77 találat a(z) egyenlő bánásmód cimkére

Megjelent az augusztusi VálaszAdó Cikk

Számos cég-, illetve bérügyeket érintő kérdés került terítékre a múlt hónapban.

Egyenlő munkáért egyenlő bért – mikor térhet el ettől a munkáltató? Cikk

Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a munkavállalók az egyenlő munkáért egyenlő bért elvét a tagállamok előtt közvetlenül érvényesíthetik abban az esetben is, amennyiben az elv a tagállamban nem jelenik meg jogszabályi szinten. Az alábbiakban az ügy hátterét és a hazai szabályozást mutatjuk be.

Béren kívüli juttatás szabályozása (részmunkaidő) Kérdés

COVID-védőoltás: kötelezővé tehetik-e a munkáltatók és a szolgáltatók? Cikk

Sok a bizonytalanság a COVID-védőoltással kapcsolatban; milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak? Mire kötelezheti a munkavállalót és mire nem? Mit tehet az alkalmazott, ha nem szeretne védőoltást kapni? Ezeket a problémás területeket járta körbe és válaszolta meg Zempléni Kinga munkajogász.

Egyenlő bánásmód: változnak a hatósági szabályok Cikk

December 31-én megszűnik az európai uniós csatlakozásunkkal egyidejűleg az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére létrehozott, autonóm államigazgatási szervként működő Egyenlő Bánásmód Hatóság, feladatait 2021. január 1-jétől az alapvető jogok biztosa veszi át. Összefoglaljuk a változás legfontosabb részleteit.

SZÉP-kártya juttatás Kérdés

Üzleti titok, hogy kinek, mennyi a munkabére? Cikk

Kollégák között kényes kérdés a munkabér összege. Vagy tiltja a munkaszerződés, hogy ezt megosszuk egymással vagy egyszerűen csak nem kívánjuk a kollégánk orrára kötni. A megítélés munkakörönként is eltérő, ráadásul minél magasabb pozícióban dolgozik a munkavállaló, annál nagyobb titok övezi a munkabérét. A pólus másik oldalán álló munkáltatónak ugyanakkor nem mindegy, hogy titokban marad-e a munkabér, mivel a nyilvánosságra hozatal bérfeszültséget kelthet, illetve a jogos gazdasági érdeke is sérülhet. Hogyan rendelkezik a törvény?

Munkaerő-kölcsönzés, bérezés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Határozott időre vettek fel egy munkaerő-kölcsönző céghez. A "belsős" (kölcsönvevőnél dolgozó) munkatársak euróban kapják a fizetésüket, és a miénk is így lett kiszámolva, majd forintra váltva, bár a pontos összeget nem ismertük, csak a forintalapút. Vannak köztünk fizikai dolgozók és irodaiak is. Az ajánlattételtől és az aláírás időpontjától kezdve is sokat gyengült a forint. Így a pénzüket itthon elköltő (euróról forintra váltó) belsős foglalkoztatottak (kölcsönvevőre nem irányadó az Mt., csak a kölcsönbeadóra) egyre többet keresnek, miközben a mi fizetésünk változatlan. Az nem baj, hogy ők jobban élnek, de így a fizetések közti különbség nő, és közben rengeteget drágultak a bolti áruk (ez persze nem a kölcsönbeadó baja, sem hibája). Ön szerint van lehetőség korrekcióra? Már persze az is öröm, hogy van munka, de a különbség már a vírus előtt jó pár hónappal érezhető volt, ezért szeretném tudni, mit gondol Ön a lehetőségekről. Segítségét köszönöm.

Ennyivel keresnek kevesebbet az EU-ban a nők, mint a férfiak Cikk

Megfigyelhető némi javulás az előző évhez képest, de az Európai Unióban a nők átlagosan még mindig 16 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak – közölte hétfőn az Európai Bizottság. A javulás mértéke mindössze 0,2 százalékpont volt.

Kölcsönzött munkavállalók: min spórolhat, min nem a bérbevevő? Cikk

A munkaerő-kölcsönzés, mint szolgáltatás egyik előnye a kölcsönvevő részére, hogy költséghatékony megoldást kaphat. A kérdés, meddig nyújtózhat ezzel a takaróval, meddig lehet a költségeket megnyirbálni?

Munkahelyi zaklatás: kinek, mit kell bizonyítani? Cikk

Tapasztalatok szerint egyre gyakrabban felbukkanó munkahelyi probléma a munkahelyi zaklatás. Cikkünkben áttekintjük, mely magatartások eshetnek bele a zaklatás fogalmi körébe, illetve milyen jogorvoslati lehetőségek adottak. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) – hosszas vitát követően – 2019 júniusában elfogadta a munkahelyi erőszak és zaklatás tilalmát kimondó egyezményt, illetve a hozzá kapcsolódó ajánlást.

Kölcsönzött munkavállalók részére nyújtott egyéb juttatások Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kölcsönbeadó és a munkáltató mint kölcsönbevevő munkaerő-kölcsönzésről szóló megállapodást kötöttek egymással. A kölcsönbeadó és a munkáltató megállapodtak egymással, hogy a munkavállaló a munkabéren kívüli juttatást közvetlenül a munkáltatótól kapja. A munkáltató egy külső szolgáltatóval (egészségpénztár) szerződést köt, amely alapján saját munkavállalói részére nyújt egyéb juttatást (pénztári hozzájárulás). Sérül az egyenlő bánásmód követelménye, ha a munkáltató nem nyújtja a fenti (egyéb) juttatást a kölcsönzött munkavállalók részére? Köszönettel.

Magasabb fizetést kapott a fiatalabb, képzetlenebb dolgozó, döntött a Kúria Cikk

Két munkavállaló közötti eltérő díjazás alátámasztására nem vehetők figyelembe olyan tényezők, amelyek a munkavállaló felvételének idején még nem határozhatók meg objektíven – döntött a Kúria az Mfv.III.10.707/2017/7. számú ügyben.

Egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzése munkaerő-kölcsönzés esetében Kérdés

Tisztelt Szakértő! Mit tud tenni a munkaerő-kölcsönzést igényvevő, hogy az általa kifizetett kölcsönzési díj alapján nem megfelelően kerülnek a munkavállalók elszámolásra? Sajnos bérlapot, bérkartont nem biztosítanak részünkre. Mely jogszabályra hivatkozva lehetne adatot kapni, hogy a törvény által előírtakat betartják-e vagy sem? Milyen joghátránnyal jár a kölcsönzést igénybevevő részére, ha nem megfelelően kerülnek a munkavállalók elszámolásra, miközben a kölcsönző cég részére az egyenlő bánásmód alapján készül az elszámolás? Az Mt. 219. § (1) bekezdés alapján a kölcsönzés tartama alatt a munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket, melyek különösen a (2) bekezdés c) és d) pontjai alapján a munkabér összegére és védelmére, továbbá az egyéb juttatásokra és az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezések. A (3) bekezdés a) pontja rögzíti, hogy a munkabér összegére, az egyéb juttatásokra az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezéseket a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás száznyolcvannegyedik napjától kell alkalmazni arra a munkavállalóra, aki a kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített határozatlan idejű munkaviszonyban áll és kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás hiányában is díjazásban részesül.

Itt a Sargentini-jelentésről szóló vita és szavazás menetrendje Cikk

Szeptember 11-én vitáznak, majd másnap szavaznak az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén a magyar jogállamisági helyzetről szóló, Judith Sargentini zöldpárti képviselő által összeállított különjelentésről, amelyet a testület illetékes bizottsága korábban nagy többséggel elfogadott.