492 találat a(z) elszámolás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő. A munkavállalónak megszünt a jogviszonya, elszámoltunk, kiadtuk a megfelelő dokumentumokat, majd pár héttel később értesültünk róla, hogy az elszámolásából kimaradt egy tétel, amelyet elkészítettünk, és elutaltunk a részére. A kérdésem az lenne hogy ilyen esetben mennyi időnk van a módosított kilépő dokumentumokat elküldeni. Válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel Somogyi Zoltán

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves véleményét, útmutatását. Cégünk borsót, csemegekukoricát vásárol meg őstermelőktől, cégektől. A megvásárolt terményt beszállítjuk élelmiszerfeldolgozó üzemekbe, akikkel bérgyártási szerződésünk van. A szerződés szerint az élelmiszer-feldolgozó cég az alapanyagból gyorsfagyasztott zöldborsót és morzsolt/csöves csemegekukorica terméket állít elő. Biztosítja a fagyasztáshoz szükséges csomagolóanyagot (nátronzsák, oktabin, big-bag zsák), ebben az állapotban raktározza őket, és később ezeket a termékeket megvásárolja tőlünk. A bérgyártásról számlát állít ki felénk. Helyesen járunk-e el, ha a bérgyártást is és a kapcsolódó termékbeszerzést (őstermelőktől, cégektől történő megvásárlást) is anyagköltségként könyveljük? Ha nem, mi a fenti folyamat helyes könyvviteli elszámolása? Nem vezetünk a készletekről folyamatos mennyiségi nyilvántartást. Köszönöm szépen.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném válaszát kérni. Készülnek a társaságiadó-bevallások. A bevallásban fel kell tüntetni a +/-fizetendő adót. Kérdésem az, hogy a korábbi túlfizetések, az előző években befizetett és bent maradt pénzösszegek, valamint a IV. negyedév után a következő év január 20-áig utalt összegek hogy befolyásolják az elszámolást? Melyek azok a tételek, amelyeket be kell számítani az elszámolásba? Többen többféle választ adtak kérdésemre, ezért szeretném, ha pontosan a dátumokra, befizetésekre is kitérne válaszában. Kérdésre adott válaszát előre is nagyon köszönöm Tisztelettel

Kérdés

Kedves Adózóna, Surányi Imréné! Igazán nagyon köszönöm válaszát. Sajnos tudomásul kell vennem az szja-törvény 1. számú mellékletének 3.3. pontja nem vonatkozik a közhasznú civil társasági formára. Esetleg tud abban segíteni, hogy hol és hogyan lehet jogszabály-módosítási javaslatot, indítványt előterjeszteni, mert véleményem szerint ez a kialakult helyzet diszkriminatív. Csak azért, mert egy közhasznú civil szervezet választott formája társaság, de ugyanazzal a céllal jött létre és működik, mint más hasonló alapítvány, nem zárható ki, ezzel a feladatainak teljesítése korlátozottak lesznek. Átalakulással sajnos a helyzet nem orvosolható. Az szja-törvény 1. számú melléklet 3.2.6. pontja sem járható út, mert a társaság nem nonprofit gazdasági társaság. Konkrét eset: a társaság alapcél szerint kiírt pályázat alapján: gyógyszerkutatás területén eredményesen tevékenykedő tagjai részére a konferencia részvételi támogatást nyújt, amely hazai és nemzetközi konferencián, workshop-on, szimpóziumon, tanfolyamon, továbbképzésen, illetve nyári iskolán való részvételre, ezen belül is részvételi díjra, szállásköltségre és utazási költségekre használható fel. Kérdés: A társaság és a magánszemély között nincs csak tagsági viszony. Milyen bizonylattal kell, hogy a magánszemély elszámoljon a társaság felé? Köszönöm jogszabályra hivatkozó részletes válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Elszámolható-e a kft.-ben adómentesen az éves autópálya matrica, ha a dolgozó a saját autóját használja munkába járásra, illetve a cég érdekében megtett utakra kiküldetési rendelvény is kerül elszámolásra. Ha nem, akkor milyen adóterheket kell fizetnie a cégnek? Köszönettel!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy építőipari kivitelezési munkára a megrendelővel A és B cég konzorciumba állva kötött szerződést. A konzorciumvezető az A cég, de A és B cég is 50-50%-ban számláz a megrendelő felé. Megállapodás szerint A és B cég időközönként elszámol egymással a projekt alatt. A konzorciumi megállapodás csak a két fél közötti elszámolást említi, annak gyakorlati megvalósítását nem szabályozza. Kérdés, hogy például az A cég oldalán felmerülő többletköltségeket miként tudja elszámolni? A cég állíthat ki számlát B cég részére? A számlát milyen áfatartalommal kell kiállítani? Áfakörönként összesítve vagy áfa nélkül (mentesen/kívül)? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy mezőgazdasági cégnél dolgozom. Az egyik munkavállalónk 2019. április 24-én közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyát. A leszámolását azonban nem zárta le, ugyanis az év elején felvett egész éves cafetéria juttatásból időarányosan 102 257 forint visszatérítési kötelezettsége, továbbá munkaruha-kihordással kapcsolatosan is 21 375 forint befizetési kötelezettsége keletkezett. Az utolsó havi munkabérét, 111 880 forintot a kollegák visszatartották a házipénztárban, amely azóta is ott van (véleményem szerint nem jogszerűen). A munkavállaló a cafetéria-igény leadásakor nyilatkozott arról, hogy a cafetéria-szabályzatban foglaltakat tudomásul veszi. Ez a szabályzat írja elő, hogy amennyiben év közben szűnik meg a munkaviszony, az időarányos rész vonatkozásában visszafizetési kötelezettség keletkezik. A munkavállalónak, ha a teljes tartozását levonhatnánk a munkabéréből, akkor is 12 112 forint befizetési kötelezettsége keletkezne. Jogszerű lehet-e a tartozás beszámítása – a korábbi cafetéria nyilatkozata alapján – a házipénztárban lévő munkabérébe. Az Mt. 161. §-a alapján a munkabérből a munkavállaló hozzájárulása alapján is csak a levonásmentes munkabérrészig lehet a tartozást levonni, így az a véleményem, hogy volt munkavállaló munkabéréből annak csak a 33%-át tudjuk levonni, majd fizetési felszólítást tudunk küldeni részére. Ha arra nem reagál, úgy fizetési meghagyás kezdeményezhető vele szemben. Szeretnék megerősítést kérni abban, hogy a gondolatmenetem helyes-e.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Két kft. létrehozott egy 3. kft,-t azzal a céllal, hogy kiskereskedelmi tevékenységet folytassanak. Az üzemeltetést kizárólag az egyik kft. végzi, az ő dolgozói állnak az üzletben, végzik az értékesítést. A kérdés az, hogyan lehet szabályosan végezni az elszámolást, kell-e az üzemeltetőnek számláznia a 3. kft. felé az általa végzett szolgáltatást. Jobb megoldás lenne-e, ha a dolgozók félállásban az egyik kft.-ben lennének, félállásban pedig a 3. kft-nél? Bonyolítja a helyzetet, hogy a másik kft. osztrák cég. Köszönettel!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Bizalmi vagyonkezelés

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Telekértékesítés

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 április
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Együttműködő partnereink