Szabályos-e a munkáltató azon eljárása, hogy a szülési szabadság időtartamára nem részesíti cafeteriajuttatásban (SZÉP-kártya) a munkavállalóját? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.
Hamarosan élesedik az EU bértranszparencia-irányelve, azonban a cégek 75 százaléka, a munkavállalóknak pedig az 51 százaléka még nem támogatná, hogy a bérek mindenki számára nyilvánosak legyenek. A cégek mindössze 10 százaléka van tisztában az új szabályozás valódi tartalmával – derül ki a Profession.hu és a PwC Magyarország átfogó kutatásából. A bérátláthatóság és a tájékoztatási kötelezettség nem azt jelenti, hogy közzé kell tenni név szerint a béreket.
Bár az uniós bértranszparencia-szabályozás több részlete még kidolgozás alatt áll, a vállalatok nem halogathatják tovább a felkészülést. A sokrétű elvárások és a jelentős szervezeti érintettség miatt a cégeknek számos kihívást jelentő feladattal kell számolniuk a szabályok gyakorlati alkalmazásakor – hangzott el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az EY közös szakmai eseményén.
A Kúria a BH2025.273. számú döntésében azt vizsgálta, hogy a munkáltató sztrájkkal összefüggő felmondása a véleménynyilvánítás szankcionálásának minősülhet-e, valamint azt, hogy hol húzódik a polgári engedetlenség és a sztrájkjog határa. Cikkünkben az ügy részleteit mutatjuk be.
Sok munkáltató számára lényeges szempont, hogy a munkavállalók folyamatosan rendelkezésre álljanak, és lehetőleg ne legyenek távol a munkahelyüktől. Ezt célozva, ennek egyik motiváló eszközeként egyre többször jelenik meg a jelenléti bónusz. Vajon mennyire kifogásolható az alkalmazása, különös figyelemmel az igazolt távolmaradások esetére?
Egy cég jelenleg nem ad béren kívüli juttatást a dolgozóinak, viszont csak a vezető beosztásúak részére egészségbiztosítást szeretne kötni, mely munkabérként adóköteles. Sérti-e az egyenlő bánásmód elvét, ha csak a vezetők kapnak ilyen juttatást? Kell-e cafeteriaszabályzat, mely szerint a vezető beosztású dolgozók kapják ezt a juttatást, vagy az kifizethető szabályzat nélkül is? Jó megoldás, ha a vezető beosztásúak munkaszerződését kiegészíti a munkáltató ezzel a bérelemmel? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Szorít az idő, de a munkáltatók és a munkavállalók is bizonytalanok abban, mit hoz majd a kötelező bértranszparencia. Jövő nyártól a hazai vállalatoknak is átláthatóan kell biztosítaniuk, hogy az azonos, vagy hasonló értékű munkáért egyenlő díjazást kapjanak a dolgozóik. Egy országos kutatás szerint a munkáltatók többsége még nem készült fel a szervezeti kultúrát alapjaiban meghatározó változásra, míg a munkavállalók attól félnek, hogy nyilvánossá válik a fizetésük. A PwC Magyarország és a Profession.hu most közös programot indít a bértranszparenciával kapcsolatos tévhitek felszámolásáért és a zökkenőmentes átmenetért, olvasható a PwC Magyarország sajtóközleményében.
A bérek átláthatóságát célzó irányelvet a tagállamoknak 2026. június 7. napjáig kell átültetniük a nemzeti jogba. Bár ez Magyarországon még várat magára, ennek ellenére a munkáltatónak lassan ajánlott elkezdeni a besorolás kialakítását különös figyelemmel arra, hogy az irányelv megsértése esetén a munkavállalók közvetlenül is hivatkoznak az uniós normára. A szabályozás – noha eltérő mértékben –, de minden munkáltatót érinteni fog, függetlenül annak méretétől, illetve az üzletágtól. Az irányelvtől függetlenül az sem elhanyagolandó szempont, hogy a cégnél bevezetett objektív, átlátható bérezési gyakorlat hosszabb távon képes csökkenteni a fluktuációt, és növeli a dolgozói lojalitást.
Alkotmánybírósági határozat született jogszabályi rendelkezés [a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. kormányrendelet 23. § (4) bekezdése] alaptörvény-ellenességének megállapításáról, valamint alkalmazásának kizárásáról, olvasható az Alkotmánybíróság honlapján.
A munka törvénykönyve (Mt.) szerint az egyenlő bánásmód követelményét is meg kell tartani a munkaviszonyban foglalkoztatottaknál, igaz ez a munka díjazására is. Ráadásul a követelménynek nem lehet úgy eleget tenni, hogy a munkáltató más munkavállaló jogát csorbítja. Ha két munkavállaló egyenlő értékű munkát végez, akkor a díjazásukban nem tehető különbség valamely lényeges személyiségjegy alapján, legyen az például az idősebb életkor, a vallási hovatartozás vagy akár a női neműség. De vajon hogyan határozható meg, hogy kik végeznek egyenlő értékű munkát?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték