történik az elszámolás, mivel munkarend szerint a beosztása az adott munkavállalónak 12 óra. Kérdésem: Helyes-e az elszámolás? Lehetőség van arra, hogy ilyen munkarendben (megszakítás nélküli, 12 órás, 4 műszak) a szabadságot 8 órában számolja el a munkáltató? Előre is köszönöm válaszukat.

Cikk

A vád szerint a terhelt az irányítása alá tartozó cégek képviseletében úgy kötött különféle (kölcsön-, szolgáltatási, utazási, adásvételi stb.) szerződéseket, hogy a szerződéskötéskor eleve nem állt szándékában a teljes, esetenként részbeni teljesítés, illetőleg arra eleve nem is volt reális lehetősége. A védő szerint csupán elszámolási vita volt a terhelt és a sértettek között. Kinek van igaza? A Kúria eldöntötte.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünknél a munkavállalók év elején egy összegben kapták meg a 100 ezer forint összegű pénzbeli juttatást. Ha egy dolgozó munkaviszonya év közben (például 09. 30-án) megszűnik, hogyan kell eljárjon a munkáltató a túlfizetett cafetéria és annak adója tekintetében? A túlfizetett összeget munkabérként kell elszámolni, számfejteni? A túlfizetett pénzösszeg (vagyis annak 1,18-szorosa) után megfizetett szja és eho önellenőrzéssel visszaigényelhető? Valamint abban kérném a tanácsát, hogy a kilépés miatt felmerült túlfizetést és annak adóvonzatát hogyan kell mind adózásilag, mind számvitelileg elszámolni? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel, P. Anikó

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó telephelyén szeretne felújítást végezni. A telephelyen nem történik értékesítés, csak az anyagok tárolására használják. A felújításhoz szükséges anyagokat, illetve a felújítást végző vállalkozók számláit milyen módon számolhatom el? Az anyagok és a munkákat végző vállalkozók számlájának áfáját levonhatom-e? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt szakértő! Mezőgazdasági tevékenységű egyéni vállalkozó a házastársa (aki őstermelő) tulajdonában lévő mezőgazdasági gépeket (traktor, egyéb gépek) használhatja-e a tevékenységéhez (szőlőtermelés) és a felhasznált üzemanyag áfáját így az egyéni vállalkozó levonásba helyezheti-e? Ha kötnek a házastársak egy "ingyenes" használati szerződést a házastársi viszonyra tekintettel? Vagy hogyan érhető el, hogy a felhasznált üzemanyagot az egyéni vállalkozó elszámolja, áfáját pedig levonásba is tudja helyezni?

Cikk

Az adózók többsége tisztában van azzal, hogy ha cégautót vásárol (illetve lízingel), akkor cégautóadót kell fizetnie – esetleg még akkor is, ha a személygépkocsi után költséget nem számol el (ez ugyan ritkább eset, de előfordulhat). Vannak azonban olyan kérdések a személygépkocsikhoz kapcsolódó költségek társaságiadóbeli elszámolásával kapcsolatban, melyek gyakran okoznak bizonytalanságot az adózóknak és a könyvelőknek. Cikkünkben néhány ilyen kérdést járunk körül.

Kérdés

Szövetkezetből kilépő taggal megtörténik az elszámolás. Hogyan kell könyvelni a részjegy kivezetést és az eredménytartalékból eredő többlet kifizetést, illetve társaságiadó-alapot módosító tétel lesz-e belőle?

Kérdés

T. Adózóna! ha a d. pontot vennénk igénybe, akkor kell-e igazolás az intézménytől, ha igen, akkor milyen, és mi az elszámolás menete? Köszönettel

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Bizalmi vagyonkezelés

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Telekértékesítés

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink