Lehet-e eltérő alapbérben megállapodni ugyanazon munkakörbe tartozó dolgozóknál aszerint, hogy vállalják-e a háromműszakos munkarendet vagy sem? – kérdezte olvasónk. dr. Kéri Ádám, jogi szakértő válaszolt.
A határozott idejű munkaviszony megszűnését, valamint a próbaidő azonnali hatályú megszüntetését nem kell indokolnia a munkáltatónak. Felmerül a kérdés, hogy vajon ez minden esetben igaz-e? A válasz: nem. Nézzük meg egyenként ezeket az eseteket!
Tisztelt Szakértő! Egyik cégünknél 2012 óta van egy fő alkalmazott, és most júliusban felvettünk egy új dolgozót, mégpedig vezető beosztásba. A vezető beosztású új dolgozó mukaszerződésében szerepel egy tétel, miszerint a munkáltató önkéntes magánnyugdí-jpénztári befizetést nyújt neki, havi x összegben a munkabérén felül. A társaságnál nincs cafetéria-szabályzat, eddig a régi munkavállalónak nem volt semmilyen béren kívüli juttatása. Egyáltalán cafetériának minősül az ilyen jellegű juttatás? És ez esetben az új dolgozó miatt kell-e hozni cafetéria-szabályzatot alkotni (ha annak minősül), és adni a régi munkavállalónak is ilyen jellegű (vagy ugyanilyen) juttatást? Vagy lehet differenciálni mondjuk a bér megfelelő százalékában vagy szakképzettség szerint a juttatást? Vagy ilyenkor nem köteles a cég szabályzatot létrehozni és a munkaszerződésekben egyénenként rögzítheti, hogy ki, és milyen juttatást kap pluszban? Ilyenkor érvényesíteni kell az egységesség elvét, sérül ez esetben a egyenlő bánásmód követelménye? Vagy a munkáltatónak szabad keze van, és azt ad a dolgozóinak, amit akar? Akár minden dolgozó kaphat más-más juttatást – mindenféle cafetéria-szabályzat nélkül, ha ezt rögzítik a munkaszerződésekben? Köszönöm megtisztelő válaszát Üdvözlettel: Táskai Katalin
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy gyeden lévő munkavállalója az alábbi problémával fordult a munkáltatójához. Cégünknél minden dolgozó kap béren kívüli juttatást, amelyet a cég cafetéria-szabályzata rögzít, az említett munkavállalónk is aláírta. A várandósságra vonatkozóan a cég cafetéria-szabályzata a következőképpen szól: „várandósság esetén az utolsó munkába töltött napot követő 30 napig, vagy a szülés napjáig jogosult a kismama a cafetéria-juttatásokra. Amennyiben ezen dátumok egy adott hónap 15. napját követő napra esnek, akkor az adott hónapban a teljes havi keretre jogosult a kismama, amennyiben adott hónap 15., vagy azt megelőző napjára, akkor az adott hónapra nem jogosult a kismama cafetéria-juttatásokra. A szabályzatban előírtak alapján a munkáltató béren kívüli juttatásban részesítette a munkavállalót, az őt megillető időszakra. Dolgozónk azzal a panasszal fordult hozzánk, hogy álláspontja szerint a munkáltatója – azzal, hogy a szülési szabadság időtartamára nem részesítette cafetéria-juttatásban – megsértette vele szemben az egyenlő bánásmód követelményét az anyaságával összefüggésben. Álláspontja szerint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 127. paragrafusának (5) bekezdése kimondja, hogy a szülési szabadság tartamát munkában töltött időnek kell tekinteni, így jár részére a béren kívüli juttatás. Valóban igaza van a munkavállalónknak? Köszönöm hozzáértő válaszát.
Tisztelt Szakértő! Előzőleg feltett kérdésemre nem kaptam kielégítő választ. A kérdésem nem arra irányult, hogy kötelező-e adni vagy sem a béren kívüli juttatást, hanem, hogy ha szeretnék adni, azt megtehetem-e úgy, hogy tetszőlegesen kiválasztott munkavállalóknak juttatok, vagy itt is érvényesülnie kell a 70. § előírásának, hogy, ha adok, akkor vagy valamennyi munkavállaló vagy egy csoportja részére kell adnom. Köszönöm: Pap Ernő Korábbi kérdésem ez volt: "Az szja-törvény 71. §-ára is vonatkozik-e, hogy valamennyi munkavállalónak, vagy belső szabályzat alapján a munkavállalók egy csoportjára azonos feltételekkel kell juttatni, vagy béren kívüli juttatást juttathatok tetszőlegesen kiválasztott munkavállalóknak a keretösszeg erejéig?"
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy az szja-törvény 71. §-a alá tartozó béren kívüli juttatásokra vonatkozik-e, hogy minden munkavállalónak azonos feltételekkel lehet csak adni? Én ezt csak az egyes meghatározott juttatásoknál olvasom ki a törvény szövegéből, de több helyütt arról tájékoztattak, hogy ez nem így van. Szükséges cafetéria-szabályzatot készíteni, és mindenkinek a meghatározott keretösszegig adni béren kívüli juttatást? Vagy lehet az, hogy egy több munkavállalót is foglalkoztató vállalkozás csak egy munkavállalójának ad kedvezményes adózással például önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást havi 8500 forint összegben? Köszönettel.
Megsértette-e az egyenlő bánásmód követelményét a munkáltató, amikor a szülési szabadságáról visszatérő női munkavállalójának kevesebb béremelést adott, mint a hasonló munkakörben dolgozó férfinak? A peres ügyben a Kúria döntött.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nél a 2012. évi elvárt béremelés óta a keresetek nem változtak. Pontosabban az új belépő munkavállalóknak a próbaidő letelte után igen (ez sem mindig), ezen kívül a több éve itt dolgozó munkavállalók közül 2-3 fő kap béremelést. A másik módja a béremelésnek, hogy munkaszerződés-módosítással mozgóbért fizet ki a munkáltató, aminek az összege fix, adható a munkahelyi vezető által készített értékelés alapján. Ez is 3-4 embert érint éves szinten, a teljes létszám 3-4 százalékát. Jogos-e ez a többi, évek óta a kft.-nél dolgozó munkavállalóval szemben? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A vállalkozás szeretné egyes kollégáit, akiknek a munkaköre megköveteli, nyelvoktatásban részesíteni. Ennek költsége adómentesen elszámolható? Illetve kötelezi-e bármi a munkáltatót, hogy minden munkavállalóját oktassa, ha akár csak egynek is megtéríti a nyelvtanulás költségét? Köszönöm!
Az egyenlő bánásmód megsértését valósítja meg, ha a munkavállalók azonos tevékenységet látnak el, azonos felelősségvállalás mellett, és a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel mindannyian rendelkeznek, munkabérük mégis eltérő - állapította meg ítéletében a Kúria.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték