Sok munkáltató számára lényeges szempont, hogy a munkavállalók folyamatosan rendelkezésre álljanak, és lehetőleg ne legyenek távol a munkahelyüktől. Ezt célozva, ennek egyik motiváló eszközeként egyre többször jelenik meg a jelenléti bónusz. Vajon mennyire kifogásolható az alkalmazása, különös figyelemmel az igazolt távolmaradások esetére?
Egy cég jelenleg nem ad béren kívüli juttatást a dolgozóinak, viszont csak a vezető beosztásúak részére egészségbiztosítást szeretne kötni, mely munkabérként adóköteles. Sérti-e az egyenlő bánásmód elvét, ha csak a vezetők kapnak ilyen juttatást? Kell-e cafeteriaszabályzat, mely szerint a vezető beosztású dolgozók kapják ezt a juttatást, vagy az kifizethető szabályzat nélkül is? Jó megoldás, ha a vezető beosztásúak munkaszerződését kiegészíti a munkáltató ezzel a bérelemmel? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Szorít az idő, de a munkáltatók és a munkavállalók is bizonytalanok abban, mit hoz majd a kötelező bértranszparencia. Jövő nyártól a hazai vállalatoknak is átláthatóan kell biztosítaniuk, hogy az azonos, vagy hasonló értékű munkáért egyenlő díjazást kapjanak a dolgozóik. Egy országos kutatás szerint a munkáltatók többsége még nem készült fel a szervezeti kultúrát alapjaiban meghatározó változásra, míg a munkavállalók attól félnek, hogy nyilvánossá válik a fizetésük. A PwC Magyarország és a Profession.hu most közös programot indít a bértranszparenciával kapcsolatos tévhitek felszámolásáért és a zökkenőmentes átmenetért, olvasható a PwC Magyarország sajtóközleményében.
A bérek átláthatóságát célzó irányelvet a tagállamoknak 2026. június 7. napjáig kell átültetniük a nemzeti jogba. Bár ez Magyarországon még várat magára, ennek ellenére a munkáltatónak lassan ajánlott elkezdeni a besorolás kialakítását különös figyelemmel arra, hogy az irányelv megsértése esetén a munkavállalók közvetlenül is hivatkoznak az uniós normára. A szabályozás – noha eltérő mértékben –, de minden munkáltatót érinteni fog, függetlenül annak méretétől, illetve az üzletágtól. Az irányelvtől függetlenül az sem elhanyagolandó szempont, hogy a cégnél bevezetett objektív, átlátható bérezési gyakorlat hosszabb távon képes csökkenteni a fluktuációt, és növeli a dolgozói lojalitást.
Alkotmánybírósági határozat született jogszabályi rendelkezés [a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. kormányrendelet 23. § (4) bekezdése] alaptörvény-ellenességének megállapításáról, valamint alkalmazásának kizárásáról, olvasható az Alkotmánybíróság honlapján.
A munka törvénykönyve (Mt.) szerint az egyenlő bánásmód követelményét is meg kell tartani a munkaviszonyban foglalkoztatottaknál, igaz ez a munka díjazására is. Ráadásul a követelménynek nem lehet úgy eleget tenni, hogy a munkáltató más munkavállaló jogát csorbítja. Ha két munkavállaló egyenlő értékű munkát végez, akkor a díjazásukban nem tehető különbség valamely lényeges személyiségjegy alapján, legyen az például az idősebb életkor, a vallási hovatartozás vagy akár a női neműség. De vajon hogyan határozható meg, hogy kik végeznek egyenlő értékű munkát?
Az adóügyekben jártas „régi motoros” szakértőknek nem érdemes rutinból dolgozniuk, ugyanis több ponton módosultak azok az előírások, amelyek meghatározzák, hogy az adott ügyeket mely hivatalok intézik.
Az EU 2023/970. irányelve a férfiak és nők egyenlő, vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazásának elvét hivatott erősíteni a bértranszparencia és a végrehajtási mechanizmusok révén. A szabályozás – noha eltérő mértékben – de minden vállalatot érinteni fog, függetlenül a méretétől, illetve az üzletágtól. Az irányelvet a tagállamoknak 2026. június 7-éig kell átültetniük a nemzeti jogba. A munkáltatóknak a jogszabály megalkotását megelőzően érdemes a belső folyamataik kialakítása során szem előtt tartani az irányelvben foglaltakat.
Egy gyár területén több üzem van, mindegyikben dolgoznak technikusok. Egyiküket felmondással elbocsátja a munkáltató arra hivatkozva, hogy csökkenteni kívánja a technikusok létszámát. Megfelelő-e ez az indoklás? Ha az üzemben lévő három technikus közül az elbocsátott a legidősebb, 50 év feletti, a másik kettő 30 alatti, lehet-e támadni a munkáltatói felmondást az egyenlő bánásmód megsértése miatt, és hogyan, mire hivatkozva, milyen jogalappal? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Cégünk béren kívüli juttatásként SZÉP-kártyát biztosít dolgozóink részére. Van-e lehetőségünk a betöltött munkakörök, végzettség, munkaidő (főállás és részmunkaidő), egy és több műszakot vállalók között a juttatást differenciálni? A társaság személyesen közreműködő tagja is jogosult-e a kedvezményes (450 000 forint) juttatásra? Olvasói kérdésre Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Nem minden esetben sérti az eltérő bánásmód a diszkrimináció általános tilalmát. Az egyenlő bánásmód követelményének sérelme csupán abban az esetben következik be, ha a sérelem egy, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló törvényben nevesített védett tulajdonsághoz kapcsolódik. Ilyen védett tulajdonság lehet például az életkor, nem, egészségi állapot stb. A jogszabály ugyanakkor az úgynevezett egyéb helyzetet is elismeri védett tulajdonságként. Utóbbi tartalma nem nyilvánvaló. Ezen hivatkozási alap használhatóságát érinti egy nemrégiben hozott Kúria-ítélet (BH2025.20.)
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték