421 találat a(z) elszámolás cimkére
Konzorciumi tagok közötti elszámolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy építőipari kivitelezési munkára a megrendelővel A és B cég konzorciumba állva kötött szerződést. A konzorciumvezető az A cég, de A és B cég is 50-50%-ban számláz a megrendelő felé. Megállapodás szerint A és B cég időközönként elszámol egymással a projekt alatt. A konzorciumi megállapodás csak a két fél közötti elszámolást említi, annak gyakorlati megvalósítását nem szabályozza. Kérdés, hogy például az A cég oldalán felmerülő többletköltségeket miként tudja elszámolni? A cég állíthat ki számlát B cég részére? A számlát milyen áfatartalommal kell kiállítani? Áfakörönként összesítve vagy áfa nélkül (mentesen/kívül)? Válaszát előre is köszönöm.
Elszámolás a külföldi fióktelep és az anyavállalat között
Cikk
Mi a követendő eljárás a szerb fióktelep és a magyar anyavállalat közti könyvelés során? – kérdezte az Adózóna olvasója. Antretter Erzsébet adószakértő, a Niveus Consulting Group szakembere válaszolt.
Munkavállalóval történő elszámolás jogviszony megszűnésekor
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy mezőgazdasági cégnél dolgozom. Az egyik munkavállalónk 2019. április 24-én közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyát. A leszámolását azonban nem zárta le, ugyanis az év elején felvett egész éves cafetéria juttatásból időarányosan 102 257 forint visszatérítési kötelezettsége, továbbá munkaruha-kihordással kapcsolatosan is 21 375 forint befizetési kötelezettsége keletkezett. Az utolsó havi munkabérét, 111 880 forintot a kollegák visszatartották a házipénztárban, amely azóta is ott van (véleményem szerint nem jogszerűen). A munkavállaló a cafetéria-igény leadásakor nyilatkozott arról, hogy a cafetéria-szabályzatban foglaltakat tudomásul veszi. Ez a szabályzat írja elő, hogy amennyiben év közben szűnik meg a munkaviszony, az időarányos rész vonatkozásában visszafizetési kötelezettség keletkezik. A munkavállalónak, ha a teljes tartozását levonhatnánk a munkabéréből, akkor is 12 112 forint befizetési kötelezettsége keletkezne. Jogszerű lehet-e a tartozás beszámítása – a korábbi cafetéria nyilatkozata alapján – a házipénztárban lévő munkabérébe. Az Mt. 161. §-a alapján a munkabérből a munkavállaló hozzájárulása alapján is csak a levonásmentes munkabérrészig lehet a tartozást levonni, így az a véleményem, hogy volt munkavállaló munkabéréből annak csak a 33%-át tudjuk levonni, majd fizetési felszólítást tudunk küldeni részére. Ha arra nem reagál, úgy fizetési meghagyás kezdeményezhető vele szemben. Szeretnék megerősítést kérni abban, hogy a gondolatmenetem helyes-e.
Közös üzemeltetés?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két kft. létrehozott egy 3. kft,-t azzal a céllal, hogy kiskereskedelmi tevékenységet folytassanak. Az üzemeltetést kizárólag az egyik kft. végzi, az ő dolgozói állnak az üzletben, végzik az értékesítést. A kérdés az, hogyan lehet szabályosan végezni az elszámolást, kell-e az üzemeltetőnek számláznia a 3. kft. felé az általa végzett szolgáltatást. Jobb megoldás lenne-e, ha a dolgozók félállásban az egyik kft.-ben lennének, félállásban pedig a 3. kft-nél? Bonyolítja a helyzetet, hogy a másik kft. osztrák cég. Köszönettel!
IIyen árakon számolhatja el az üzemanyagokat áprilisbani
Cikk
Közzétette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a 2019 áprilisában fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámoláskor alkalmazható üzemanyagárakat.
Költségtérítés
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdésre szeretnénk választ kapni: Működik 3, jogilag önálló, nem kapcsolt vállalkozás. Mind a három cég – részben saját, részben bérelt buszokkal – szerződéses személyszállítást végez, azonos telephelyen bérelnek irodát. A társaságok együttműködési megállapodást kötöttek, melyben rögzítették, hogy a szerződéses kötelezettségük maradéktalan teljesítése érdekében ha bármelyiküknél műszaki probléma adódik, kisegítik, helyettesítik egymást és a másik társaság rendelkezésére bocsátja szabad gépjárműveit (munkavállalók nélkül). A társaságok egymással havonta számolnak el, megállapítják, hogy egy adott társaság hány napon keresztül adta gépjárművét a másik társaság használatába, és az időarányosan felmerült költségeket: így a buszok bérleti díját és üzemanyag-költségét arányosan átszámlázza. Minden busz saját cégében tankol és a helyettesítés alatt megtett kilométerek alapján az üzemanyagköltség arányos részét téríti meg az igénybe vevő társaság. Tehát nem az üzemanyag (gázolaj ) kerül eladásra, hanem költségtérítést fizet a buszokat kölcsönvevő társaság. Kérdésünk: a fenti eljárás megfelel-e a számviteli és adózási törvényeknek? Tisztelettel: Ecker Dániel
Támogatási szerződés
Kérdés
Tisztelt Hölgyem/Uram! Az alábbi ügyben kérném a segítségét: egy autógumit értékesítő cég egy 7 éves cross versenyzővel szeretne szerződést kötni. Ők vállalnák, hogy havi 1 gumi készletet biztosítanak a versenyzőnek. Cserébe reklámozná a céget. Ebben az esetben milyen módon történik egymás között az elszámolás? Jó, ha az egyik fél kiszámlázza a gumikat, a másik pedig a reklámot (megegyező összegben)? Mi a helyzet, hogyha nem számlaképes az, akinek a gumikat biztosítjuk? Válaszukat előre is köszönöm
Családi gazdaság
Kérdés
Tisztelt Lepsényi Mária! Szeretném kérdezni, hogy családi gazdaságban férj-feleség, a támogatások a férj nevére jöttek (mert csak neki van MVH regisztrációs száma), azt is kétfelé kell-e osztani a szja-bevallásban? És a 2017. évi viharkár miatti elmaradt jövedelemre kapott támogatást is, amit 2018 évben kapott meg a családi gazdaság? Akkor még az asszony (2017. évben) nem volt tagja a csalági gazdaságnak. Köszönöm válaszát
4 havi munkaidőkeret elszámolása
Kérdés
Üdvözlöm! Társaságunk húsfeldolgozással foglalkozik. Jellemzően november-decemberi hónapokban több megrendelés érkezik, ezért ilyenkor több munkavégzésre is van szükség, míg január-februári hónapokban kevesebb a megkeresés a megrendelők részéről. (ez a többi hónapban is hasonlóképp történik). Mindezekből fakadóan 4 havi munkaidőkeretben állapodtunk meg a munkavállalókkal, amely 2018.11.01-től kezdődött és 2019.02.28-ig tart. Ez az első időszak. 2019.01.01-től béremelés történt. (2018.12.31-ig bruttó 250 000 Ft 2019.01.01-től bruttó 300 000 Ft) A dolgozó 2018. novemberi hónapban túlórázott, akkor ez a többletmunka értelemszerűen nem került kifizetésre, ekkor az alapbérét kapta meg. A többi hónapban (2018.12, 2019. 01., 2019.02. hó) nem volt sem túlórája, sem le nem dolgozott órája. Kérdésem az lenne , hogy helyesen járunk-e el, amennyiben most a munkaidőkeret végén (2019.02.28) elszámoljuk a novemberi hónap túlóráját a tavalyi évi bérével számolva, mivel az még az abból fakadó túlórából ered? Vagy ezt már a most jelenlegi munkabérével kell elszámolni? A rendkívüli munkavégzésre járó pótlékot a jelenlegi béréből (2019-es) számoltam. Helyesen jártam el? Köszönöm válaszukat!
Pontgyűjtés levásárlása
Kérdés
Az alábbiban szeretnék segítséget kérni. Utazási irodánk az utasai részére pontgyűjtési lehetőséget biztosít a vásárlások után. A gyűjtött pontokat későbbi utazásai során beválthatja (fizetőeszközként használhatja). A pontok felhasználása számlában adott engedménynek minősül és ekként is kell kezeljük (áfatörvény 77. §). Utazási Irodánknak vannak olyan értékesítései (közvetített utak – más utazási irodákat összehoz az utazóval), ahol nem az utazási irodánk adja a vevő részére a számlát, a közvetítői szerződés alapján a vevő részére engedményt nem adhat, azáltal a beváltott pontokat engedményként nem számolhatja el. Ezekben az esetekben hogyan történik a beváltott pontok elszámolása, könyvelése? Válaszát köszönve!
Informatikai karbantartás költségének elszámolása
Kérdés
Informatikai karbantartás költségét egyéb igénybe vett szolgáltatások közt (529..) vagy javítás-karbantartás költségei közt (524..) kell elszámolni? Válaszukat előre is köszönöm!
Üzemanyag-elszámolás kiszámítása
Kérdés
Mivel egyedi erdészeti munkákat végzek egyéni vállalkozóként, így speciális számítást igényel a költségelszámolásban szereplő üzemanyag mennyisége. Nagy teljesítményű traktorokkal végzünk tuskófúrást, talajmarást, tuskómarást. Így szeretném megerősíteni magamat abban, hogy a 60/1992. (IV. 1.) kormányrendelet 4. mellékletben foglaltakat jól értelmezem és megfelelően számítom-e ki az elszámolható üzemanyag (gázolaj) maximálisan elszámolható mennyiségét. Tuskófúrás: 240 LE-s 174KW teljesítményű traktorral dolgozunk. 1. 1 üzemóra x 174 Kw (traktor teljesítménye) x 0,29 (4. mellékletben a szállíitási és egyéb munkák megnevezés alatti 55. sorban I. területi kategórában közepes terhelés esetén) = 50,46 Kwh, és itt nem tudom, akkor hány liter gázolaj számolható el maximálisan? VAGY 2. 0,42 l/Kwh (a 3. sz mellékletben a gép és korcsoport szerinti 0-2 éves traktor) x 174 Kw (traktor teljesítménye) = 73,08 liter gázolaj számolható el maximálisan 1 üzemóra alatt? VAGY 3. A 174 Kw traktor teljesítményt a 4. sz melléklet elején feltüntetett tapasztalati számok alapján 2,77 Kw-tal állítható elő 1 l gázolaj, azaz 174 Kw/2,77 Kwh = 62,82 liter gázolaj számolható el maximálisan 1 üzemórára? VALAMINT a szántási műveletekhez az üzemanyag számítása 4. 1 ha mélyszántást végzünk 60 cm mélyen I. területi kategóránál, akkor 159,2 Kwh x 1 ha x 0,42 l/Kwh (a 3. sz mellékletben a gép és korcsoport szerinti 0-2 éves traktor) = 66,86 l gázolajat lehet elszámolni? Válaszát várva, Köszönettel
Eváról katára váltás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Eva hatálya alá tartozó kkt. kettő fő nyugdíjas tagból áll, csak az egyikük dolgozik a kkt.-ben. 2019. március 1-jétől szeretnénk váltani katára, a bevétel csökkenése miatt. Kérdésünk, hogy hogyan kell elindítani az átlépést, hogyan kell elszámolni az evás hónapokkal, majd miután már katások leszünk, mi az az összeg, amit havonta fizetni kell, szeretnénk ezután is a jogszabályoknak megfelelően végezni a munkánkat, ebben kérnénk szíves válaszukat.
Csoportos áfa számviteli elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Csoportos áfával kapcsolatban merült fel több kérdésünk, az áfa számviteli elszámolása kapcsán. Miután a csoport képviselője beadta a csoportra vonatkozó áfabevallást, kérdésünk a számviteli elszámolás lenne a képviselő és a tagok között. Példánkban legyen az áfabevallás +100 fizetendő, 3 tagú csoportban. képviselő: +10 fizetendő tag1: +120 fizetendő (+150 fizetendő -30 levonható, egyenlegében +120 fizetendő) tag2: -30 levonható áfa (+50 fizetendő -80 levonható, egyenlegében -30 levonható) Egyenlegében a csoport ezek alapján +100-ról beadta a csoport bevallást. Helyesen jár el a csoport, ha az alábbiak szerint könyvel? KÉPVISELŐ: A saját áfáival kapcsolatban nem könyvel semmit, hiszen a 466, illetve 467 főkönyvi számokon keletkezett a forgalom. tag1 kapcsolatában az alábbi könyvelést teszi: T 3689(1) K 467 150 T 466 K 3689(1) 30 tag2 kapcsolatában az alábbi könyvelést teszi: T 3689(2) K 467 50 T 466 K 3689(2) 80 Ezek után pénzügyileg is rendezi a képviselő a tagokkal az áfát, illetve a tagok a képviselővel: T 384 K 3689(1) 120 T 3689(2) K 384 30 Kérdésünk lenne, hogy a fenti elszámolási módszer helyes-e? Illetve további kérdés, hogy ha a csoportszintű bevétel továbbvihető követelést mutat akkor az elszámolás számvitelileg és pénzügyileg is ugyanaz marad? Vagyis a fentiek szerint elszámol a képviselő a tagokkal annak ellenére, hogy csoportszinten nem kap vissza áfát a NAV-tól, csak majd a következő bevallásában mint előző időszakról hozott követelés számítja be?
Gépkocsi nyílt végű lízing év végi elszámolása
Kérdés
Tisztelt Adózóna Szakértő! Céges nyíltvégű autólízinggel (a tulajdonjog végig a lízingbeadónál marad) kapcsolatos kérdést szeretnék feltenni. Ha a cégem lízingel egy gépkocsit, élve a magán/céges használat 50-50 százalékos megosztási vélelmével, hogy alakul a kezdő lízingdíj és a részletek elszámolása áfát és külön társasági adót érintően? Például ha 2.000.000 Ft + áfa a kezdő lízingdíj, és 100.000 Ft + áfa/hó a havidíj. 1. Ebben az esetben a kezdő lízingdíj áfájának is csak a fele írható le költségként, vagy a kezdő díj áfájának a teljes egésze? Gondolom a havi lízingdíj áfájának csak a fele írható le az áfából. 2. Megjelenik-e eszközként az autó cégem könyveiben, és lehet-e az értéke után értékcsökkenést elszámolni (nekem úgy logikus, hogy nem, hiszen csak egyfajta autó-szolgáltatást veszek igénybe)? 3. A lízingdíjat év végén melyik eredménykimutatás sorban kell elszámolni? 4. A 3. kérdésben leírt lízingdíjnak csak az 50 százalékát kell az adott sorban elszámolni, vagy az 50 százalék csak az áfára vonatkozik? 5.A lízingdíj év végi, eredménykimutatást érintő elszámolásakor van-e küldönbség a kezdő lízingdíj és a havidíjak elszámolása között? Előre is köszönöm válaszát, A kérdésben bizonytalan cégvezető.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
