Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    483 találat a(z) elszámolás cimkére

    Kérdés

    Kedves Adózóna, Surányi Imréné! Igazán nagyon köszönöm válaszát. Sajnos tudomásul kell vennem az szja-törvény 1. számú mellékletének 3.3. pontja nem vonatkozik a közhasznú civil társasági formára. Esetleg tud abban segíteni, hogy hol és hogyan lehet jogszabály-módosítási javaslatot, indítványt előterjeszteni, mert véleményem szerint ez a kialakult helyzet diszkriminatív. Csak azért, mert egy közhasznú civil szervezet választott formája társaság, de ugyanazzal a céllal jött létre és működik, mint más hasonló alapítvány, nem zárható ki, ezzel a feladatainak teljesítése korlátozottak lesznek. Átalakulással sajnos a helyzet nem orvosolható. Az szja-törvény 1. számú melléklet 3.2.6. pontja sem járható út, mert a társaság nem nonprofit gazdasági társaság. Konkrét eset: a társaság alapcél szerint kiírt pályázat alapján: gyógyszerkutatás területén eredményesen tevékenykedő tagjai részére a konferencia részvételi támogatást nyújt, amely hazai és nemzetközi konferencián, workshop-on, szimpóziumon, tanfolyamon, továbbképzésen, illetve nyári iskolán való részvételre, ezen belül is részvételi díjra, szállásköltségre és utazási költségekre használható fel. Kérdés: A társaság és a magánszemély között nincs csak tagsági viszony. Milyen bizonylattal kell, hogy a magánszemély elszámoljon a társaság felé? Köszönöm jogszabályra hivatkozó részletes válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Elszámolható-e a kft.-ben adómentesen az éves autópálya matrica, ha a dolgozó a saját autóját használja munkába járásra, illetve a cég érdekében megtett utakra kiküldetési rendelvény is kerül elszámolásra. Ha nem, akkor milyen adóterheket kell fizetnie a cégnek? Köszönettel!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy építőipari kivitelezési munkára a megrendelővel A és B cég konzorciumba állva kötött szerződést. A konzorciumvezető az A cég, de A és B cég is 50-50%-ban számláz a megrendelő felé. Megállapodás szerint A és B cég időközönként elszámol egymással a projekt alatt. A konzorciumi megállapodás csak a két fél közötti elszámolást említi, annak gyakorlati megvalósítását nem szabályozza. Kérdés, hogy például az A cég oldalán felmerülő többletköltségeket miként tudja elszámolni? A cég állíthat ki számlát B cég részére? A számlát milyen áfatartalommal kell kiállítani? Áfakörönként összesítve vagy áfa nélkül (mentesen/kívül)? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy mezőgazdasági cégnél dolgozom. Az egyik munkavállalónk 2019. április 24-én közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyát. A leszámolását azonban nem zárta le, ugyanis az év elején felvett egész éves cafetéria juttatásból időarányosan 102 257 forint visszatérítési kötelezettsége, továbbá munkaruha-kihordással kapcsolatosan is 21 375 forint befizetési kötelezettsége keletkezett. Az utolsó havi munkabérét, 111 880 forintot a kollegák visszatartották a házipénztárban, amely azóta is ott van (véleményem szerint nem jogszerűen). A munkavállaló a cafetéria-igény leadásakor nyilatkozott arról, hogy a cafetéria-szabályzatban foglaltakat tudomásul veszi. Ez a szabályzat írja elő, hogy amennyiben év közben szűnik meg a munkaviszony, az időarányos rész vonatkozásában visszafizetési kötelezettség keletkezik. A munkavállalónak, ha a teljes tartozását levonhatnánk a munkabéréből, akkor is 12 112 forint befizetési kötelezettsége keletkezne. Jogszerű lehet-e a tartozás beszámítása – a korábbi cafetéria nyilatkozata alapján – a házipénztárban lévő munkabérébe. Az Mt. 161. §-a alapján a munkabérből a munkavállaló hozzájárulása alapján is csak a levonásmentes munkabérrészig lehet a tartozást levonni, így az a véleményem, hogy volt munkavállaló munkabéréből annak csak a 33%-át tudjuk levonni, majd fizetési felszólítást tudunk küldeni részére. Ha arra nem reagál, úgy fizetési meghagyás kezdeményezhető vele szemben. Szeretnék megerősítést kérni abban, hogy a gondolatmenetem helyes-e.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Két kft. létrehozott egy 3. kft,-t azzal a céllal, hogy kiskereskedelmi tevékenységet folytassanak. Az üzemeltetést kizárólag az egyik kft. végzi, az ő dolgozói állnak az üzletben, végzik az értékesítést. A kérdés az, hogyan lehet szabályosan végezni az elszámolást, kell-e az üzemeltetőnek számláznia a 3. kft. felé az általa végzett szolgáltatást. Jobb megoldás lenne-e, ha a dolgozók félállásban az egyik kft.-ben lennének, félállásban pedig a 3. kft-nél? Bonyolítja a helyzetet, hogy a másik kft. osztrák cég. Köszönettel!

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdésre szeretnénk választ kapni: Működik 3, jogilag önálló, nem kapcsolt vállalkozás. Mind a három cég – részben saját, részben bérelt buszokkal – szerződéses személyszállítást végez, azonos telephelyen bérelnek irodát. A társaságok együttműködési megállapodást kötöttek, melyben rögzítették, hogy a szerződéses kötelezettségük maradéktalan teljesítése érdekében ha bármelyiküknél műszaki probléma adódik, kisegítik, helyettesítik egymást és a másik társaság rendelkezésére bocsátja szabad gépjárműveit (munkavállalók nélkül). A társaságok egymással havonta számolnak el, megállapítják, hogy egy adott társaság hány napon keresztül adta gépjárművét a másik társaság használatába, és az időarányosan felmerült költségeket: így a buszok bérleti díját és üzemanyag-költségét arányosan átszámlázza. Minden busz saját cégében tankol és a helyettesítés alatt megtett kilométerek alapján az üzemanyagköltség arányos részét téríti meg az igénybe vevő társaság. Tehát nem az üzemanyag (gázolaj ) kerül eladásra, hanem költségtérítést fizet a buszokat kölcsönvevő társaság. Kérdésünk: a fenti eljárás megfelel-e a számviteli és adózási törvényeknek? Tisztelettel: Ecker Dániel

    Kérdés

    Tisztelt Hölgyem/Uram! Az alábbi ügyben kérném a segítségét: egy autógumit értékesítő cég egy 7 éves cross versenyzővel szeretne szerződést kötni. Ők vállalnák, hogy havi 1 gumi készletet biztosítanak a versenyzőnek. Cserébe reklámozná a céget. Ebben az esetben milyen módon történik egymás között az elszámolás? Jó, ha az egyik fél kiszámlázza a gumikat, a másik pedig a reklámot (megegyező összegben)? Mi a helyzet, hogyha nem számlaképes az, akinek a gumikat biztosítjuk? Válaszukat előre is köszönöm

    Kérdés

    Tisztelt Lepsényi Mária! Szeretném kérdezni, hogy családi gazdaságban férj-feleség, a támogatások a férj nevére jöttek (mert csak neki van MVH regisztrációs száma), azt is kétfelé kell-e osztani a szja-bevallásban? És a 2017. évi viharkár miatti elmaradt jövedelemre kapott támogatást is, amit 2018 évben kapott meg a családi gazdaság? Akkor még az asszony (2017. évben) nem volt tagja a csalági gazdaságnak. Köszönöm válaszát

    Kérdés

    Üdvözlöm! Társaságunk húsfeldolgozással foglalkozik. Jellemzően november-decemberi hónapokban több megrendelés érkezik, ezért ilyenkor több munkavégzésre is van szükség, míg január-februári hónapokban kevesebb a megkeresés a megrendelők részéről. (ez a többi hónapban is hasonlóképp történik). Mindezekből fakadóan 4 havi munkaidőkeretben állapodtunk meg a munkavállalókkal, amely 2018.11.01-től kezdődött és 2019.02.28-ig tart. Ez az első időszak. 2019.01.01-től béremelés történt. (2018.12.31-ig bruttó 250 000 Ft 2019.01.01-től bruttó 300 000 Ft) A dolgozó 2018. novemberi hónapban túlórázott, akkor ez a többletmunka értelemszerűen nem került kifizetésre, ekkor az alapbérét kapta meg. A többi hónapban (2018.12, 2019. 01., 2019.02. hó) nem volt sem túlórája, sem le nem dolgozott órája. Kérdésem az lenne , hogy helyesen járunk-e el, amennyiben most a munkaidőkeret végén (2019.02.28) elszámoljuk a novemberi hónap túlóráját a tavalyi évi bérével számolva, mivel az még az abból fakadó túlórából ered? Vagy ezt már a most jelenlegi munkabérével kell elszámolni? A rendkívüli munkavégzésre járó pótlékot a jelenlegi béréből (2019-es) számoltam. Helyesen jártam el? Köszönöm válaszukat!

    Kérdés

    Az alábbiban szeretnék segítséget kérni. Utazási irodánk az utasai részére pontgyűjtési lehetőséget biztosít a vásárlások után. A gyűjtött pontokat későbbi utazásai során beválthatja (fizetőeszközként használhatja). A pontok felhasználása számlában adott engedménynek minősül és ekként is kell kezeljük (áfatörvény 77. §). Utazási Irodánknak vannak olyan értékesítései (közvetített utak – más utazási irodákat összehoz az utazóval), ahol nem az utazási irodánk adja a vevő részére a számlát, a közvetítői szerződés alapján a vevő részére engedményt nem adhat, azáltal a beváltott pontokat engedményként nem számolhatja el. Ezekben az esetekben hogyan történik a beváltott pontok elszámolása, könyvelése? Válaszát köszönve!

    Kérdés

    Mivel egyedi erdészeti munkákat végzek egyéni vállalkozóként, így speciális számítást igényel a költségelszámolásban szereplő üzemanyag mennyisége. Nagy teljesítményű traktorokkal végzünk tuskófúrást, talajmarást, tuskómarást. Így szeretném megerősíteni magamat abban, hogy a 60/1992. (IV. 1.) kormányrendelet 4. mellékletben foglaltakat jól értelmezem és megfelelően számítom-e ki az elszámolható üzemanyag (gázolaj) maximálisan elszámolható mennyiségét. Tuskófúrás: 240 LE-s 174KW teljesítményű traktorral dolgozunk. 1. 1 üzemóra x 174 Kw (traktor teljesítménye) x 0,29 (4. mellékletben a szállíitási és egyéb munkák megnevezés alatti 55. sorban I. területi kategórában közepes terhelés esetén) = 50,46 Kwh, és itt nem tudom, akkor hány liter gázolaj számolható el maximálisan? VAGY 2. 0,42 l/Kwh (a 3. sz mellékletben a gép és korcsoport szerinti 0-2 éves traktor) x 174 Kw (traktor teljesítménye) = 73,08 liter gázolaj számolható el maximálisan 1 üzemóra alatt? VAGY 3. A 174 Kw traktor teljesítményt a 4. sz melléklet elején feltüntetett tapasztalati számok alapján 2,77 Kw-tal állítható elő 1 l gázolaj, azaz 174 Kw/2,77 Kwh = 62,82 liter gázolaj számolható el maximálisan 1 üzemórára? VALAMINT a szántási műveletekhez az üzemanyag számítása 4. 1 ha mélyszántást végzünk 60 cm mélyen I. területi kategóránál, akkor 159,2 Kwh x 1 ha x 0,42 l/Kwh (a 3. sz mellékletben a gép és korcsoport szerinti 0-2 éves traktor) = 66,86 l gázolajat lehet elszámolni? Válaszát várva, Köszönettel

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Eva hatálya alá tartozó kkt. kettő fő nyugdíjas tagból áll, csak az egyikük dolgozik a kkt.-ben. 2019. március 1-jétől szeretnénk váltani katára, a bevétel csökkenése miatt. Kérdésünk, hogy hogyan kell elindítani az átlépést, hogyan kell elszámolni az evás hónapokkal, majd miután már katások leszünk, mi az az összeg, amit havonta fizetni kell, szeretnénk ezután is a jogszabályoknak megfelelően végezni a munkánkat, ebben kérnénk szíves válaszukat.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Munkavállaló igazolt távolléte vis maior helyzetben

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Behajthatatlan vevőkövetelés áfája

    dr. Kelemen László

    adószakértő, jogász

    Tájékoztatás kérése időszaki elszámolású ügylet (áfatörvény) témakörében

    dr. Kelemen László

    adószakértő, jogász

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 március
    H K Sze Cs P Sz V
    23 24 25 26 27 28 1
    2 3 4 5 6 7 8
    9 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 29
    30 31 1 2 3 4 5
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media