100 találat a(z) egyenlő bánásmód cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Határozott időre vettek fel egy munkaerő-kölcsönző céghez. A "belsős" (kölcsönvevőnél dolgozó) munkatársak euróban kapják a fizetésüket, és a miénk is így lett kiszámolva, majd forintra váltva, bár a pontos összeget nem ismertük, csak a forintalapút. Vannak köztünk fizikai dolgozók és irodaiak is. Az ajánlattételtől és az aláírás időpontjától kezdve is sokat gyengült a forint. Így a pénzüket itthon elköltő (euróról forintra váltó) belsős foglalkoztatottak (kölcsönvevőre nem irányadó az Mt., csak a kölcsönbeadóra) egyre többet keresnek, miközben a mi fizetésünk változatlan. Az nem baj, hogy ők jobban élnek, de így a fizetések közti különbség nő, és közben rengeteget drágultak a bolti áruk (ez persze nem a kölcsönbeadó baja, sem hibája). Ön szerint van lehetőség korrekcióra? Már persze az is öröm, hogy van munka, de a különbség már a vírus előtt jó pár hónappal érezhető volt, ezért szeretném tudni, mit gondol Ön a lehetőségekről. Segítségét köszönöm.

Cikk

Tapasztalatok szerint egyre gyakrabban felbukkanó munkahelyi probléma a munkahelyi zaklatás. Cikkünkben áttekintjük, mely magatartások eshetnek bele a zaklatás fogalmi körébe, illetve milyen jogorvoslati lehetőségek adottak. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) – hosszas vitát követően – 2019 júniusában elfogadta a munkahelyi erőszak és zaklatás tilalmát kimondó egyezményt, illetve a hozzá kapcsolódó ajánlást.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kölcsönbeadó és a munkáltató mint kölcsönbevevő munkaerő-kölcsönzésről szóló megállapodást kötöttek egymással. A kölcsönbeadó és a munkáltató megállapodtak egymással, hogy a munkavállaló a munkabéren kívüli juttatást közvetlenül a munkáltatótól kapja. A munkáltató egy külső szolgáltatóval (egészségpénztár) szerződést köt, amely alapján saját munkavállalói részére nyújt egyéb juttatást (pénztári hozzájárulás). Sérül az egyenlő bánásmód követelménye, ha a munkáltató nem nyújtja a fenti (egyéb) juttatást a kölcsönzött munkavállalók részére? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Mit tud tenni a munkaerő-kölcsönzést igényvevő, hogy az általa kifizetett kölcsönzési díj alapján nem megfelelően kerülnek a munkavállalók elszámolásra? Sajnos bérlapot, bérkartont nem biztosítanak részünkre. Mely jogszabályra hivatkozva lehetne adatot kapni, hogy a törvény által előírtakat betartják-e vagy sem? Milyen joghátránnyal jár a kölcsönzést igénybevevő részére, ha nem megfelelően kerülnek a munkavállalók elszámolásra, miközben a kölcsönző cég részére az egyenlő bánásmód alapján készül az elszámolás? Az Mt. 219. § (1) bekezdés alapján a kölcsönzés tartama alatt a munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket, melyek különösen a (2) bekezdés c) és d) pontjai alapján a munkabér összegére és védelmére, továbbá az egyéb juttatásokra és az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezések. A (3) bekezdés a) pontja rögzíti, hogy a munkabér összegére, az egyéb juttatásokra az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezéseket a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás száznyolcvannegyedik napjától kell alkalmazni arra a munkavállalóra, aki a kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített határozatlan idejű munkaviszonyban áll és kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás hiányában is díjazásban részesül.

Cikk

Kettő azonos munkakörben és régióban (azonos a telephely is) dolgozó, azonos nemű munkavállalónak eltérő összegű az alapbére. A többet kereső munkavállaló régebb óta dolgozik az adott munkakörben a cégnél, munkatapasztalata viszont összességében nem nagyobb. Nem ismert védett tulajdonság, így az egyenlő bánásmód sérelme nehezen megítélhető. Mit tehet ilyen esetben az alacsonyabb bérű munkavállaló? Egyáltalán jogellenes ez? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

Cikk

A munkaerő-kölcsönzés alatt a munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló dolgozókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket. A kölcsönvevő kollektív szerződésében szabályozott egyes jogosultságok, kötelezettségek akkor vonatkoztathatók a kölcsönbeadónak munkaerő-kölcsönzés céljából kölcsönbe adott munkavállalójára, ha a kölcsönbeadó és munkavállalója közti munkaszerződés erre kiterjed – mondta ki ítéletében a Kúria.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Cégünk cafetériát fizet dolgozóinak, havonta 4 ezer forint értékben. Év végén a fennmaradó összeg adható-e eltérő összegben a kereten belül, vagy mindenkinek egyformán kell adni? Adható-e Erzsébet-utalvány ezen felül a dolgozók egy csoportjának, vagy azt is kötelező lenne adni minden munkavállalónak? Várom szíves válaszukat. Előre is köszönöm: Zsuzsa

Kérdés

Tisztelt Szakértő Úr / Szakértő Asszony! Az alábbi, mobilitási célú lakhatási támogatással kapcsolatos kérdésben kérem szíves állásfoglalását: Egy 10 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkáltató mobilitási célú lakhatási támogatást kíván nyújtani egyik munkavállalója részére. Sérti-e az egyenlő bánásmód elvét, ha a munkáltató a fenti támogatást kizárólag csak az egyik munkavállalója részére kívánja nyújtani, más, hasonló pozíciójú munkavállalója részére nem? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel:

Kérdés

Egy munkáltatón belül lehetséges, hogy az egy- és kétműszakos munkavállalóknak fél óra munkaközi szünettel meghosszabbodik a munkaidő, de a háromműszakos munkavállalóknak a munkaközi szünetet a 8 órán belül adja ki a munkáltató? Minden munkavállalóra egy munkáltatón belül egyformán kell meghatározni a munkaközi szünetet?

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Az lenne a kérdésem, hogy cafeteria keretein belül mindenkinek egységesen kell juttatni a kedvezményeket, vagy megtehetem például, hogy az egyik dolgozónak adok juttatást, a másiknak pedig nem? Köszönettel: Mária

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Cégünk szabályozza a béren kívüli juttatásokat a szerint, hogy amennyiben adott hónapban valaki három napot meghaladóan táppénzen volt, akkor már nem jár neki a juttatás. Adott hóról az elszámolás és bérszámfejtés csak a következő hó elején történik meg, és az utalásra, illetve a juttatásra is a követő hónapban kerül sor. Melyik hónapban kell a költségrészét könyvelnem, és melyik hónapról beadott bevallásban kell a járulékokat szerepeltetnem? (Például január hónapban gyűjtve a hiányzásokat, február 2-án számfejtjük a bért, és az utalása a készpénzes juttatásnak február 5., illetve a SZÉP-kártyák feltöltése is ekkor történik meg). Köszönöm válaszát előre is! Üdv: Zsuzsa

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Reprezentáció és a kiva

Lucz Zoltánné

adószakértő

Idegen pénztárgép használata

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Befektetési jegyek értékesítése/visszaváltása

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 november
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink