Tisztelt Adózóna! Az lenne a kérdésem, hogy cafeteria keretein belül mindenkinek egységesen kell juttatni a kedvezményeket, vagy megtehetem például, hogy az egyik dolgozónak adok juttatást, a másiknak pedig nem? Köszönettel: Mária
Tisztelt Szakértők! Cégünk szabályozza a béren kívüli juttatásokat a szerint, hogy amennyiben adott hónapban valaki három napot meghaladóan táppénzen volt, akkor már nem jár neki a juttatás. Adott hóról az elszámolás és bérszámfejtés csak a következő hó elején történik meg, és az utalásra, illetve a juttatásra is a követő hónapban kerül sor. Melyik hónapban kell a költségrészét könyvelnem, és melyik hónapról beadott bevallásban kell a járulékokat szerepeltetnem? (Például január hónapban gyűjtve a hiányzásokat, február 2-án számfejtjük a bért, és az utalása a készpénzes juttatásnak február 5., illetve a SZÉP-kártyák feltöltése is ekkor történik meg). Köszönöm válaszát előre is! Üdv: Zsuzsa
Tisztelt Szakértő! Amennyiben egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég kölcsönad munkavállalót, úgy az egyenlő bánásmód betartása azt jelenti, hogy ugyanannyi bért és béren kívüli juttatást kell, hogy nyújtson, mint amit a kölcsönvevő a saját munkavállalóinak? Az emiatt bekövetkező változást (például minimálbér-emelkedés vagy bérnövekedés a kölcsönvevőnél) a kölcsönzési szerződésben átterhelheti a kölcsönbeadó a kölcsönvevőre? Illetve a rendkívüli munkavégzésből eredő többletköltségeket is? Vagy mindez a felek megegyezésétől függ (tekintettel arra, hogy kölcsönadó és kölcsönvevő között polgári jogi szerződés jön létre)? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A kollektív szerződés hatálya kiterjed a kölcsönzött munkavállalóra? Az egyenlő bánásmód betartása miatt kérdezem, amelynek úgy tudom, része pl. a béren kívüli juttatás is. Ilyenkor a kölcsönbeadónak, ha jól gondolom, ismernie kell a feltételeket, hogy a javadalmazás is ennek megfelelően alakuljon. Jól gondolom? Segítségét köszönöm.
A nagy cégeknél a munkavállalói érdekvédelem vívmányának tekintik, szívesen alkalmazzák a cafeteriát, ám sok kis létszámú munkavállalót foglalkoztató vállalkozás vezetője, könyvelője – gyakran félreértések miatt – idegenkedik tőle, vagy éppen kötelezőnek véli a bevezetését. Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb szempontokat.
A vezetőkkel szemben támasztott fokozott bizalmi elvárásokra, illetve erősebb munkaerő-piaci pozíciójukra tekintettel a munkáltató egyoldalúan, igen rugalmasan szüntetheti meg a vezető munkaviszonyát. A munkaviszony megszüntetése ugyanakkor még a vezető esetében is sok esetben támadható.
Rendre visszaköszön a munkavállalók munkaügyi perekben benyújtott keresetében az egyenlő bánásmód követelményének sérelmére hivatkozás, az azonban sok esetben egyáltalán nem megalapozott. Cikkünkben tisztázunk néhány tipikus munkavállalói félreértést.
Tisztelt Adózóna! Az lenne a kérdésem, hogy az Erzsébet-utalvány minden munkavállalónak egységesen jár? Tehát ez munkaszerződés-függő, vagy bárkinek, aki belép a cégbe, ugyanolyan összeget kell adni, mint a többieknek? Lehet olyan, hogy az egyik dolgozónak adok, a másiknak pedig nem? Válaszát előre is köszönöm.
"A munkáltatónál évek óta bevett szokás, hogy pulykapénzt kapunk. November végén bejelentette a munkáltató, hogy idén ne számítsunk rá. A cég virágzik, árbevétele kiemelkedő. Jól gondolom, hogy ez így nem jogszerű eljárás?" – kérdezi olvasónk.
Tisztelt Szakértő! A munkáltató bérkifizetési napként két időpontot kíván meghatározni és nem konkrét naptári napot. A kérdésem a következő: megteheti-e a munkáltató, hogy bérkifizetési napként a tárgyhót követő X. munkanapként határozza meg a bérkifizetés napját (természetesen a tárgyhót követő hónap 10-én belül) és nem konkrét naptári napot kell, hogy meghatározzon? Továbbá az is kérdésként merül fel, hogy ugyanazon munkahelyen, ugyanazon munkakörben lehet-e más a bérkifizetés napja, mivel a munkáltató azt tervezi, hogy az átutalással teljesítendő munkabér-kifizetéseket két munkanappal előbb kívánja teljesíteni, mint a készpénzben teljesítendő munkabér-kifizetéseket? Jogszerű ez az eljárás? Válaszukat megköszönöm!
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság 5 fő munkavállalót foglalkoztat azonos munkakörben. Jelenleg kettőféle azonos összegű béren kívüli juttatást kapnak a dolgozók: Erzsébet-utalványt és önkéntes nyugdíjpénztári támogatást. Felmerült, hogy a cég adna adómentes vissza nem térítendő lakástámogatást a dolgozóknak hiteltörlesztéshez, viszont nem minden munkavállaló rendelkezik lakáshitellel. Az lenne a kérdésünk, hogy kivitelezhető-e, hogy egyik dolgozó kap ilyen lakáscélú támogatást, a másik meg nem? Szükséges-e a jelenleginél más vagy magasabb összegű béren kívüli juttatást biztosítani azon dolgozóknak, aki nem kapnak lakáscélú támogatást?
Ha valaki gyesen van, és vissza akar menni dolgozni, akkor kell neki fizetésemelést adni? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász szakértőnk válaszolt.
A munkáltató és a leendő dolgozó között létrejött béralkut nemcsak a munkaerő-piaci körülmények, a kereslet-kínálat, hanem az egyenlő munkáért egyenlő bért alapelv is befolyásolják. Az adott munkavállaló bérének meghatározásánál a többi munkavállaló bérezésére is figyelemmel kell lenni. Tekintettel arra, hogy az egyenértékűség kérdése gyakran vita tárgya a felek között, ennek szempontjait tekintjük át a kialakult joggyakorlat tükrében.
Költségvetési támogatás csak annak nyújtható, aki megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének. Az előírások betartásához azonban a foglalkoztatást szabályozó joganyag széles körének ismerete szükséges.
Attól a naptól kezdve, amikor a kismama bejelenti a munkahelyén, hogy babát vár, a munkáltató számára is új időszámítás kezdődik. Fokozottan ügyelnie kell olyan alapvető szabályokra, hogy nem mondhat fel a munkavállalónak, szem előtt kell tartania az egészségi állapotát, éjszakai munkát és túlórát nem rendelhet el esetében, a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a gyermek három éves koráig ügyelnie kell a felmondási korlátozásra. Be kell-e jelentenie a munkavállalónak a várandósságát? Mi a leggyakoribb hiba, amit a kieső munkaerő pótlása során elkövetnek a munkáltatók?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték