Egyesület – ajándék Kérdés
Sportegyesület fogad támogatásokat magánszemélyektől. Akik adnak kisebb-nagyobb összeget, azoknak ad az egyesület pólót, bögrét. Milyen adóvonzata van ennek az egyesület és a megajándékozott oldalon?
Sportegyesület fogad támogatásokat magánszemélyektől. Akik adnak kisebb-nagyobb összeget, azoknak ad az egyesület pólót, bögrét. Milyen adóvonzata van ennek az egyesület és a megajándékozott oldalon?
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági tevékenységet is folytató vadásztársaság magánszemély tagja támogatást nyújtana a társaságnak. Milyen adókötelezettség terheli a vadásztársaságot? Illetve hogyan juthatna adómentes támogatáshoz az egyesület? Köszönettel.
Egyesület ajándékutalványt osztott ki rendezvényen a győztes csapatnak. Milyen adóvonzata van ennek?
Tisztelt Szakértő! Egy kézilabda-egyesület alapszabályában célként van megjelölve az utánpótlás nevelési feladatainak ellátása. Az egyesület több vállalkozással támogatási (nem szponzori) szerződést köt a fenti feladatok ellátására, akik ezután tao-kedvezményt vesznek igénybe. Az egyesületnek a tao-s bevételei cél szerinti vagy vállalkozási tevékenység bevételének minősülnek? Az ezen összegeken felül kapott kiegészítő sportfejlesztési támogatás milyen bevételnek minősül? Mivel a támogatásokat a 2017/2018-as szezonra kapja az egyesület, milyen arányban (mely időszakra) kell elszámolni számviteli szempontból a különböző időpontokban beérkező támogatási összegeket? (A tao-s támogatásokkal el kell számolnia az egyesületnek, a kiegészítő sportfejlesztési támogatásokkal pedig nem.) Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Alanyi áfamentes egyesület közösségen belülről 2 millió forint értékben szolgáltatásról szóló számlát fogad be. Áfabevallásban hogyan kell szerepeltetni, kell-e áfát fizetnie utána? Köszönettel.
Milyen bevallási kötelezettsége van a vadásztársaságnak? Társaságiadó-bevallásra, illetve beszámolókészítésre kötelezett-e? Kettős könyvvitelt vagy egyszereset kell vezetnie? – kérdezte az Adózóna olvasója. Szarvas Imréné könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy az egyesületi tagdíjat (vadásztársaságról van szó) ki kell-e számlázni? Ha kell róla számát kiállítani, akkor azt mikor kell megtenni? A tagdíj-hozzájárulás az alapszabály szerint havonta esedékes. A másik kérdésem a tagdíj-hozzájárulás és a vadgazdálkodási hozzájárulás könyveléséhez kapcsolódna (kettős könyvvezetésben könyvelünk): 91-es vagy 96-os számlaosztályba könyveljük a fentebb említett tételeket? Előre is köszönöm a válaszukat!
Tisztelt Szakértő! A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 83. § (1)-(11) bekezdése alapján a kerekasztal jogosítványa: – véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet a település közművelődési tevékenységével kapcsolatos valamennyi kérdésben, – az önkormányzat által közművelődési célra biztosított pénzügyi támogatás felhasználását és a vagyoni eszközök célszerű használatát a vonatkozó döntések, illetve az éves önkormányzati költségvetési tervezet és a zárszámadás alapján figyelemmel kíséri, véleményezi. Egyesületünk megalakította a kerekasztalt. A kérdésem az lenne, hogy hol működik ilyen kerekasztal, illetve kérem, szíveskedjenek tájékoztatni az egyesületeket arról, hogy van ilyen jogi lehetőség is, mivel nagyon sok helyen semmilyen kommunikáció nincs a helyi önkormányzatok és a civil szervezetek között. Nálunk a jegyző közel egyéves huzavona alapján fogadta el a kerekasztal működését! Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A vadásztársaság egyesület formába került bejegyzésre cél szerinti besorolása szabadidős és hobbi tevékenység. Bevétele a kilőtt vadak húsának értékesítéséből származik, bejelentkezéskor áfaalanyiságot választott, egyszeres könyvvezetéssel. A társasági adó alanya, de mi tartozik bele a társasági adó alapjába?
Egyesület elnökének mandátuma lejár 2018 márciusában. Amennyiben új elnököt választanak, úgy az új elnök hivatalos cégbejegyzéséig a régi elnök képviselheti-e az egyesületet, például, ha az egyesület tagja egy országos szerveződésű egyesületnek, annak a közgyűlésén a régi elnök képviselheti-e az egyesületét, ha a cégbíróság még nem jegyezte be az új elnököt?
Tisztelt Szakértők! Átolvasva a korábbi ehhez a témához kapcsolódó kérdés-válaszokat, ránk vonatkozóan egy kicsit konkrétabban fogalmaznám meg a kérdésünket. Nem közhasznú egyesület saját tagjainak (megyei intézmények, nem magánszemélyek) rendezvényt tart évente több alkalommal az alapszabályában konkrét célnak megfogalmazottak szerint. Mivel az ország több pontjáról érkeznek a megyei tagszervezetek által delegált magánszemélyek, ezért az étkezés mellett szállásköltség is felmerül. A rendezvénnyel kapcsolatos minden felmerült költséget az egyesület áll, vagyis nem téríttet meg semmit a tagszervezetekkel, amelyek ezt a szolgáltatást kvázi a tagdíjuk fejében kapják. A rendezvény megvalósítása egy pályázat keretén belül történne, így az a legfőbb kérdés, hogy a pályázat költségei között szerepeltessük-e a reprezentáció adóját (szja, eho), illetve felmerül-e egyáltalán, hogy adóköteles az étkezés és a szállás díja az egyesületnél? Az összes ráfordítás 10 százalékát bőven meghaladja ez az összeg, mivel ebben az évben ezeken a rendezvényeken kívül más költség nem nagyon fog felmerülni az egyesületnél. Üdvözlettel Nagy Szabolcs
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném segítségüket. Amatőr futóegyesület versenyt szervez. Ez a tevékenység szerepel az egyesület alapszabályában. A nevezési díj tartalmaz egy müzliszeletet, ami a nevezési csomagban van és tartalmazza a futás közbeni italfrissítéseket, amiket önkéntesek műanyag pohárban adnak a futóknak. Ebben az esetben ezeket anyagköltségként kell elszámolni? Van valamilyen adózási vonzata az étel, italnak ebben a formában? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egyesületünk egy külső személyt támogatott külföldi konferencián való részvételen. A támogatás nem fedezte a teljes részvételi díját. Támogatási megállapodást írtak alá. Kérdésem, hogy a támogatás számviteli elszámolásához elegendő-e ez a bizonylat, vagy más bizonylattal is alá kell támasztani a felhasználást? Kérem, hogy vizsgálja a kérdést olyan szempontból is, ha a támogatott személy az egyesület tagja! Segítségüket megköszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy egyesület (2019-től szeretne közhasznú lenni) adományt szeretne gyűjteni és ezt egy helyi, 90 százalékban látássérült fiatalembernek szeretné átadni. Hogyan járjunk el, hogy ez szabályos legyen. Nyisson az egyesület alszámlát, és arra folyik be a pénz és hogyan juttassuk el a célhoz? Ennek milyen könyvelési formája van. Válaszukat előre is köszönöm! Krivikné Horváth Marianna
Tisztelt Adózóna! Kérdésem áfa-visszaigényléssel kapcsolatos. Egyesületünk 100 százalékos tulajdonában van egy nonprofit kft. A nonprofit kft. 2018. évtől kezdődően termékeket kíván értékesíteni. Terveink szerint a nonprofit kft. és az egyesület megállapodásban rögzíti az alábbiakat: • az egyesület felhatalmazza a nonprofit kft.-t, hogy az értékesítheti az általa tulajdonolt védjeggyel ellátott termékeket; • az egyesület megbízza a nonprofit kft.-t a termékek értékesítésével; • az egyesület szerzi be a termékek értékesítéséhez szükséges termékek és szolgáltatások egy részét, majd azokat a beszerzési áron továbbértékesíti a nonprofit kft. részére. A fenti helyzettel kapcsolatos kérdéseim a következő: 1.) Az egyesület visszaigényelheti-e az áfa összegét a beszerzett termékek és szolgáltatások után? A beszerzett termékek a később védjeggyel elátott, brandingelt termékek, a szolgáltatások a termékek eladásához kapcsolódnak, azt közvetlenül segítik elő (például termékek dizájnja). 2.) A nonprofit kft. visszaigényelheti-e az áfát a termékek értékesítését követően az azok érdekében igénybe vett szolgáltatásokkal és termékekkel kapcsolatosan (attól függetlenül, hogy a szolgáltatást/termékeket az egyesülettől vagy egyéb külső partnertől szerezte be)? Válaszukat előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől