A kapott támogatásokat meg kell különböztetni a szerint, hogy milyen célra nyújtották, illetve, hogy jogszabály alapján kapta a vállalkozás vagy nem, továbbá, hogy pénzben vagy eszközben, szolgáltatásként nyújtották. Elszámolásuk is függ ezektől.
Ha a munkavállaló valutában kap elszámolásra előleget, amelyet nem teljesen költ el, milyen árfolyamon kell elszámolni az adott és a visszakapott összeget? Olvasónk kérdésére Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadónk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésre szeretnék választ kapni. Kiegészítő tevékenységű taxis egyéni vállalkozónak ez évben számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt, vissza kell lépnie az általányadózásból vállalkozói jövedelem szerinti adózásra, eddig nem fizetett cégautóadót, ezután visszamenőlegesen bevallani, és fizetni kell? A másik kérdésem, hogy számlákat nem gyűjtve hogyan számolhatja el az üzemanyag- és a javítási költségeket? Segítő szándékukat előre is köszönöm. Tisztelettel Gönczi Katalin
Az egyik ügyfelem szlovák céggel bizományosi szerződést szeretne kötni, bizonyos termék behozatala céljából, amit a saját telephelyén tartana, onnan értékesítené és havonta elszámolna a szlovák céggel az értékesítés után. Kérdésem lenne, hogyan hozhatják be az árut, hogyan kell kezelni, milyen áfa tartalommal? Van-e lehetőség arra, hogy csak az értékesített mennyiséggel számoljanak el havonként? Milyen számlát kell kiállítani a behozatalról, illetve az átvételről? Elkülönítetten kell kezelni a készletet? Megoldható hogy euróban számol el és forintban értékesít?
Cégünk 2014.05.30-án 49 hónapra személygépkocsit bérelt. A bérleti díj tartalmazza a normál szerviz, műszaki vizsga díját, a cégautóadót és gépjárműadót is. Szabályos ez a megoldás, hogy a bérleti díjban megfizetett cégautóadót és gépjárműadót a bérbeadó fizeti? A bérbeadónak megfizetett cégautóadó mentesít bennünket a magáncélú használattal kapcsolatos nyilvántartások alól, ugyanúgy, mintha közvetlenül mi vallanánk és fizetnénk be? Milyen költség-elszámolási lehetőségünk van az üzemanyagra? Elég a számla?
Előfordul, hogy a „vállalkozási tevékenység érdekében beszerzett eszköz” fogalmát a NAV másként értelmezi, mint a vizsgált cég. Ekkor a pórul járt társaságnak – az adóhiány és a szankciók pénzügyi rendezésén túl – számviteli feladatai is keletkeznek.
Egy társaság a megszűnés szabályait nem alkalmazva tért át 2013. 01. 01-től a kisvállalati adózás hatálya alá. 2011. évben fejlesztési tartalékot képzett a cég jövőbeni beruházásaira. A beruházásokat a 2013. évben megvalósította. A kérdésem az, hogy kell-e módosítani a kiva-alapot a fejlesztési tartalék terhére a 2013. évben beszerzett beruházási értékkel, ha igen a bevallás melyik során kell ezt feltüntetni?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem a szíves szakértői véleményét. A székhelyünk használatára bérleti szerződést kötöttünk, valamint ugyanazzal a céggel külön szerződést kötöttünk a közüzemi díjak átszámlázásáról. A bérleti díj és a közüzemi díjak természetesen külön számlán kerülnek számlázásra és a közüzemi számlákon a villany és gáz fogyasztás mennyiségi egysége és mennyisége is feltüntetésre kerül. Állítólag a helyi adó ellenőrzése során ezeket a számlákat nem fogadják el , mint anyagköltséget. Kérem a szíves álláspontjukat, hogy ezek a tételek könyvelhetőek-e 51-es számlára és levonhatóak-e az iparűzési adó alapjából. Válaszát előre is köszönöm.
Közeledik az éves beszámoló benyújtásának határideje, de sok vállalkozásnál még tart a mérlegkészítés időszaka. Ennek során gyakran problémát jelent a már lezárt évhez kapcsolódó prémium, jutalom elszámolása.
Tisztelt Cím! Egy pénztárgépet üzemeltető cégnek időnként vannak euróban is készpénzes bevételei. Megengedi-e a jogszabály, hogy egy pénztárgépbe lehessen beütni a forint- és a valutabevételeket? Mire kell figyelni a nyugták kiállításakor az eurós bevételeket érintően? Valutás bevételek esetén a visszajárót ugyanabban a pénznemben lehet kiadni, vagy lehet akár forintban is? Milyen árfolyamon kell átváltani a valutabevételeket forintra, és melyik árfolyamon kell átváltani forintra, ha hitelkártyás eurós tételt ütünk be a pénztárgépbe, és nyugtát állítunk ki róla? Az megfelel a jogszabályoknak, ha a pénztárgéphez közel tart a cég euró tárolására alkalmas zárható kasszát, hogy ne keveredjen a forinttal? Amennyiben előre nincsenek euróban meghatározva az árak, de egy vevő úgy dönt, hogy euróban szeretne fizetni, akkor az aznapi Ft/EUR árfolyammal át lehet váltani euróra a termék, szolgáltatás forintértékét? Előre is köszönöm a válaszukat! Üdvözlettel.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság tulajdonában lévő ingatlant lebontanak, az ingatlan könyv szerinti értéke 68 millió forint. A helyére új ingatlan nem kerül. A társaságnak bontás előtt a tevékenysége folyamán 26 millió forint pozitív eredménye volt, de az ingatlan kivezetése során sajnos elég nagy vesztesége keletkezett. Szeretném megtudni, számvitelileg helyes-e, hogy "egyszerűen" elszámolom a 86-osba, illetve társasági adó törvény szerint nem kell korrigálni esetleg az adóalapot? Köszönettel.
A társaságok számára nagy könnyebbséget jelent, hogy az éttermi nyugták meghatározott esetekben elszámolhatók. Ám ilyenkor is számos szabály betartására kell ügyelni. Összefoglaltuk.
Bejegyzett TÉSZ beruházási támogatását tőketartalék javára vagy pedig a 98 rendkivüli bevétel és időbeli elhatárolásként kell e elszámolni, 2003-as gazdasági évről van szó kérdésemben.
Gyakori, hogy a társaságok magánszemélytől bérelt ingatlanon jelentős összegű beruházást végeznek. Hogyan kell elszámolni a bérleti időszak lejártát követően? Kinek, milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik? Olvasónk kérdésére dr. Verbai Tamás szakértőnk válaszolt.
Abban az ügyben kérem T. cím állásfoglalását, hogy helyes-e a végrehajtást kérők azon gyakorlata, mely szerint a végrehajtónak az eljárás megindításakor megfizetett végrehajtói munkadíj előleget, úgynevezett "előlegszámlán" a végrehajtó nevén tartják nyilván és onnan megtérüléskor nem vezetik ki annak ellenére, hogy az 1994. évi LII. törvény kimondja, a végrehajtási eljárás költségeit a végrehajtást kérő köteles megelőlegezni, azonban teljes egészében az adós köteles viselni. A jelenléeg hatályos 1959. évi IV. törvény 293 §-a (ha a kötelezett kamattal és költséggel is tartozik, és a befizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, azt elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a főtartozásra kell elszámolni. A kötelezett eltérő rendelkezése hatálytalan.) alapján elsősorban a felmerült költségekre kellene elszámolni Az "előlegszámláról" kizárólag a díjjegyzék elkészítése után törlik a végrehajtási előleg összegét annak ellenére, hogy amennyiben több részleteben történt a teljesítés vagy letiltásból térült meg a követelés, a végrehajtást kérő akár évekkel korábban is megkaphatta a már befizett előlegét és így a költségei megtérültek, viszont díjjegyzék kiállítására csak az eljárás befejezésekor van lehetőség.Előre is köszönöm a válaszát
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték