Tisztelt Szakértő! Egy horgászegyesület az elnökét a saját tagjai közül választja, aki a választott tisztséget díjazás nélkül látja el. Adható-e cafetéria keretén belül bármilyen juttatás ilyen esetben, ha emellett 36 órás munkaviszonya is van?
Tisztelt Szakértő! Egyesületünk a vezető tisztségviselők díjazására megbízási szerződést kötne. Van mindenkinek emellett 36 órás munkaviszonya is. Kell-e az alapszabályban ezt rögzíteni, ha igen, melyik szervnek a hatásköre a díj megállapítása?
Tisztelt Szakértő! Horgászegyesület a horgásztanyán szállást biztosít az oda érkező vendég horgászoknak, akiknek versenyeket is rendez. Az alapszabályban kell-e szerepeltetni szállásszolgáltatási, valamint rendezvényszervezési tevékenységet?
Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségét, hogy egy sportegyesület miről állíthat ki számlát, ami nem társaságiadó-köteles bevétel? Sportrendezvények támogatásánál cégek csak számlakiállítás ellenében "adományoznának". Közösségi sporttevékenységek szervezésével és lebonyolításával foglalkozik az egyesület. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Konkrét esetben kérném segítségét, sport egyesület 2015. évi bevételeinek "minősítésében". Az egyesület létrejöttének célja a rendszeres versenyek biztosítása amatőrök részére, népszerűsítése, szervezése, lebonyolítása. 3 különböző bevétele volt: 1. tagdíj 2. támogatás 3. reklámtevékenység. Ez utóbbiban nem vagyok biztos, hogy nem társaságiadó-köteles. Reklámtevékenység a futóversenyen molino kihelyezése, ezzel támogatva a futóverseny lebonyolítást. Kérem segítségét ebben a kérésben. Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem 2016. január hónapban ideiglenes bejegyzéssel rendelkezik mint egyesület. Ez február 9-én fog jogerőre emelkedni. A nyilvántartási kérelemben kérték az adószám és KSH szám megállapítását, mivel azonban még nem érhetőek el a civil szervezetk nyilvántartásában, ezzel kapcsolatban semmilyen információnk nincs. Mi a teendő, hogy határidőre tudjuk teljesíteni az ügyfélkapus regisztrációt, EGYKE nyomtatvány beadását, jogviszonyok bevallását stb.? Köszönettel: Gubányiné Kati
Egy tornaklub az MLSZ pályázaton elnyerte a látványcsapatsport-támogatást. Ennek keretében több beruházást is megvalósított, mint műfüves pálya építése, lelátó építése, világítás megvalósítása és öltöző kialakítása stb. Az ingatlan, ahol a beruházások megtörténtek, az önkormányzat tulajdonában van. Az önkormányzat engedélyt adott, hogy a 15 éves jelzálogjog bejegyzése mellett az egyesület a beruházásokat elvégezze. A megvalósított beruházást az egyesület könyveiben idegen helyen végzett beruházásként könyvelte le. A megfelelő értékcsökkenést szintén az egyesület könyveiben tartják nyilván. A kérdésem az lenne, hogy megfelelő-e ez az eljárás? Illetve az önkormányzat részére milyen kimutatást, illetve dokumentációt kell készíteni, hogy náluk is megjelenjen a beruházás, ha meg kell jelennie? Át kell-e adni a beruházást bármilyen formában is az önkormányzatnak, ha az ő területén történt, az ő javára a beruházás? Továbbá van-e bármilyen adó- vagy áfavonzata? Az egyesület az áfát nem igényelte vissza.
T. Szakértő! Egy egyesület bérbe adta a kezelésében lévő menedékházat. A bérlővel megállapodtak, hogy három millió forint beruházást végez bérlő a menedékházon, amit évente számolnak el. A megállapodás 2008. január 1-jétől érvényes, és 2016-ban kell elszámolni egymással. Az évenkénti elszámolások megtörténtek, de számlák nem voltak, a bérlő saját erőből végezte el a munkákat. Könyvelésre nem került sor. Kérdésem: ezeket a gazdasági eseményeket hogyan lehet utólag lekönyvelni, a beruházásokat aktiválni? Segítségét köszönöm, Ildi
Gazdálkodó szervezet adományozhat-e egy másik gazdálkodó szervezetnek – tehát nem egyesületnek, nem alapítványnak – pénzt a működésére adó- és járulékmentesen?
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy ha az egyesület használt személygépkocsiját iskolának ajándékozza, keletkezik-e valamelyik félnek bármi adókötelezettsége? Válaszát előre is köszönöm!
Sportegyesületünk alapszabálya alapján cél szerinti tevékenysége keretében nyaranta térítéses sporttáborozást szervez az ifjúság részére. Ez a tevékenységünk az áfatörvény 85. § 1. bekezdésének m), ma), mb) pontjai alapján áfamentes-e? Avagy áfaköteles tevékenység? Közszolgáltatónak minősülünk-e, vagy csak az önkormányzattal megkötött közszolgálati szerződés után? Válaszát előre is köszönöm, üdvözlettel: Pauer József
Egyesületünk adományozási szerződésben olajfestményt kapott az alkotótól. Kérdésem, hogy a könyvelésben szerepeltetni kell-e (eszmei érték fel van tüntetve a szerződésben)? Vagy csak elegendő a leltárban szerepeltetni? A könyvelésben melyik számlaosztályban kell feltüntetni?
Tisztelt Szakértő! Adott egy közhasznú egyesület, melynek főtevékenysége kulturális tevékenység (néptánc, amatőr színjátszó előadás, sport és tánccsoport tevékenység). Más bejelentett tevékenysége nincs. Az egyesület a helyi művelődési házban működik, de a művelődési ház nem az egyesület tulajdona, hanem az önkormányzaté. A fenntartási költség is az önkormányzatot terheli. Az egyesület a működésért nem fizet bérleti díjat. Ugyanez az egyesület belépő jegyet árusít farsangi bálra, szilveszteri bulira, de ezekhez a rendezvényekhez kapcsolódó költsége a számlák alapján csak a zeneszolgáltatás, az étkezés nem. Az egyesület bérleti díjat szed be különböző összejövetelek bonyolításáért, alkalmi árusoktól. Kérdésem az, hogy ez a bevétel és a belépő jegyek árusításából származó bevétel az egyesület szempontjából milyen bevételnek minősül?
Tisztelt Szerkesztőség! Kérem szíves állásfoglalásukat. Egyesület szja 1 százaléka felajánlásának felhasználása során könyvelési díjat, nyomtató patront, irodaszert elszámolhat? A törvény a következőket írja: Működési költségként kizárólag a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 7. § (10) bekezdésében meghatározott költségek számolhatók el: – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 79. §-a szerinti személyi jellegű ráfordítások, a 83. § (3) bekezdés szerinti fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, – a 86. § (7) bekezdés c) pont szerint a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, véglegesen átadott pénzeszközök összege, – székhely, működési hely – kivéve, ha az valamely alapító, tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek hozzátartozója által bármely jogcímen lakás céljára használt ingatlana is egyben – fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek, így különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelő közműdíjak) – postaköltségek, telefon-, internetszolgáltatás alapdíja (kommunikációs költségek), – költségvetési szervek esetében a személyi juttatások, valamint a dologi kiadások. Ami számomra megtévesztő, hogy költségvetési szerveknél írja a dologi kiadásokat. Eddig én az elszámolások során a könyvelési díjat szerepeltettem a működési költségek között.
Egyesületnél névváltozás és elnökségitag-változás lesz. Kérdésem az lenne, hogy névváltozás esetén, amennyiben már megvan a közgyűlési jegyzőkönyv, az alapszabály módosítása folyamatban van, mikortól kell a számviteli bizonylatokon az új nevet használni? A bírósági bejegyzés hónapokig eltarthat. Az után? Az adóhivatal felé van-e valamilyen bejelentési kötelezettség a névváltozással és az elnökváltozással kapcsolatban? A változás időpontja itt is a végzés jogerőre emelkedésének a napja lenne? Köszönöm válaszát!
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték