A tb-jogviszonyokkal kapcsolatos cikkükben azt írják, hogy a végelszámoló jogviszonya a cég törlésekor szűnik meg, ha nem nyugdíjas. Mikor szűnik meg a jogviszony, ha a végelszámoló nyugdíjas? Ebben az esetben meddig kell küldeni a 08-as bevallást, ha a végelszámoló egyébként egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett? Köszönettel: Semsey György
Tisztelt Szakértő! A nyugdíjas társas vállalkozók egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét miként befolyásolják a 2020.07.01-től életbe lépő változások? Például: idén nyugdíjkorhatárt betöltő társas vállalkozóknál érdemes volt módosítani a társasági szerződést, amennyiben abban az szerepelt, hogy megbízás alapján látja el ügyvezetői tevékenységét. Ha úgy módosítottuk, hogy munkaviszonyban lássa el a továbbiakban, akkor el tudta kerülni az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését a társas vállalkozó. Jövő július 1-jétől a megbízási jogviszony is járulékmentes lesz. Érinti ez a egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget? Szükséges-e módosítani a társasági szerződést a 2020. július 01-jét követően nyugdíjba vonuló társas vállalkozók esetében, hogy munkaviszonyban látja el az ügyvezetést, vagy maradhat a megbízás is, anélkül, hogy eszo-t kellene fizetnie? Segítségét előre is köszönöm!
A 2020-tól jelzett változás hogyan vonatkozik a külföldön tanuló nappali tagozatos egyetemi hallgatóra?
2019. november 12-én nyújtották be a T/8021. számú törvényjavaslatot, mely a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szól. A benyújtott javaslatban a jelenlegi 1997. évi LXXX. törvényt és annak végrehajtási rendeletét szerkesztették egybe, kiegészítve új, módosító szabályokkal. Írásunkban a 2020. július 1-jétől a nyugdíjra, illetve az egészségügyi szolgáltatásra köthető megállapodások, továbbá az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése kapcsán várható változásokról adunk tájékoztatást.
2019. XII.31-ével megszüntetném az evás kft.-t. A kft. kéttagú, 90, illetve 10 százalékos részesedéssel. A 10 százalékos tulajdonos csendestárs pár éve, így utána nem fizetünk társas vállalkozói utáni járulékot. Tevékenységemet katás nyugdíjas egyéni vállalkozóként kívánom végezni 2020.01.01-től. Ezt indokolja, hogy az árbevételem rendszeres, de nem magas, költséget pedig minimálisat tudok elszámolni. A NAV szerint a végelszámolás időszaka alatt átkerül a cég a társasági adó hatálya alá. A 2019. évi mérlegben jegyzett tőke adózott eredmény és pénzeszközök vannak, és 7500 forint egészségügyi szolgáltatási járulék. Kérdésem, hogy a maximum 150 napos végelszámolási időszakig, vagy addig, amíg be nem adom a 71-es bevallást, a végelszámolási mérleget, a vagyonfelosztási javaslatot, a jegyzőkönyvet, addig fizetnem kell a 7500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagy meddig terhel ez? A bejelentést 2020.01.01-én, a T201T változásbejelentőn kell megtenni, és ezzel együtt az áfa alanyi mentességre is átjelentkezni? A végelszámolás időszaka alatt már nem bocsátanék ki számlát. A 2019. évi adózott eredmény kifizethető a végelszámolás ideje alatt? Köszönettel: Mohácsiné
Tisztelt Szakértő! Saját jogú öregségi nyugdíjas társas vállalkozó a társaság személyesen közreműködő tagja. 2019. január 1-jétől a személyes közreműködést és az ügyvezetést az Mt. szerinti munkaviszony keretében látja el. A ténylegesen felvett munkabérből csak 15%-os szja levonása történik, 10%-os nyugdíjjárulék sem kerül levonásra és a társaság sem fizeti január 1-jétől a 7500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot arra hivatkozva, hogy az Mt. szerinti nyugdíjas munkavállaló mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól. Szükséges annak szabályozása társasági szerződésben vagy egyéb módon, hogy a kiegészítő tevékenységű társaság tagja az Mt. hatálya szerinti munkaviszony keretében látja el a személyes közreműködést és az ügyvezetést? Az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyán kívül más munkaviszonnyal nem rendelkezik. Várom szíves segítségét. Zsmami
Tisztelt Szakértő! Betéti társaság vagy kft. nyugdíjas vezető tisztségviselője munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket, és a személyes közreműködést is így fizetjük ki. Kérdésem, hogy van-e alsó korlátja a munkabérnek ahhoz, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot ne kelljen megfizetni? Például napi egy óra minimálbérrel is elég lehet ehhez? Köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő! Saját jogú nyugdíjas (70 éves) a társaságában munkaviszonyban ügyvezető és munkaviszonyban személyesen közremüködő is. Havonta a megállapított bér után csak szja-kötelezettség van, egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot – ha jól tudom – nem kell fizetni utána. Kérdésem, hogy ha a társaság elhatározza végelszámolással történő megszűnését, és a végelszámoló a társaság ügyvezetője, a végelszámolás alatt is lehet munkaviszonyban végelszámoló, vagy nem lehet, és kell utána fizetni a 7500 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot?
A kérdéseket témájuk szerint csoportosítva jól kirajzolódnak olyan „örökzöld” területek, amelyek folyamatos bizonytalanságot jelentenek a jogalkalmazók egy részének. E körbe tartozik a nyugdíjas tulajdonos tag egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége is, ami – noha a jogszabályok által rendezett – gyakran problémaként vetődik fel.
A személyi jövedelemadót, a szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítást érintő, a 2019-es nyári adótörvény-változtatások csomagjában szereplő változásokat foglalta össze „adózásról érthetően” blogjában a leitnerleitner.
Az adószámos magánszemély betölti a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. Más jogviszonya nincs. Életének jelentős részében Ausztráliában élt, így nem biztos, hogy a magyar jogviszonyai alapján kap magyar nyugdíjat. A korhatár betöltése után is kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, vagy a korhatár betöltése mentesíti ez alól, akkor is, ha nem kap nyugdíjat? Köszönöm.
Adózási határidők a NAV tájékoztatása szerint.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték