Többször hallottam már a következőket: „amíg tanul a diák, addig biztosítottnak minősül”, „ha megszűnik a biztosításod, akkor még 45 napig biztosított vagy”. Sajnos ezek a kijelentések nem fedik a valóságot, és ez annak köszönhető, hogy sokan összekeverik az egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot a biztosítási jogviszonnyal. Az alábbi cikkben a két fogalmat és az azokhoz kapcsolódó ellátásokat igyekszem tisztázni.
Tisztelt Szakértő! Adott egy betéti társaság, ahol a beltag és a kültag is nyugdíjas. MIndkét fő után fizetni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot? 18t1041-esen mind a két főt le kell jelenteni? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét abban, hogy a nyugdíjas egyéni vállalkozó által megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (havi 7320 Ft) a vállalkozás pénztárkönyvében költségként vagy egyéb kiadásként számolható-e el. Köszönöm a segítséget.
Hogyan mentesülhet a magánszemély az egészségügyi szolgáltatási járulék alól, kinél engedhető el méltányosságból a kötelezettség. A NAV közleményben foglalkozott a témával.
Más személy vagy szerv is teljesítheti a magánszemélyt terhelő egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését. Mikor éri meg, és mikor nem?
Ha valaki nyugdíjasként dolgozik több cégben, hány helyen kell megfizetnie a 7320 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot? Egy vagy több helyen? Köszönettel.
Kft. nyugdijas tagjának meg kell-e fizetnie a havi 7320 forintot maga után a kft.-ben, abban az esetben, ha a katás egyéni vállalkozásában megfizeti maga után a havi 25 ezer forintot?
Tisztelt Szakértő! 1. Hogyan kell eljárnia, és milyen határidővel annak a nem nyugdíjas magánszemélynek, aki biztosítási jogviszonya megszűnése után beadta a YY1011-es nyomtatványt, és fizette maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Ezután 2017 novemberében egy zrt. 50 százalékos tulajdonosa lett, ő lett a vezérigazgató, nulla forint megbízási díjért. A zrt. 2018.02. hónaptól az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését átvállalta a magánszemélytől. 2. Igaz-e, hogy az 1. pontban említett zrt. a 08-as bevallásában kell szerepeltetnie az átvállalt egészségügyi szolgáltatási járulék összegét? Ha igen, akkor hogyan, milyen adattartalommal kell kitölteni a 1808M-es bevallást 09-es adatlapját? Ha nem, akkor elég a magánszemélynek az átvállalás tényét beküldeni a YYT1011-es beadványban? Más szóval: hogyan kell eljárni, milyen határidővel az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett nem nyugdíjas magánszemélynek, illetve az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését átvállaló belföldi cégnek (például zrt.) bevallási oldalról, illetve az átvállaló belföldi cég elszámolható költségként érvényesítheti-e az átvállalt egészségügyi szolgáltatási járulék összegét? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretnék segítséget kérni. Katás kiegészítő tevékenységű nyugdíjas egyéni vállalkozó társas vállalkozói jogviszonyt is létesít. Az egyéni vállalkozásában megfizeti a 25 ezer forintot. A társas vállalkozásnak meg kell-e fizetni utána a 7320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakra várom a válaszát. Egy kft.-nek két tulajdonosa van. Semelyik sem rendelkezik máshol 36 órát elérő munkaviszonnyal, és nem rendelkeznek biztosítást megalapozó tagi jogviszonnyal. A társasági szerződésben az egyik tag ügyvezető, és személyesen közreműködik munkaviszonyban. Ez a munkaviszony részmunkaidős napi 2 órában. 1. Az ügyvezetőnek elég a napi 2 órás részmunkaidő után a járulékfizetés, vagy létrejön a tagi jogviszony is, és az után járulékfizetésre kötelez? 2. A másik tulajdonosnak van-e járulékfizetési kötelezettsége vagy csak az egészségügyi szolgáltatási járulék (havi 7320 forint) fizetésére kötelezett? 3. Ha nem kft.-ről beszélünk, hanem bt.-ről, változnak-e a fentiek? Várom válaszukat.
Megbízási jogviszonyban, illetve katásként vállalkozó nyugdíjas járulékai és szolgálati idejéről kérdeztek olvasóink. Kérdéseikre Széles Imre tb-szakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. ügyvezetője 2012. óta bejelentett nyugdíjas társas vállalkozó, aki után megfizeti a kft az egészségügyi szolgáltatási járulékot (nem vesz fel jövedelmet). Most 2018.01.01-től elhelyezkedett más vállalkozásnál heti 40 órás munkaviszonyban is. Így ügyvezetőként már nem kell utána fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Kérdésem az, hogy a változást a 18T1041-en be kellene-e jelenteni a NAV felé, vagy elegendő a 1808-ason a változást beírni? Köszönöm a választ. Tisztelettel: Kerékjártóné Irén
Üdvözlöm! 2018. január 01-jétől tényleg fizetni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozók és egyéni vállalkozók után? A több cégnél kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó minden cégnél megfizetni köteles maga után a havi járulékot? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Azért fordulnék Önhöz, mert ellentmondásos válaszokat kapok a NAV-tól és a NEAK-tól, ezért szeretném szakmai véleményét kérni. Adott egy kínai állampolgár, aki letelepedett Magyarországon, tehát állandó lakcímmel rendelkezik hazánkban. Alapított 3 céget, melyekben vezető tisztségviselő. A cégek nem folytatnak tevékenységet, tehát nagyon dolga nincs velük. Azt a nyilatkozatot kaptam tőle, hogy Kínában rendelkezik jövedelemmel, Magyarországon nincs bejelentetett munkaviszonya. Én úgy értelmezem a vonatkozó jogszabályokat, hogy mivel A1-es igazolással rendelkezik, nem kell Mo-n megfizetnie a minimum járulékot, azonban mivel nincs egyezmény Mo. és Kína között, ezért az egészségügyi szolgáltatási járulékot (7320 HUF) meg kéne fizetnie. És itt vannak eltérések a NAV és NEAK ügyintézői vélemények között. Az egyik álláspont miszerint ,mint magánszemély kell megfizetnie ezt a 7320 forintot, és ki kell jelentenem őt a 1041-esen a tisztségviselői jogviszonya alól, a 08-as bevallásokat nullásan kell küldenem a NAV-nak. A másik vélemény, hogy a cégnek kell megfizetnie után az egészségügyi szolgáltatási járulékot, és azt a 08-as bevallásban küldeni, erre azonban nincs megfelelő sor a 08-ason (én nem találtam, a NAV se tudta megmondani hova is írjam, de ez a vélemény). A harmadik álláspont,hogy teljesen mindegy, hogy van-e A1-es nyilatkozat Kínától, akkor is meg kell fizetni a minimum járulékokat (ez nekem erősen sántít). Köszönöm szakértő véleményét! Üdv
Tisztelt Szakértő! Ha az olyan magánszemély, aki máshol nem biztosított, bejelentésre kerül munkaviszonyra heti 2 órára, akkor az egészségügyi szolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettsége megszűnik? A bér ~ 10 000 Ft bruttó lenne, amiből a levont egészségbiztosítás összege nagyon alacsony lenne, de mivel a törvény a munkaviszonyban lévőket biztosítottnak tekinti, így az a gondolatom, hogy nem kell fizetnie a járulékot. Köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték