388 találat a(z) elszámolás cimkére
Mezőgazdasági őstermelés költségelszámolás 4 millió forint bevételi értékhatár alatt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A mezőgazdasági őstermelők adózásával kapcsolatosan kérnék Öntől segítséget. Az szja-törvény 78/A § (4) bekezdése a 4 millió forint bevételt meg nem haladó mezőgazdasági kistermelő „nemleges nyilatkozat” -a alapján, a bevétel 20 százalékát kitevő, tevékenységével összefüggésben felmerült, az szja-törvény 3. számú mellékletében költségként elismert kiadás igazolására, a nevére kiállított számlákkal rendelkezik. Konkrét kérdésem az, a törvény számlát, számlákat említ, de a 3. számú mellékletben felsorolt költségekhez sok esetben nem tartozik, tartozhat számla, ezen költségeket a 20 százalék költséghányadba bele lehet-e számítani vagy csak ténylegesen a valóban névre kiállított, számlán számlázott költségeket. Ilyenek költségek például, amelyek nem számlán találhatók: - adásvételivel megvásárolt kis értékű eszköz, - befizetett eü. hozzájárulás, - befizetett iparűzési adó, gépjárműadó. - alkalmi foglalkoztatás, bére, közterhe és még lehetne a felsorolást folytatni a „számlák” nélküli költségekről. Köszönöm válaszukat.
Az összemérés elve
Kérdés
Tisztelt szakértő ! Az összemérés elve a Sztv. szerint: Az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit, és a bevételeknek megfelelő költségeket (ráfordításokat) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek azokhoz az évekhez kell kapcsolódni, amikor gazdaságilag felmerültek. 1. A bevételt és a bevételhez tartozó, megfelelő költségeket egy adott éven belül kell elszámolni. azaz például ha egy vállalkozás a megrendelt munkát részben vagy egészben elvégzi vagy elvégezteti alvállalkozókkal és csak a következő évben lesz a munka átadva a megrendelőnek, és akkor lesz az árbevétel is kiszámlázva, ez azt jelenti, hogy a bevételhez tartozó költségeket is az árbevétel évében kell figyelembe venni, azaz a költségeket a megelőző évből aktív időbeli elhatárolással át kell vezetni a következő évbe? 2. „ A bevételnek és a költségeknek azokhoz az évekhez kell kapcsolódni amikor gazdaságilag felmerültek” szöveg pontosan akkor mit jelent? Mert a költség megelőző évben a bevétel pedig tárgyévben lett teljesítve, ha akkor veszem figyelembe, amikor felmerült, akkor pont nem határolom el a költségeket? 3. Nem mond ez a kettő ellent egymásnak? Helyes-e ha az 1.pont szerint járunk el?
Itt vannak az áprilisi üzemanyagárak
Cikk
Közzétette az adóhatóság a költségelszámoláshoz alkalmazható áprilisi üzemanyagárakat.
Elszámolásos ügylet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szállító partnerünk szállásdíjat számlázott 2016. 09. 12 – 09. 25-éig. A számlán a teljesítés dátuma 2016. 11. 07., számla kelte 2016. 11. 07., fizetési határidő 2016. 11. 15. Szabályosan állította-e ki a számlát az elszámolásos ügyletnek, az áfatörvény 58. §-ának megfelelően? Hivatkozhat-e a partner arra, hogy annak ellenére, hogy helytelenül van a teljesítési dátum megállapítva, ugyanabban az áfabevallásban szerepel? Ezért kéri a számlája befogadását.
Életbiztosítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2017-ben befektetési célú életbiztosítást kötött a dolgozók részére, amely bármikor visszavásárolható. A szerződő fél a cég, a kedvezményezett a visszavásárláskor a társaság. A dolgozó által megjelölt személy a dolgozó esetleges halálakor jogosult a biztosítási összegre. Ebben az esetben a havi biztosítási díj költségként elszámolható-e, illetve terheli-e havonta természetbeni juttatás után fizetendő szja, egészségügyi hozzájárulás? Várom mielőbbi válaszát! Köszönettel: Devian 2003 Kft.
Altcoinbányászatra alkalmas szervergép üzemeltetése
Kérdés
Ügyfelünk tevékenysége a más tulajdonában lévő altcoinbányászatra alkalmas szervergépek üzemeltetése, melyre üzemeltetési- és területbérbeadási szerződést köt. A megtermelt altcoinokat a saját elektronikus pénztárcájában írják jóvá napi rendszerességgel, de az nem képezi a saját tulajdonát, hanem az a gép tulajdonosáé. Itt kérdésként merül fel, hogy számvitelileg hogyan kell nyilvántartani a keletkezett altcoinokat. Az üzemeltetési szerződésben megállapított mindenkori díjazás a havonta megtermelt altcoinok hóvégi árfolyamának alapulvételével előre megállapított százalékos arányban kerül felosztásra az üzemeltető és a tulajdonos között. Az üzemeltetési díj kiterhelésre kerül hót követően a gép tulajdonosa részére, mint üzemeltetési díj +27% áfa. A gép tulajdonosa nyilatkozhat, hogy az üzemeltetési díj levonása után a maradék altcoint, vagy annak hóvégi árfolyamával kalkulált USD-t szeretné kiutaltatni saját maga részére. Az üzemeltetéssel foglalkozó társaság minden felmerülő költség áfáját visszaigényli. Kérdésem, hogy a bányászgép-tulajdonos társaságnál vagy tulajdonos magánszemélynél hogyan kell elszámolni a megszerzett altcoinokat, vagy az átváltás után kiutalt devizát, hogy számolható el az üzemeltetési díj, és visszaigényhető-e annak áfatartalma áfaalany esetében? Válaszukat köszönöm!
Költségelszámolás
Kérdés
'A' Kft. ügyfelem ügyvezető tulajdonosának több magyarországi cégben is van érdekeltsége. 'B' Kft.-ben van mobil telefon előfizetése, ugyanitt flottakedvezménye van. 'A' Kft.-ben szeretne telefonkészüléket és egyéb ezzel kapcsolatos kiegészítőket elszámolni. Figyelmeztettem, hogy előfizetés hiányában ezeket a költségeket 'A' Kft.-ben nem tudom érvényesíteni. Szerinte ez nem életszerű, nem fogadja el. Kérem véleményüket, köszönöm CsK
Gépkocsihasználat elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó december hónapban nyílt végű lízinggel vett használatba gépjárművet. Az üzemanyagot számla alapján számolta el. Kérdésünk, hogy az ezt megelőző időszakra, januártól novemberig, saját gépkocsihasználatra elszámolhat–e a havi 500 km-t a fogyasztási norma és a NAV által közzétett üzemanyagár alapján? Köszönjük a segítségét.
Betegszabadság törtnapra
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem törtnapi hiányzásra vonatkozik. Ha a munkavállaló általános munkarendben napi 8 órát kellene hogy dolgozzon, de 4 órás munkavégzés után lebetegszik (ezt a napját táppénzes papírral igazolja), részére hogyan kell számfejteni az adott napot, ha jogosult még betegszabadságra? 4 órára munkabért, 4 órára betegszabadságot? Az Mt. 126. § (5) szerint a 121. § (2) az irányadó, vagyis a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. Választhat-e a munkáltató, illetve a munkavállaló az elszámolást illetően? Táppénz esetén úgy tudom megbontható az adott nap, de mi a helyzet betegszabadságnál? Válaszát előre is köszönöm.
Magánszemély egyszeri lízingbe adása
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Van egy autó a nevemen, aminek az üzembentartója a párom. Az autót hitelből vásároltuk (amit közösen törlesztünk), és jelzálog kapcsolódik hozzá. Párom jelenleg egy barátjával közös vállalkozásban ügyvezető és tag is, és szeretné elszámolni a hivatali utakra eső üzemanyagfogyasztást a normák szerint, kiküldetési rendelvény alapján. Ehhez viszont – úgy olvastam a tájékoztatóban, hogy – saját tulajdonúnak kell lennie az autónak, vagy zárt végű lízing keretében kell nála lennie. Egyelőre az élettársi viszonyt bejegyeztetni nem akarjuk, tehát ez az opció nem lehetséges. Felmerült, hogy lízingbe adnám neki az autót – tekintettel arra, hogy bár az én nevemen van az autó is és a hitel is, azt közösen fizetjük, illetve ő a kezes. Viszont azt olvastam, hogy a pénzügyi lízing nyújtása engedélyköteles tevékenység. Tehát az a kérdéseim: Adhatom-e lízingbe az autót magánszemélyként? A lízingdíj lehet-e az a kamattal növelt összeg, amit ténylegesen fizet nekem a hitelembe? Harmadrészt pedig, hogy nekem magánszemélyként ez után hogyan kell adóznom? Jól értem-e, hogy így lehetségessé válik a normák alapján, kiküldetési rendelvénnyel számára a céges utak alatti fogyasztás elszámolása – ami így rendben bekerülhet a társasághoz költségként? A társaság felé kell-e, és ha igen, milyen dokumentummal azt, hogy "saját tulajdonú" az autó, ha ő lízingbe vevő? Köszönöm!
Otthoni iroda fenntartási költségének adózása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., aki a munkavállalóval kötött munkaszerződés szerint havi bruttó 360 ezer forint alapfizetést ad a munkavállalónak és ezen felül havi bruttó 20 ezer forintot az otthoni iroda fenntartására (ez így szerepel a munkaszerződésben), mivel ügynökként dolgozik, nem a kft. székhelyén. Kérdésem, hogy ebben az esetben a plusz 20 ezer forint, miként adózik? Ugyanúgy, mint az alapbér? Milyen esetben lehet erre az összegre költséget elszámolni? Tisztelettel: Papp Mónika
Elszámolási előleg elszámolása
Kérdés
Fuvarozással foglalkozó cég elszámolási előleget ad a munkavállalónak, euróban. A visszahozott bizonylatokból az derül ki, hogy az összeg egy részét átváltotta szerb dínárra, de nem pénzváltónál, hanem a helyszínen kapott vissza az euróból valamennyi dínárt, és kapta a bizonylatot dínárban az útdíjról. Kérdésem, hogy a kapott bizonylatok alapján kell könyvelni az útdíjat és az átváltott összeget? (Ellenőrzésképpen, ha MNB-árfolyammal számolnánk, akkor ahhoz képest jelentős eltérések adódnak, és ez érinti a társaság költségelszámolását.) Tehát el kell fogadni azt, amit a munkavállaló lead bizonylatként, és az alapján kell egy elméleti átváltással számolni? Kiss Anita
Beolvadás esetén havi bevallás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Hónap közben az A cég beolvadt a B cégbe. A hóvégi elszámolást már a B cégben végezzük, minden dolgozóra. A 08-as havi bevallást a B cég nevében adjuk be. Kell-e valahol a bevallásban, a beolvadt cégre vonatkozóan információt adni? Válaszát köszönöm
Feladatok, ha taósból kivás, katás vagy evás lesz
Cikk
A cikk a választásra jogosultak körét, az átlépéssel kapcsolatos tennivalókat, a megszűnő adóval történő elszámolást és a választás módját mutatja be.
Dísznövény elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás dísznövényeket vásárolt az ügyféltérbe. Milyen jogcímen lehet elszámolni? Az áfája visszaigényelhető? Köszönöm a segítséget!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
