66 találat a(z) egyenlő bánásmód cimkére
Tévhitek a munkahelyen az egyenlő bánásmódról és a diszkriminációról
Cikk
Rendre visszaköszön a munkavállalók munkaügyi perekben benyújtott keresetében az egyenlő bánásmód követelményének sérelmére hivatkozás, az azonban sok esetben egyáltalán nem megalapozott. Cikkünkben tisztázunk néhány tipikus munkavállalói félreértést.
Erzsébet-utalvány minden munkavállalónak egységesen jár?
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az lenne a kérdésem, hogy az Erzsébet-utalvány minden munkavállalónak egységesen jár? Tehát ez munkaszerződés-függő, vagy bárkinek, aki belép a cégbe, ugyanolyan összeget kell adni, mint a többieknek? Lehet olyan, hogy az egyik dolgozónak adok, a másiknak pedig nem? Válaszát előre is köszönöm.
Karácsonyi jutalom: kötelező-e, ha korábban is adott a munkáltató?
Cikk
"A munkáltatónál évek óta bevett szokás, hogy pulykapénzt kapunk. November végén bejelentette a munkáltató, hogy idén ne számítsunk rá. A cég virágzik, árbevétele kiemelkedő. Jól gondolom, hogy ez így nem jogszerű eljárás?" – kérdezi olvasónk.
Eltérő munkabér-kifizetési napok
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A munkáltató bérkifizetési napként két időpontot kíván meghatározni és nem konkrét naptári napot. A kérdésem a következő: megteheti-e a munkáltató, hogy bérkifizetési napként a tárgyhót követő X. munkanapként határozza meg a bérkifizetés napját (természetesen a tárgyhót követő hónap 10-én belül) és nem konkrét naptári napot kell, hogy meghatározzon? Továbbá az is kérdésként merül fel, hogy ugyanazon munkahelyen, ugyanazon munkakörben lehet-e más a bérkifizetés napja, mivel a munkáltató azt tervezi, hogy az átutalással teljesítendő munkabér-kifizetéseket két munkanappal előbb kívánja teljesíteni, mint a készpénzben teljesítendő munkabér-kifizetéseket? Jogszerű ez az eljárás? Válaszukat megköszönöm!
Lakáscélú támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság 5 fő munkavállalót foglalkoztat azonos munkakörben. Jelenleg kettőféle azonos összegű béren kívüli juttatást kapnak a dolgozók: Erzsébet-utalványt és önkéntes nyugdíjpénztári támogatást. Felmerült, hogy a cég adna adómentes vissza nem térítendő lakástámogatást a dolgozóknak hiteltörlesztéshez, viszont nem minden munkavállaló rendelkezik lakáshitellel. Az lenne a kérdésünk, hogy kivitelezhető-e, hogy egyik dolgozó kap ilyen lakáscélú támogatást, a másik meg nem? Szükséges-e a jelenleginél más vagy magasabb összegű béren kívüli juttatást biztosítani azon dolgozóknak, aki nem kapnak lakáscélú támogatást?
Kell-e emelni a gyesről visszatérő kismama fizetését?
Cikk
Ha valaki gyesen van, és vissza akar menni dolgozni, akkor kell neki fizetésemelést adni? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász szakértőnk válaszolt.
Egyenlő munkáért egyenlő bér: mikor tehet különbséget a munkáltató?
Cikk
A munkáltató és a leendő dolgozó között létrejött béralkut nemcsak a munkaerő-piaci körülmények, a kereslet-kínálat, hanem az egyenlő munkáért egyenlő bért alapelv is befolyásolják. Az adott munkavállaló bérének meghatározásánál a többi munkavállaló bérezésére is figyelemmel kell lenni. Tekintettel arra, hogy az egyenértékűség kérdése gyakran vita tárgya a felek között, ennek szempontjait tekintjük át a kialakult joggyakorlat tükrében.
Százmilliókat is veszíthet a cég, ha nem tartja be ezeket a szabályokat
Cikk
Költségvetési támogatás csak annak nyújtható, aki megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének. Az előírások betartásához azonban a foglalkoztatást szabályozó joganyag széles körének ismerete szükséges.
Várandós, kisgyermekes dolgozók: minden egy helyen, amit tudni kell
Cikk
Attól a naptól kezdve, amikor a kismama bejelenti a munkahelyén, hogy babát vár, a munkáltató számára is új időszámítás kezdődik. Fokozottan ügyelnie kell olyan alapvető szabályokra, hogy nem mondhat fel a munkavállalónak, szem előtt kell tartania az egészségi állapotát, éjszakai munkát és túlórát nem rendelhet el esetében, a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a gyermek három éves koráig ügyelnie kell a felmondási korlátozásra. Be kell-e jelentenie a munkavállalónak a várandósságát? Mi a leggyakoribb hiba, amit a kieső munkaerő pótlása során elkövetnek a munkáltatók?
Munkajogi viták: itt a lista, mikor dönt a bíróság, és mikor nem
Cikk
Kiemelkedően fontos terület a munkajogban, hogy a munkavállalók milyen ügyekben tudják érvényesíteni az érdekeiket. Ezeket a kérdéseket több oldalról is érdemes megvilágítani. Elsőként azt kell tisztázni, mit is tekint a jog munkajogi igénynek. Ezt követően pedig azt nézzük meg, hogy ezeket az igényeket milyen fórumon lehet érvényesíteni.
Napidíj
Kérdés
Üdvözlöm! Mint munkáltató, adhatok-e eltérő napidíjat (20, 30, 40 euró/nap) a sofőröknek? Vagy nem tehetek különbséget a sofőrök között? A munkaszerződésben kell-e rögzíteni a napidíj mértékét? E logika mentén a gázolaj-megtakarítást (100 ezer forint/hó) is lehet-e eltérően kifizetni (50 ezer, 70 ezer, 100 ezer forint/hó) a sofőrök között? (Amennyiben persze a költségeik elérték a maximálisan, adómentesen kifizethető 100 000 forintot.)
Magasabb alapbért kaphatnak-e a több műszakot vállalók?
Cikk
Lehet-e eltérő alapbérben megállapodni ugyanazon munkakörbe tartozó dolgozóknál aszerint, hogy vállalják-e a háromműszakos munkarendet vagy sem? – kérdezte olvasónk. dr. Kéri Ádám, jogi szakértő válaszolt.
Próbaidős kirúgások: amikor a munkavállalónak áll a zászló
Cikk
A határozott idejű munkaviszony megszűnését, valamint a próbaidő azonnali hatályú megszüntetését nem kell indokolnia a munkáltatónak. Felmerül a kérdés, hogy vajon ez minden esetben igaz-e? A válasz: nem. Nézzük meg egyenként ezeket az eseteket!
Munkáltatói hozzájárulás/cafetéria
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik cégünknél 2012 óta van egy fő alkalmazott, és most júliusban felvettünk egy új dolgozót, mégpedig vezető beosztásba. A vezető beosztású új dolgozó mukaszerződésében szerepel egy tétel, miszerint a munkáltató önkéntes magánnyugdí-jpénztári befizetést nyújt neki, havi x összegben a munkabérén felül. A társaságnál nincs cafetéria-szabályzat, eddig a régi munkavállalónak nem volt semmilyen béren kívüli juttatása. Egyáltalán cafetériának minősül az ilyen jellegű juttatás? És ez esetben az új dolgozó miatt kell-e hozni cafetéria-szabályzatot alkotni (ha annak minősül), és adni a régi munkavállalónak is ilyen jellegű (vagy ugyanilyen) juttatást? Vagy lehet differenciálni mondjuk a bér megfelelő százalékában vagy szakképzettség szerint a juttatást? Vagy ilyenkor nem köteles a cég szabályzatot létrehozni és a munkaszerződésekben egyénenként rögzítheti, hogy ki, és milyen juttatást kap pluszban? Ilyenkor érvényesíteni kell az egységesség elvét, sérül ez esetben a egyenlő bánásmód követelménye? Vagy a munkáltatónak szabad keze van, és azt ad a dolgozóinak, amit akar? Akár minden dolgozó kaphat más-más juttatást – mindenféle cafetéria-szabályzat nélkül, ha ezt rögzítik a munkaszerződésekben? Köszönöm megtisztelő válaszát Üdvözlettel: Táskai Katalin
Gyeden lévő munkavállaló cafetéria
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy gyeden lévő munkavállalója az alábbi problémával fordult a munkáltatójához. Cégünknél minden dolgozó kap béren kívüli juttatást, amelyet a cég cafetéria-szabályzata rögzít, az említett munkavállalónk is aláírta. A várandósságra vonatkozóan a cég cafetéria-szabályzata a következőképpen szól: „várandósság esetén az utolsó munkába töltött napot követő 30 napig, vagy a szülés napjáig jogosult a kismama a cafetéria-juttatásokra. Amennyiben ezen dátumok egy adott hónap 15. napját követő napra esnek, akkor az adott hónapban a teljes havi keretre jogosult a kismama, amennyiben adott hónap 15., vagy azt megelőző napjára, akkor az adott hónapra nem jogosult a kismama cafetéria-juttatásokra. A szabályzatban előírtak alapján a munkáltató béren kívüli juttatásban részesítette a munkavállalót, az őt megillető időszakra. Dolgozónk azzal a panasszal fordult hozzánk, hogy álláspontja szerint a munkáltatója – azzal, hogy a szülési szabadság időtartamára nem részesítette cafetéria-juttatásban – megsértette vele szemben az egyenlő bánásmód követelményét az anyaságával összefüggésben. Álláspontja szerint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 127. paragrafusának (5) bekezdése kimondja, hogy a szülési szabadság tartamát munkában töltött időnek kell tekinteni, így jár részére a béren kívüli juttatás. Valóban igaza van a munkavállalónknak? Köszönöm hozzáértő válaszát.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
