369 találat a(z) elszámolás cimkére
Egyéni vállalkozás és tárgyi eszköz
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély 2016. évben vásárolt egy kisteherautót, amivel később gazdasági tevékenységet szeretne végezni (bérbe akarja adni). Az egyéni vállalkozói igazolványát csak pár hónappal később váltja ki. Milyen lehetőség van arra, hogy a magánszemélyként vásárolt járművet az egyéni vállalkozói tevékenységébe bevigye, azt bérbe adja, költségeket számoljon el?
Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének díjazása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa főállásban látja el az ügyvezetés feladatait, és a kft.-ben személyesen közreműködik. Járulékfizetés szempontjából egyértelmű a társas vállalkozóra vonatkozó kötelező járulékfizetés. Kérdésem: a társaságnak kötelező-e a költségei között elszámolni "bérköltség" címén a társas vállalkozó járulékalapját, illetve a társas vállalkozónak kötelező-e az előbbiek szerinti "nettó bért" felvennie a kft.-től ? Válaszát köszönettel várom: Rozika könyvelő
Lakásbérbeadás – így számolhatók el a felújítási költségek
Cikk
Társasházban lévő – kizárólag bérbeadásra hasznosított – lakás tételes költségelszámolásakor egy összegben elszámolható-e a társasház adott lakásra jutó felújítási költsége (tető-, víz-, csatorna-, kéményfelújítás)? Olvasónk kérdésére Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadó válaszolt.
Szembemegy az Alkotmánybíróság: az MNB a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik. Pont
Cikk
Alaptörvény-ellenesek a Magyar Nemzeti Bank kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, másrészt a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok által kezelt adatok megismerését korlátozó törvényi rendelkezések és az azokat hatályba léptető rendelkezés is – szögezi le az Alkotmánybíróság a honlapján olvasható közleményében.
TÁMOP elszámolással kapcsolatban
Kérdés
Köszönöm szépen válaszát, melyet a http://adozona.hu/kerdesek/2016_3_7_TAMOP_245_elszamolasa_ev_vegen_ion#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice helyen megkaptam. Engedjen meg még egy rövid kérdést: Egy összeget előlegként, a fennmaradó részt pedig részutalásként utalták (2015. és 2016. években). Kell-e emiatt különbséget tenni a jóváírt összegek könyvelésénél? Köszönöm szépen mégegyszer válaszát. Boskó Lászlóné
Itt vannak az áprilisi üzemanyagárak!
Cikk
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közzétette a fogyasztási norma szerint áprilisban elszámolható üzemanyagárakat.
Külföldi napidíj elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Évek óta dolgozom ezzel a módszerrel most mégis elbizonytalanodtam. Havi bérek számfejtéséhez megkapom az ügyfelektől a bérszámfejtéshez szükséges adatokat a külföldi (tehergépkocsi vezetők esetében) kint tartózkodás napjaival. Ekkor leszámfejtem a dolgozó részére tárgy hónapra járó munkabérrel együtt a jelenleg érvényes 60 eurós napidíjat is. Ezen kifizetés általában részét képezi a bérrel történő utalásnak. Van olyan cégem is, aki hóközben előleget ad a napidíjra és tárgyhavi elszámoláshoz a tárgy hónapban ki nem fizetett napidíj összegét nem adja fel könyvelésre. Jogszabályi előírás szerint az egyes adóévek között áthúzódó kiküldetés címén kifizetett összeg [ideértve a (2) bekezdés rendelkezése alapján választott egybeszámítás esetét is] adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amelyben a kifizetés, illetve a kiküldetés elszámolása megtörtént.” Ha például januárban teljesített fuvarról beszélünk akkor a dolgozó részére kifizetendő napidíj költsége is januári költségek között kell szerepeljen, attól függetlenül, hogy a januári béreket, és napidíjakat február hónapban számolom el. Helyesen járok-e el, ha a dolgozó részére januárra eső külföldi napidíj összegét január hónapra számolom el és a januári 1608-as bevallásban már szerepeltetem a januárra esedékes bérekkel együtt - attól függetlenül, hogy kifizetése csak februárban történik? Vagy külön kell vennem és januárra a 1608-as bevallásban csak azt szerepeltethetem amit január 31-éig kifizettem? Köszönettel.
Egyszeres könyvvitel: évek közötti áthúzódás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Decemberi tárgyi eszköz eladásánál, 30 napos fizetési határidőnél hogyan kell a pénztárkönyvet vezető vállalkozó eredményét számolni? A tárgyi eszköz eladásra került, nettó értékét ki kell vezetni és az értékcsökkenésnél figyelembe venni. Viszont a bevétel csak a következő évben jelenik meg, tehát a pénztárkönyvbe nem vezethető be. Van-e arra megoldás hogy ugyanabban az évben vegyük figyelembe a bevételt és a nettó érték kivezetését?
Áfa mértékének a megitélése
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egy kft.-nek vállalkozási szerződése van lakóépület felépítésére, melyet kulcsrakész állapotban ad át a megrendelő magánszemély részére. A vállalkozói díj összege nettó 39 370 078 Ft + áfa (27%) vagyis bruttó 50 000 000 Ft, azaz ötvenmillió forint összegben került megállapításra. A fizetési ütemezések a bruttó ötvenmillió forint alapján vannak megállapítva. Szeretnék érdeklődni, hogy a szerződés alapján a vállalkozói díj számlázásánál a bruttó vagy nettó elszámolási módot kell alkalmazni 2016. január elsejétől? A magánszemély az építési telket 2015 elején vásárolta. Az építkezés 2015 évben elkezdődött az átadás 2016 első negyedévében várható. A magánszemélyek elmúltak negyven évesek, gyermekük nincs. Szeretnék érdeklődni, hogy a telek vásárlása után érvényesíthető e az adó –visszatérítési támogatás vagy ezt a lehetőséget csak gyermekkel rendelkező vagy gyermeket vállaló magánszemélyek érvényesíthetik? Tisztelettel! Veres Andrea
Határozott időszaki elszámolás
Kérdés
Tisztelt Cím! Az alábbi – határozott időszaki elszámolású – témában kérném szíves tájékoztatásukat: Felek határozatlan idejű ingatlan-bérbeadási szerződésben éves díjfizetésben állapodnak meg. Elszámolási időszak: 01. 01-12. 31. Szabályozzák, hogy az éves díjról kiállításra kerülő számla kibocsátásának időpontja tárgyév 02. 28. napja, fizetési határidő az elszámolási időszak/tárgyév utolsó napja (12. 31.). Kérdés: Amennyiben az ellenértéket megfizető fél (bérlő) év közben a számla kibocsátását követően, de a fizetési határidőt megelőzően saját döntése alapján előbb fizet, az előlegfizetésnek minősül-e adófizetési kötelezettséget keletkeztetve? Előre is köszönöm válaszukat! Tisztelettel: Bodrogi Klaudia
Megállapodás sörtermékek forgalmazására
Kérdés
Az előző kérdésemben feltettekkel kapcsolatban az új fejlemény az öt évre szóló megállapodással kapcsolatban az, hogy ügyfelemtől kértek egyéb hirdetési és marketingszolgáltatásra vonatkozó számlát, 2000 ezer forint + áfa összegről. Ezt ügyfelem meg is kapta, de a szerződés szerint amennyiben nem teljesíti a kikötött mennyiségű sör forgalmazását, visszafizetendő arányosan. Ehhez rendelkezésre bocsátott a gyártó sörcsapoló berendezést is. Ebben az esetben a tárgyévben van elszámolási kötelezettség?
Kölcsön elszámolása
Kérdés
T. Szakértő! Egy egyesület bérbe adta a kezelésében lévő menedékházat. A bérlővel megállapodtak, hogy három millió forint beruházást végez bérlő a menedékházon, amit évente számolnak el. A megállapodás 2008. január 1-jétől érvényes, és 2016-ban kell elszámolni egymással. Az évenkénti elszámolások megtörténtek, de számlák nem voltak, a bérlő saját erőből végezte el a munkákat. Könyvelésre nem került sor. Kérdésem: ezeket a gazdasági eseményeket hogyan lehet utólag lekönyvelni, a beruházásokat aktiválni? Segítségét köszönöm, Ildi
Tanfolyami részvételi opció
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk nyilvánosan meghirdetett kampány keretében 2015. december hónapban a jövő év terhére kedvezményes áron értékesít úgynevezett tanfolyami részvételi opciót, amelyet meghatározott időintervallumon belül lehet igénybe venni, a cég által meghirdetett képzésekre. Ezekről számlát állítunk ki a megrendelő felé. Kérdésem: mi a helyénvaló számviteli elszámolás? 1. Idei bevétel és a vonatkozó, majdan felmerülő költségeket hozzá kell rendelni? 2. Jövő évi árbevétel a tényleges képzés megtartásakor? Válaszát köszönöm.
Gyógyszeradomány adózása és elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gyógyszerforgalmazó vállalkozásként kórházak részére a 3/2009 EüM rendelet 9. § alapján gyógyszert adományozunk. A példa kedvéért legyen a termék beszerzési ára 50, piaci ára 100+5% áfa. Helyesen járunk-e el adózásilag és számvitelileg, ha az alábbi gyakorlatot folytatjuk: Az adományozott termékről piaci áron számlát állítunk ki (100+5% áfa), árbevételként és fizetendő áfaként könyveljük, az áfát a NAV részére megfizetjük, a számla végösszegét adomány, engedmény jogcímen -105 értékben csökkentjük (ezt rendkívüli ráfordításként könyveljük), így a számla végösszege 0 lesz. Követelésünk nem képződik, a kórház egyébként sem fizetne a termékért. Kapcsolódó tételként a terméket elábéval szemben könyvelve kivezetjük a készletből (50). A társasági adó alapját a rendkívüli ráfordításként elszámolt összeggel megemeljük. (105). Amennyiben a módszerünk nem helyes: Kell-e számlát kiállítani, és milyen tartalommal? Amennyiben nem nulla értékű a számla, elengedett követelésként vezetjük ki az összegét (növeljük-e ez esetben a taoalapot)? Milyen módon vezetjük ki a készletet, jár-e ez adóalap-korrekcióval együtt?
Alapítványi befizetés
Kérdés
A következő kérdésem lenne: ha egy nem közhasznú alapítványnak adok támogatást, akkor azt teljes egészében az adóalap-növelő tételek közé teszem be, illetve hogyan történik annak az elszámolása? Köszönöm: Zsók Gabriella
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
