466 találat a(z) egyesület cimkére
Önkéntes munka könyvelése, kontírozása
Kérdés
Pályázati elszámolásnál az önkéntes munka értékét forintosítani kell, és az önerő értékébe számít bele. Az önkéntes munkát az egyesület által szervezett tevékenységhez nyújtja a munkát végző önkéntes. Kettős könyvvitelt vezető egyesületnél ezt hogyan kell a saját könyvelésben kimutatni, kontírozni?
Egyesület könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésünk lenne, hogy egy egyesület esetén kettős vagy egyszeres könyvvezetést kell-e alkalmazni? Van-e erre valamilyen előírás? Köszönettel: Tóth Mária
Kapcsolt vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy amennyiben egy kft. kizárólagos tagja egy egyesület, ezek kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e és a köztük fennálló gazdasági kapcsolat esetén – erre tekintettel –eleget kell-e tegyenek a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozóan jogszabályban előírt bejelentési, esetleges nyilvántartási, egyéb kötelezettségeknek? Előre is köszönöm!
Minimumadó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Közhasznú nonprofit egyesület minimumadóra kötelezett-e? Segítségét köszönöm: Ildi
Jogi kérdés – Könyvelési iratanyag átadása
Kérdés
Több éve végzem egy egyesület könyvelését. 2014-ben az egyesület pályázatból egy beruházást valósított meg, amivel pénzügyileg az adott évben elszámolt. A 2014. évi beszámolót a közgyűlés 2015-ben elfogadta, elektronikusan közzétettük. Az egyik vezetőségi tag azzal a kéréssel állt elő most, hogy a 2014. évi könyvelési anyagot az egyesület székhelyén kívül át szeretné nézetni a saját könyvelőjével. Kérdéseink: át kell-e adni az iratanyagot? Jogosult-e idegen könyvelő az iratbetekintésre, ha az elnök, vagy a vezetőség őt erre nem kérte fel? Mi a garancia, hogy egészben, hiányzás nélkül visszakerül az iratanyag? Mikor kell átadni, és kinek iratanyagot? Kérjük jogászuk általi válaszadást! Köszönjük!
Támogatásból megvalósult beruházás elszámolása egyesületnél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszeres könyvelést (naplófőkönyv) vezető nonprofit egyesület építési beruházása megvalósításához EMVA pályázaton nyert 40 millió forint vissza nem térítendő támogatást, melyet 2015. évben meg is kapott. A támogatást a kiírás szerint egyéb bevételként kell elszámolni. Az épület bekerülési értéke 60 millió forint, a különbözetre, 20 millió forintra, a helyi önkormányzat vissza nem térítendő támogatást folyósított. Az épület használatbavétele 2015-ben megtörtént. Kérném szíves segítségét, hogy a teljes egészében támogatásból megvalósított beruházást és a kapott támogatást az egyszerűsitett beszámoló eredménylevezetésében milyen módon kell beállitani, hogy a pénzügyi eredmény is és az adózás előtti eredmény is helyes legyen? Elszámolható-e 2015. évben az épület bruttó értéke (60 millió forint) a kapott támogatásokkal szemben? Ez esetben az épület értéke a mérlegben 0 forint lesz? Vagy mi a helyes eljárás? Válaszát előre is köszönöm.
Alkalmazott részére internet- és telefonköltség-térítés adózása
Kérdés
Az egyesület alkalmazottja részére internet- és telefonköltség-térítést szeretne fizetni. Az előfizető és a számla az alkalmazott (nem az egyesület) nevére szól. Kérdéseim: kifizethető e a költségnek egy része vagy egésze? Ha igen, van-e szja- vagy járulékfizetési kötelezettség utána, mi terheli a kifizetést? Költségként elszámolhatja-e az egyesület a nem a nevére szóló számlákat? Milyen más megoldás lehetséges, ha el akarják számolni a költségeket? Köszönöm a válaszokat! Zsóka
Tagdíj továbbutalás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném segítségét kérni abban, hogy az országos egyesületnek továbbutalt tagdíj (a beszedett tagdíjak 10 százaléka) igénybe vett szolgáltatásként vagy egyéb ráfordításként könyvelendő, azokban az esetekben, ha vagy számlán kiszámlázzák, illetve ha csak egy számviteli bizonylat van az utalandó összegről? Válaszát előre is köszönöm!
Egyesület, társasági adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyesületi vagyon az alapszabály szerint: tagdíjak, az egyesület rendezvényeinek bevétele, adományok, támogatások, minden a közös célt szolgáló befizetés. Az egyesület a szervezője egy fesztiválnak, melynek keretében fellépőket fizet ki, színpadot bérel stb. A fesztiválra belépőjegy nincs. A fesztiválon megjelenő kiállítók, árusítók viszont a rendezvényen való megjelenésért fizetnek az egyesületnek. Tehát a rendezvénnyel kapcsolatban felmerülő bevételek: támogatások, illetve az árusítók rendezvényen való részvételének a díja (vagy regisztrációs díj). Kérdésem, hogy mivel az alapító okiratban szerepel a vagyonának felsorolásában az egyesület rendezvényeinek bevétele, erre alkalmazható-e a társasági adóról szóló törvény 6. sz. mellékletének A) pontja, mely szerint kedvezményezett tevékenység az alapító okiratban nevesített cél szerinti tevékenység? Az egyesület céljai, közhasznú tevékenysége (alapító okirat szerint): fenntartható turizmus fejlesztése, a település kulturális örökségének megőrzése, népszerűsítése, természeti értékeinek megismertetése, vendégéjszakák növelése, szezon meghosszabbítás, turisztikai termékfejlesztés, idegenforgalommal foglalkozó személyek érdekképviselete. A célok elérése érdekében végzett feladatok közül (melyet alapító okirat részletez) az egyik pont: szerepeket vállal rendezvények, programok lebonyolításában. A fentiek alapján kérném szíves tájékoztatásukat!
Online pénztárgép egyesületnél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyesület, aki edzőtermet tart fenn, kötelezett-e online pénztárgép használatára? Válaszát előre is köszönöm!
Áfa-visszatérítés nonprofit szervezetnél
Kérdés
Az áfatörvény 257/A paragrafusára hivatkozva. Közhasznú egyesületünket egy, az unióban letelepedett szervezet a közhasznú tevékenységünk megvalósítására támogatásban részesít minket. A támogatás nem finanszírozza az áfát. A szerződés is tartalmazza ezt a tényt. Egyesületünk ingatlant vásárol, és felújítja, ezen kívül eszközöket, berendezéseket vásárol. A törvény adta lehetőséget kihasználva szeretnénk az áfát visszaigényelni. Nem találunk információt, hogyan tudjuk az áfát visszaigényelni. Itt értem azt a kérdést, hogy elektronikusan, papír alapon, milyen időszakban lehet a visszaigénylést elkezdeni? Az ingatlanvásárlás áfatartalma 18 millió forint. Köszönöm.
Egyesület törvényszerű működése II.
Kérdés
Kedves Szakértő! Köszönöm szépen kérdésem első részére adott válaszát. Az egyesület egyetlen tevékenykedő tagja (aki az ismeretterjesztési szolgáltatást értékesíti) semmilyen díjazásban nem részesül, sem mint munkavállaló, sem mint megbízási szerződéses. Az egyesület bankszámlájáról magáncélúnak tűnő kiadásokra költ, amelyek egy része nem ellentételeződik költségszámlával (szemüveg, a tagok különböző, az alaptevékenységhez nem köthető kiadásai (például nyelvtanfolyam, könyvek), szórakoztatási célú elektronikai eszközök, tankolások, repülőjegyek – külföldi utak (amelyek álltólag egyesületi utak, de a dokumentáció hiányzik hozzá), illetve más tagoknak (akik egyben családtagok) utal összegeket. Helytelenül ezeket a kiadásokat a bankszámláról csak a pénztárba tudom vezetni, bár tudom, hogy ez helytelen. Amióta áfakörös is lett, a felsorolt költségek áfáját is le kívánja vonni. Ön szerint hol lehet meghúzni a határt a törvényes és a törvénynek nem megfelelő működés között? Könyvelőként ezért a működésért és a kívánt áfalevonásért nem kívánom a felelősséget vállalni. Kérem szépen a tanácsát.
Egyesület – szja, eho, reprezentáció
Kérdés
Sportegyesületeink esetében minden évben a beszámoló készítésekor az étkezésre fordított költségeket kiemelten vizsgáljuk, miután eddigi ismereteink szerint a kiadási főösszeg/bevételi főösszeg (kettő közül a kisebb) 10 százaléka feletti rész után szja- és ehofizetési kötelezettség keletkezik. Most olvastam egy cikküket, amely 2012. 07. 23-án jelent meg (Milyen juttatás lehet adómentes a versenysportolóknak?), és ezt a témakört járta körbe. Ebben az írták, hogy: "Az a szolgáltatás is adómentes, amelyet a sportszervezet, országos sportági szakszövetség az edzőtáborok keretében az edzési vagy versenyfeladathoz tartozó utazás, szállás és étkezési szolgáltatás révén juttat a versenysport, diáksport érdekében szervezett edzés vagy verseny vele munkaviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban nem álló résztvevőjének". Ezek szerint, amikor a megyei kettőben futballozó vidéki kis csapat (minden játékosa amatőr) a meccs végén kap egy tál ételt és italt, az adómentes volna? Miután a versenyeztetéssel összefüggésben kapják, jogviszonyban kizárólag amatőr sportolóként állnak az egyesülettel... A cikkben lejjebb viszont Önök is említik az általunk alkalmazott szabályt. Ezek után kérdés, hogy adómentes-e, avagy sem, a fenti meccs utáni étkezés és ital...?
Egyesület törvényszerű működése
Kérdés
Kedves Szakértő! Ügyfelünk nem közhasznú, alaptevékenysége ismeretterjesztés. 15 tagja van. Vállalkozói tevékenységet nem végez, adót nem fizet. Alkalmazottja nincs, az egyik tag értékesíti az alaptevékenységnek megfelelő szolgáltatást iskolák részére. 2015-ben 10 millió forint értékben értékesített, az alanyi áfamentes értékhatár túllépése miatt áfakörös is lett. Igazolt költsége 5 millió forint (ebből 3 millió gépkocsi). A bankszámlán elenyésző összeg van, a pénztár záró egyenlege 10 millió forint, nyitója 3 millió. Vagyis több millió forint van a pénztárban, a tevékenykedő tag hivatalos formában semmilyen módon nem részesedik az egyesület eredményéből. Ön szerint ez a működés megfelel-e a nonprofit működésnek, vagy nem minősül törvényesnek? Szíves válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel, Boldog Zsuzsanna
Egyesület alapszabálya
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyesületünk alapszabályt módosít. Az új Ptk. 3:67 §-a szerint a tagsági jogviszony keletkezése a közgyűlés általi elfogadással jön létre. Kérdésem, hogy ettől a szabálytól el lehet-e térni úgy, hogy a közgyűlés a döntést az elnökség hatáskörébe utalja? A következő, a 3:78 §, ami szerint az elnökség az elnökét maga választja ki a tagjai közül. Ha ezt a közgyűlés teszi, az ellentétes-e az új Ptk. szabályaival?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
