388 találat a(z) elszámolás cimkére
Családi gazdálkodó (előző évben még őstermelő) veszteségelszámolása
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Családi gazdálkodó – aki előző évben még őstermelő volt – őstermelésből származó előző évi veszteségeit elszámolhatja-e a családi gazdálkodás eredményéből? Ha igen, minden tagra vonatkozik-e a veszteség elszámolása?
Családi gazdaság kiválás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdaság tagjai elhatározták, hogy a gazdaságból 3 fő kiválik. A kiválásról szóló határozat októberben jogerőre emelkedett. A családi gazdaság tagjai a kiváláskor írásba foglalták, hogy a köztük lévő elszámolás végső határideje december 31-e lesz. Tehát a kiválás után keletkezett bevételeket és kiadásokat egyenlő arányban osztják el a családtagok között. Kérdésem, hogy ez a megállapodás jogszerű, szabályos-e?
Munkaidőkeret és bérlap
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A munkáltató szeretné a bérfizetést korábban teljesíteni, ehhez azonban a hónapot korábban le kell zárnia. Létezhet olyan havi elszámolás, mely nem a hónap 1. napjától a hónap utolsó napjáig tart, hanem mondjuk a hónap 20. napjától a következő hónap 19-éig? Ennek van hatása a munkaidőkeretre, az azzal kapcsolatos elszámolásra? Gondolok különösen arra az esetre, mikor a túlóráért nem a keret végén kell fizetnie a cégnek. Úgy tudom, a keretnek nem feltétlenül kell hónap elején kezdődnie, de azt nem, hogy hét közben is kezdődhet-e? Illetve ilyen elszámolásnál (nem a munkaidőkeret "párjára" gondolok, hanem pl. a bérlapra) 30 naptári napot kell alapul venni, vagy annyit, ahány hónapos az adott (kezdő) hónap? 30 napnál szerintem nem jönne ki az év. Ha egy ilyen korábbi elszámolást előrehozunk, mire kell figyelni a későbbiekben? Nem csupán erre gondolok, de az első ilyen hónap törthónappá válhat, ilyenkor önrevíziót leszámítva mit lehet tenni, ami jogszerű? Segítségét köszönöm.
Egyéni vállalkozó - kata
Kérdés
Átalányadózó egyéni vállalkozó katára való áttéréséhez milyen elszámolásra, nyomtatványra van szükség?
Fióktelep kapcsolt vállalkozással szembeni évvégi elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Németországi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepénél az évzáráshoz kapcsolódóan az ugyanazon cégcsoporthoz tartozó vállalkozásokkal szembeni követelések, kötelezettségek elszámolását szeretném megtudni (csak az anyavállalat közös). A kérdés, hogy ugyanazzal a vállalkozással szemben meglévő vevőkövetelést és szállító tartozást külön-külön mutatom-e ki év végén a mérlegben avagy a vevőkövetelést a vevőkövetelések között, a szállító tartozást pedig a szállító tartozások között? Avagy egyik felvetés sem helyes, mert ezen tételeket egymással szemben össze kell vezetni és a különbözetet pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni? Előre is köszönöm a választ.
Kézi nyugták kezelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk vendéglátóipari egységet üzemeltet. Időnként vendég fellépőket hív meg, melyre belépőjegyet szed. A fizetett belépőjegyekért (karszalag) kézi nyugtát ad. A pultnál működik pénztárgép, amennyiben a vendég italszolgáltatást vesz igénybe, az beütésre kerül az ott található pénztárgépbe. Be kell-e ütni ugyanebbe a pénztárgépbe a bejáratnál adott kézi nyugták összegét vagy azokat a könyvelésben külön kell elszámolni? Ha be kell ütni, lehetőség van-e arra, hogy egy összegben (például 120 ezer forint) beütésre kerüljön a belépőjegyek megfizetett értéke vagy egyszerre kézi, illetve gépi nyugta nem állítható ki ugyanarról az értékesítésről?
Földhasználati jog és ráépítési jog
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Számviteli elszámolással kapcsolatban a következő kérdést szeretném tisztázni. Építőipari kft. apartmanházakat épít értékesítési céllal. A kivitelezéshez szükséges terület nem a kft. tulajdona, ezért földhasználati jogot és ráépítési jogot engedélyező megállapodást kötött a földterület tulajdonosával. A szerződő felek rögzítették, hogy a földhasználati jog a felépítmény fennállásáig megmarad. A két jogért fizetett ellenérték elszámolásával van gondom. Miként tudom költségek között elszámolni a két vagyoni értékű jogot? Értékcsökkenéssel kell elszámolni, vagy esetleg a ráépítési jogért fizetett ellenértéket beszámolhatom a kivitelezés önköltségébe?
Áfatörvény változása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2017. január 1-jétől hatályos áfatörvény 305. § átmeneti rendelkezései szerint: 305. § 501 (1) A 3/A. számú melléklet II. részének a Mód 6 törvénnyel megállapított 3. pontját a) az olyan 2016. december 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először alkalmazni, amelyek tekintetében a fizetés esedékessége, valamint a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja 2016. december 31-ét követő időpont, ha a teljesítés időpontját az 58. § szerint kell megállapítani, b) az a) pont alá nem tartozó esetekben akkor kell először alkalmazni, amikor a 84. § szerint megállapított időpont 2017. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik. Jól értelmezem-e, hogy ha a teljesítés időpontját az 58. § szerint kell megállapítani és az nem esik az a) pont alá, akkor a 18 %-os áfakulcsot kell alkalmazni.? Például: (az esedékesség mindig a számlakiállításhoz van kötve +14 nap) 1. elszámolással érintett időszak: 2016.11.01.–2016.11.30, számla kiállítása: 2017.01.03., esedékesség 2017.01.17., teljesítés 2017.01.17. – 18%-os áfa kulcsot kell alkalmaznom, mert a b) pont ezt jelenti, vagy 27%-ot, mivel a teljes időszak még 2016. évi és erre a 2017.01.01.-től hatályos törvény még nem terjed ki? 2. elszámolással érintett időszak: 2016.12.15–2017.01.31., számla kiállítása: 2017.01.03., esedékesség 2017.01.17, teljesítés 2017.01.03.–18%-os áfa kulcsot kell alkalmaznom a teljes időszakra mert erre vonatkozik a b) pont?
Költségek elszámolása számla hiányában
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk egy magyarországi társaság, belföldi adóalany, kettős könyvvitelt vezet, áfa szempontjából az általános szabályok vonatkoznak rá. A cég tevékenységéből eredően külföldön is járunk, ott is vásárolunk üzemanyagot, illetve autópálya-matricát, a cégautó használatával összefüggésben. Szlovákiában ezekről a költségekről vagy semmilyen bizonylat nem szerezhető be, vagy csak a magyar nyugtának megfelelő adattartalmú dokumentumot kapunk (nem szerepel rajta se cégnév, se rendszám). Ilyen esetben milyen bizonylat képezi a számviteli elszámolások, nyilvántartások alapját? Számla hiányában mi alapján könyvelhetők cégünknél a bankkártyás, illetve készpénzes költések? Válaszukat előre is köszönöm!
Magyarországi fióktelep bezárása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy romániai cég magyarországi fióktelepet hozott létre 2012-ben. A fióktelep viszont nem érte el a célját, mivel árbevétele nem volt, csak költségei keletkeztek (alapítási költségek, mint illeték, ügyvédi, postaköltség stb.). A romániai cég szeretné megszüntetni a Magyarországi fióktelepét. Tartozásai nincsennek, de évente a veszteségei fedezetére, illetve a bankszámlavezetés költségeire a romániai cég utalt át kölcsönösszegeket. Kérdésünk ezzel kapcsolatban: 1.) A fióktelep megszüntetését végelszámolással kell elindítani? 2.) Viszont mivel van kölcsöntartozás a romániai anyacég felé, így akkor nem lehet végelszámolást kezdeményezni, hanem az anyacég kezdeményezzen felszámolást? 3.) Van-e valamilyen más megoldás a végelszámoláson és a felszámoláson kívül? Válaszukat előre is köszönöm.
Külsős partner beruházása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Külsős partner végzi a termékünk festését, amelyhez új berendezéseket kellett vásárolnia. Ehhez mi adtunk neki előleget, amit most szeretnénk elszámolni. A berendezéseket mi nem tudjuk hasznosítani. Mi a helyes megoldás, hogyan számlázzák ki nekünk ezt az összeget, amit ők beruházásra költöttek? Köszönettel
Saját gépkocsihasználat költségtérítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás egyik alkalmazottja hivatalos célú utakra saját gépjárművét használja. Hogyan kell elszámolnia a saját gépjárműhasználat költségeit? Felmerül-e ennek okán cégautóadó-fizetési kötelezettség a cég vagy a magánszemély részéről? Tisztelettel várom válaszát.
Bizományosi értékesítés két közösségi tagállami ügyfél között
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérném segítségét abban, hogy milyen módon és mikor kell számlázni, mikor és milyen adót kell fizetni, milyen adószámokkal kell rendelkeznie egy magyar kereskedelmi cégnek, ha romániai ügyfelével bizományosi szerződést kötne. A szerződés értelmében a készleteket folyamatosan töltenék fel – minden esetben Magyarországról fuvarozva a vevő telephelyére –, és havonta elszámolnak a fogyással, melyet ekkor fizetne a vevő. Készletet csak akkor hoznának vissza Magyarországra, ha az eladó ezt kifejezetten kéri készlethiány, vagy alacsony forgási sebesség miatt. Köszönettel!
Büntet a NAV… Ijesztő tendenciák
Cikk
Magyarországon a társasági adó kalkulációja a számviteli elszámolásokon alapszik. Sok esetben kellemetlen meglepetés érheti a gyanútlan adózót, ha a vállalkozás számviteli politikájának megfelelően elszámolt valamit, az adóhatóság ugyanakkor nem engedi meg annak hatását szerepeltetni az adóbevallásban. Jelentős adóbírság lehet az ügy vége.
Felhasználó és fizető fél eltérés
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! Közüzemi számlával kapcsolatos kérdésem lenne: adott két cég A és B, az egyik megvásárolta a másikat (mind a kettő áfakörös kft.). B cég telephelyére szóló közüzemi számlán a fizető fél A cég. A felhasználó B cég, bár ő nem folytat tevékenységet már, az ott elhasznált energiát A cég használja fel.... Kérdésem, a számlát kinél számolhatom el? Én úgy gondolom, hogy a felhasználó cég számolja el a költséget - hiszen az ő telephelyére szól a számla, majd továbbszámlázza a fizető cég nevére. A jövőben remélem a közüzemi szerződés módosításra kerül, mert ez lenne a megoldás. Válaszát köszönöm!!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
