81 találat a(z) egyenlő bánásmód cimkére

Tévhitek a munkahelyen az egyenlő bánásmódról és a diszkriminációról Cikk

Rendre visszaköszön a munkavállalók munkaügyi perekben benyújtott keresetében az egyenlő bánásmód követelményének sérelmére hivatkozás, az azonban sok esetben egyáltalán nem megalapozott. Cikkünkben tisztázunk néhány tipikus munkavállalói félreértést.

Erzsébet-utalvány minden munkavállalónak egységesen jár? Kérdés

Tisztelt Adózóna! Az lenne a kérdésem, hogy az Erzsébet-utalvány minden munkavállalónak egységesen jár? Tehát ez munkaszerződés-függő, vagy bárkinek, aki belép a cégbe, ugyanolyan összeget kell adni, mint a többieknek? Lehet olyan, hogy az egyik dolgozónak adok, a másiknak pedig nem? Válaszát előre is köszönöm.

Karácsonyi jutalom: kötelező-e, ha korábban is adott a munkáltató? Cikk

"A munkáltatónál évek óta bevett szokás, hogy pulykapénzt kapunk. November végén bejelentette a munkáltató, hogy idén ne számítsunk rá. A cég virágzik, árbevétele kiemelkedő. Jól gondolom, hogy ez így nem jogszerű eljárás?" – kérdezi olvasónk.

Eltérő munkabér-kifizetési napok Kérdés

Tisztelt Szakértő! A munkáltató bérkifizetési napként két időpontot kíván meghatározni és nem konkrét naptári napot. A kérdésem a következő: megteheti-e a munkáltató, hogy bérkifizetési napként a tárgyhót követő X. munkanapként határozza meg a bérkifizetés napját (természetesen a tárgyhót követő hónap 10-én belül) és nem konkrét naptári napot kell, hogy meghatározzon? Továbbá az is kérdésként merül fel, hogy ugyanazon munkahelyen, ugyanazon munkakörben lehet-e más a bérkifizetés napja, mivel a munkáltató azt tervezi, hogy az átutalással teljesítendő munkabér-kifizetéseket két munkanappal előbb kívánja teljesíteni, mint a készpénzben teljesítendő munkabér-kifizetéseket? Jogszerű ez az eljárás? Válaszukat megköszönöm!

Lakáscélú támogatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság 5 fő munkavállalót foglalkoztat azonos munkakörben. Jelenleg kettőféle azonos összegű béren kívüli juttatást kapnak a dolgozók: Erzsébet-utalványt és önkéntes nyugdíjpénztári támogatást. Felmerült, hogy a cég adna adómentes vissza nem térítendő lakástámogatást a dolgozóknak hiteltörlesztéshez, viszont nem minden munkavállaló rendelkezik lakáshitellel. Az lenne a kérdésünk, hogy kivitelezhető-e, hogy egyik dolgozó kap ilyen lakáscélú támogatást, a másik meg nem? Szükséges-e a jelenleginél más vagy magasabb összegű béren kívüli juttatást biztosítani azon dolgozóknak, aki nem kapnak lakáscélú támogatást?

Kell-e emelni a gyesről visszatérő kismama fizetését? Cikk

Ha valaki gyesen van, és vissza akar menni dolgozni, akkor kell neki fizetésemelést adni? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász szakértőnk válaszolt.

Egyenlő munkáért egyenlő bér: mikor tehet különbséget a munkáltató? Cikk

A munkáltató és a leendő dolgozó között létrejött béralkut nemcsak a munkaerő-piaci körülmények, a kereslet-kínálat, hanem az egyenlő munkáért egyenlő bért alapelv is befolyásolják. Az adott munkavállaló bérének meghatározásánál a többi munkavállaló bérezésére is figyelemmel kell lenni. Tekintettel arra, hogy az egyenértékűség kérdése gyakran vita tárgya a felek között, ennek szempontjait tekintjük át a kialakult joggyakorlat tükrében.

Százmilliókat is veszíthet a cég, ha nem tartja be ezeket a szabályokat Cikk

Költségvetési támogatás csak annak nyújtható, aki megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének. Az előírások betartásához azonban a foglalkoztatást szabályozó joganyag széles körének ismerete szükséges.

Várandós, kisgyermekes dolgozók: minden egy helyen, amit tudni kell Cikk

Attól a naptól kezdve, amikor a kismama bejelenti a munkahelyén, hogy babát vár, a munkáltató számára is új időszámítás kezdődik. Fokozottan ügyelnie kell olyan alapvető szabályokra, hogy nem mondhat fel a munkavállalónak, szem előtt kell tartania az egészségi állapotát, éjszakai munkát és túlórát nem rendelhet el esetében, a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a gyermek három éves koráig ügyelnie kell a felmondási korlátozásra. Be kell-e jelentenie a munkavállalónak a várandósságát? Mi a leggyakoribb hiba, amit a kieső munkaerő pótlása során elkövetnek a munkáltatók?

Munkajogi viták: itt a lista, mikor dönt a bíróság, és mikor nem Cikk

Kiemelkedően fontos terület a munkajogban, hogy a munkavállalók milyen ügyekben tudják érvényesíteni az érdekeiket. Ezeket a kérdéseket több oldalról is érdemes megvilágítani. Elsőként azt kell tisztázni, mit is tekint a jog munkajogi igénynek. Ezt követően pedig azt nézzük meg, hogy ezeket az igényeket milyen fórumon lehet érvényesíteni.

Napidíj Kérdés

Üdvözlöm! Mint munkáltató, adhatok-e eltérő napidíjat (20, 30, 40 euró/nap) a sofőröknek? Vagy nem tehetek különbséget a sofőrök között? A munkaszerződésben kell-e rögzíteni a napidíj mértékét? E logika mentén a gázolaj-megtakarítást (100 ezer forint/hó) is lehet-e eltérően kifizetni (50 ezer, 70 ezer, 100 ezer forint/hó) a sofőrök között? (Amennyiben persze a költségeik elérték a maximálisan, adómentesen kifizethető 100 000 forintot.)

Magasabb alapbért kaphatnak-e a több műszakot vállalók? Cikk

Lehet-e eltérő alapbérben megállapodni ugyanazon munkakörbe tartozó dolgozóknál aszerint, hogy vállalják-e a háromműszakos munkarendet vagy sem? – kérdezte olvasónk. dr. Kéri Ádám, jogi szakértő válaszolt.

Próbaidős kirúgások: amikor a munkavállalónak áll a zászló Cikk

A határozott idejű munkaviszony megszűnését, valamint a próbaidő azonnali hatályú megszüntetését nem kell indokolnia a munkáltatónak. Felmerül a kérdés, hogy vajon ez minden esetben igaz-e? A válasz: nem. Nézzük meg egyenként ezeket az eseteket!

Munkáltatói hozzájárulás/cafetéria Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyik cégünknél 2012 óta van egy fő alkalmazott, és most júliusban felvettünk egy új dolgozót, mégpedig vezető beosztásba. A vezető beosztású új dolgozó mukaszerződésében szerepel egy tétel, miszerint a munkáltató önkéntes magánnyugdí-jpénztári befizetést nyújt neki, havi x összegben a munkabérén felül. A társaságnál nincs cafetéria-szabályzat, eddig a régi munkavállalónak nem volt semmilyen béren kívüli juttatása. Egyáltalán cafetériának minősül az ilyen jellegű juttatás? És ez esetben az új dolgozó miatt kell-e hozni cafetéria-szabályzatot alkotni (ha annak minősül), és adni a régi munkavállalónak is ilyen jellegű (vagy ugyanilyen) juttatást? Vagy lehet differenciálni mondjuk a bér megfelelő százalékában vagy szakképzettség szerint a juttatást? Vagy ilyenkor nem köteles a cég szabályzatot létrehozni és a munkaszerződésekben egyénenként rögzítheti, hogy ki, és milyen juttatást kap pluszban? Ilyenkor érvényesíteni kell az egységesség elvét, sérül ez esetben a egyenlő bánásmód követelménye? Vagy a munkáltatónak szabad keze van, és azt ad a dolgozóinak, amit akar? Akár minden dolgozó kaphat más-más juttatást – mindenféle cafetéria-szabályzat nélkül, ha ezt rögzítik a munkaszerződésekben? Köszönöm megtisztelő válaszát Üdvözlettel: Táskai Katalin

Gyeden lévő munkavállaló cafetéria Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk egy gyeden lévő munkavállalója az alábbi problémával fordult a munkáltatójához. Cégünknél minden dolgozó kap béren kívüli juttatást, amelyet a cég cafetéria-szabályzata rögzít, az említett munkavállalónk is aláírta. A várandósságra vonatkozóan a cég cafetéria-szabályzata a következőképpen szól: „várandósság esetén az utolsó munkába töltött napot követő 30 napig, vagy a szülés napjáig jogosult a kismama a cafetéria-juttatásokra. Amennyiben ezen dátumok egy adott hónap 15. napját követő napra esnek, akkor az adott hónapban a teljes havi keretre jogosult a kismama, amennyiben adott hónap 15., vagy azt megelőző napjára, akkor az adott hónapra nem jogosult a kismama cafetéria-juttatásokra. A szabályzatban előírtak alapján a munkáltató béren kívüli juttatásban részesítette a munkavállalót, az őt megillető időszakra. Dolgozónk azzal a panasszal fordult hozzánk, hogy álláspontja szerint a munkáltatója – azzal, hogy a szülési szabadság időtartamára nem részesítette cafetéria-juttatásban – megsértette vele szemben az egyenlő bánásmód követelményét az anyaságával összefüggésben. Álláspontja szerint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 127. paragrafusának (5) bekezdése kimondja, hogy a szülési szabadság tartamát munkában töltött időnek kell tekinteni, így jár részére a béren kívüli juttatás. Valóban igaza van a munkavállalónknak? Köszönöm hozzáértő válaszát.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Pótbefizetés végelszámolásnál

dr. Tuczai Dóra

LL.M. (Berlin) ügyvéd

budlegal Ügyvédi Társulás tagja

Elektromos autótöltő telepítése és áfatartalma

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 július
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink