Az eltérő jogállású alapítványok vagyonszerzési illetékkötelezettségének változása indokolja a címben felsorolt szervezetekre vonatkozó illetékszabályok számbavételét, különös tekintettel az alapítványok egyes típusaira.
Kérném a véleményüket az alábbiakban: alap- és vállalkozási tevékenységet is végző egyesület esetében a könyvvizsgálói kötelezettség 300 millió forintos éves nettó árbevételi határ mire vonatkozik? Csak a vállalkozási tevékenység árbevételére, vagy a vállalkozási és alaptevékenység bevételre összesen? Köszönettel.
Alanyi adómentes egyesület 72 hónappal ezelőtt idegen ingatlanon beruházást hajtott végre. A beruházás értékét az egyesület aktiválta, és amortizációt számolt el évente. Az ingatlan tulajdonosa értékesíteni kívánja az ingatlant. Az értékesítés kapcsán az egyesületnek kifizeti a beruházás értékét. A kérdés az, hogy az egyesület milyen számlát állítson ki a beruházás értékesítése kapcsán? Ingatlanról nem adhat számlát, mert nincs a tulajdonában ingatlannyilvántartásba bejegyzett ingatlan. Idegen ingatlanon végzett beruházás kapcsán, tárgyi eszköz értékesítés áfa felszámításával szóba jöhet-e – ha nincs a birtokában olyan eszköz amit el tudna adni? Vagy az a helyes, ha a szolgáltatásnyújtás kategóriában kerül a számla kiállításra (felújítási szolgáltatás megállapodás szerinti értéke), ebből adódóan erre az ügyletre alanyi áfamentesként áfa nélkül kell számláznia?
Tisztelt Szakértő! Horgász egyesület beszámolója a Fővárosi Törvényszékre hibásan került beküldésre a 2016. évi beszámoló. Hogyan lehet ezt javítani, önellenőrizni? Köszönettel!
2020. évben az egyesület bérleti dijakat szed be tárgyi adómentesen. Hogyan számlázza ki a közmü költségeket, ha a bérlőknek nincs saját mérőjük? Ugyanez az egyesület a székháza tetőterét be akarja épiteni, hogyan vonhatja le a beépitett anyagok áfáját?
Tisztelt Szakértő! Adott egy iskolai egyesület, amely jelenleg nem közhasznú. Gondolkodik azon, hogy kéri a közhasznú besorolást. Tudna arról tájékoztatni, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak ez egyesületre nézve? Valamint milyen előnye származik a támogatónak abban az esetben, ha közhasznú szervezetnek fizet? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: JT
Egyesület rendezvényeket szervez. Vannak rendezvények, melyekre van belépő, és vannak, amelyek mindenki által térítésmentesen megtekinthetők. A rendezvényeken szereplők nem minden esetben kérnek díjat a közreműködésükért. Gondolhatunk ez esetben zenészre, szervezésben segítőkre stb. Milyen keretek között lehet ezen embereket juttatás nélkül "foglalkoztatni", hogy senkinek ne legyen törvénybe ütköző?
Ha van egy egyesület, aminek az ügyvezetője egy kft. ügyvezetője is, akkor köthetnek-e egymással szerződést az alábbiak szerint: – az egyesület megbízza a kft.-t, hogy pro bono végezzen el egy feladatot – ezt azért foglalná írásba, hogy világos maradjon a tevékenység. Az egyesület brandje alatt történik, a feladat végzése így a létrejött szellemi termék nem a kft tulajdona lenne. Mindezt milyen formában lehetne szabályosan végezni, Ha lehet egyátalán ingyenesen? – kft. végezhet-e pénzért (megbízási díjért) IS szolgáltatást az egyesületnek? – a kft. adhat-e adományt/támogatást az egyesületnek? Köszönöm szépen a válaszokat, üdvözlettel:
Egyesületet szeretnénk létrehozni, amely autóversenyzéssel, autóversenyek szervezésével, illetve egy másikat, amely lovassporttal foglalkozik. Mindkettőnél a kérdésünk az lenne, hogy a támogatók, akik havonta 10 ezer forintot fizetnének támogatás jogcímen, el tudnák-e számolni egyéni vállalkozóként, kft.-ként a befizetett összeget? Ha például reklámoznánk a cégeket, és reklámköltséget számláznánk ki, az is megoldható lenne? Ott a fizető fél le tudja írni ezeket a költségeket, illetve, ha az egyesület tevékenységei között ezek szerepelnek, akkor kiszámlázhatjuk-e őket?
Egyesület származtatott jogi személye ingyenesen átadáná a tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát az "anya"egyesületnek, amelytől a jogi személyiséget kapta. Terheli-e az ügyletet adó-, illeték- vagy bármilyen más fizetési kötelezettség? Piaci értéken való aktiválás esetén az egyesület halasztott bevételként kezelheti-e az ingyenes átadást?
Egy egyesületi formában működő hagyományőrző néptáncegyüttesben a táncoktatást a tagok részére maga az elnök végzi. Beszámlázhatja-e ezt az oktatást egyéni vállalkozóként, tiltja-e ezt valamilyen jogszabály?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő: egyesület EU-s szolgáltatást vett igénybe. Az egyesület nem áfakörös, nem rendelkezik EU-s adószámmal. Mi a teendő? Be kell vallani, és meg kell fizetni az áfát? A számlán is szerepel áfaösszeg. Így nem kétszer fizet áfát az egyesület? Köszönettel: Ildikó
Tisztelt Szakértő! Sportszövetségünk nemzetközi versenyt szervezett az év során. Az ernyőszervezetként működő nemzetközi szövetség az ilyen versenyek rendezésekor kiköti, hogy mennyi nevezési díj szedhető be a résztvevő sportolóktól és kísérőiktől. A versenyrendezés alapját adó szerződésben azt is rögzítettük, hogy a nemzetközi szövetség jogosult minden résztvevő után egy bizonyos összeg számlázására a rendező (tehát szövetségünk) felé. Ez a szerződésben részvételi díjként került rögzítésre. A nemzetközi szövetség ennek fejében technikai szolgáltatásokat (nevezések kezelése, pénzforgalom, technikai feltételek biztosítása) biztosít. Szervezetünk működési formája egyesület, ugyanakkor rendelkezünk üzleti tevékenységgel is, havi áfabevallók vagyunk. A felek közötti szerződésben adószámunkat is rögzítettük. A belga székhelyű nemzetközi szövetség ennek ellenére a részvételi díjat illetően olyan számlát bocsátott ki számunkra, amely belgiumi mértékű áfát tartalmaz. Értelmezésünk szerint itt az áfatörvény 36. §-a (szervezetünk adóalany, mivel rendelkezik adószámmal), illetve 37. §-a irányadó (a teljesítési hely a szolgáltatás igénybevevőjének székhelye), így a nemzetközi szervezet hibásan számlázott. A számlát nettó módon kellett volna kiállítani, illetve az áfa összegét a magyar áfamérték szerint nekünk kell megfizetni. Kérem állásfoglalását, hogy levezetésünk helyes-e, illetve ilyen státuszú vevő (nonprofit egyesület) esetén lehetséges-e más megoldás.
Tisztelt Szakértő! A számviteli törvény 47. §-a és az áfatörvény 11. § (2) bekezdésének értelmezésében, e két törvényhely összefüggéseinek vizsgálatában kérem segítségét. Egyesület EU-s pályázati támogatást nyert a tulajdonában álló ingatlan felújítására, illetve egy új melléképület építésére. A beruházást teljes egészében külső tervezők és kivitelezők végzik, az egyesület anyagot sem vásárol hozzá, és az építési munkálatokban (vagyis a tárgyi eszköz előállításában) sem működnek közre alkalmazottai. A pályázat a teljes támogatás néhány százalékának erejéig támogatja az egyesület azon munkatársainak bérköltségét is, akik részben, illetve kizárólag a pályázati támogatás terhére megvalósuló beruházás koordinálásával foglalkoznak, valamint elkészítik az időközi és majd a záró pénzügyi elszámolás(oka)t. Ez a bérköltség negyságrendekkel alatta marad a beruházás kivitelezési költségeinek. Kérjük szíves véleményét abban, hogy: 1.) a pályázatban elszámolt bérköltséget rá kell-e aktiválni az elkészült beruházásra (a bekerülési költség arányában megosztva a felújított és az új épület között), illetve 2.) ha igen, akkor ez a ráaktiválás hogyan viszonyul a sajátrezsis beruházás fogalmához, azaz keletkezik-e – az áfatörvény 11. § (2) bekezdése értelmében – áfafizetési kötelezettség a projektkoordinátorok, projektpénzügyesek új épületre eső bérköltsége után? Kérem, szíveskedjenek válaszukban a sajátrezsis beruházás fogalmát, kritériumait bővebben kifejteni! Szíves válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy egyesület (szakszervezet) jogutód nélküli megszűnéséről az illetékes törvényszék végzést hozott. Kérdésem az lenne, hogy milyen beszámolási, bevallási kötelezettségeket kell teljesíteni a jogerős határozat birtokában a megszűnést követően? Köszönettel V.G.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték