Tisztelt Szakértő! A 140/2020. kormányrendelet szerint a munkáltatóknak kell megállapítaniuk, bevallaniuk és megfizetniük az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Abban az esetben, ha a nyugdíjas munkavállaló kapott fizetés nélküli szabadságot, vagy esetleg a munkavállaló közben gyesben részesül (munkája mellett), ebben az esetben is meg kell fizetni a 7710 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk kisgyermekes édesanya, aki fizetés nélküli szabadsággal tudja megoldani a gyermekei felügyeletét. Ez 5-10 munkanap havonta. 2020. május 1. után a munkáltatónak kell bevallani és megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ezt csak abban az esetben kell, ha teljes hónapot lenne fizetés nélküli szabadságon? Vagy arányosítani kell, és úgy megfizetni? És mi a helyzet, ha már áprilisban is vesz ki fizetés nélküli szabadságot, akkor a munkavállalónak kell megfizetni a járulékot, ha egyáltalán szükséges? Mert munkabért kap, csak nem egész havit, ami után levonjuk és bevalljuk a járulékokat, adókat. Köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! A jogszabály szerint 2020. május 1-től a munkáltatónak kell megfizetni a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló után az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a havi 7710 forintot. Mi van abban az esetben, amikor nem a munkáltató küldi fizetés nélküli szabadságra a munkavállalóját – és ilyen nagyon sok van –, hanem a munkavállaló kéri a fizetés nélküli szabit, mert "nem hajlandó dolgozni ebben a vírusos időben", ezt idéztem több munkavállalótól. Szerintem ebben az esetben továbbra is a munkavállaló kötelessége a járulék megfizetése, de ez az én véleményem. Erre a kérdésemre szeretnék választ kapni, mivel nagyon sokan keresnek meg ezzel a problémával, hogy nekem mi a véleményem. Tisztelettel: Handlné
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy arra a fizetés nélküli szabadságra a munkáltatónak kell-e megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot a veszélyhelyzet idején (2020. május 1-től), ha a fizetés nélküli szabadságra nem a munkáltató oldalán felmerült okból kerül sor? Cégünk termelését és tevékenységét változatlanul folytatja, munkavállalónkat teljes munkaidőben, teljes bérrel foglalkoztatjuk. Néhány kollegánk személyes, illetve családi okból igényelt hosszabb-rövidebb fizetetlen szabadságot, mert például a gyermekük felügyeletét nem tudták megoldani. Tehát nem a munkáltató küldte el fizetés nélküli szabadságra a munkavállalóit, erre az ő kérésük alapján került sor. Ilyenkor is a munkáltatót terheli a bejelentési és befizetési kötelezettség? Köszönöm.
A veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult – szögezi le a 82. számú Magyar Közlönyben megjelent 140/2020. számú kormányrendelet.
A kormány a koronavírus-járvánnyal összefüggésben döntött a beszámolók és adóbevallások elhalasztásáról, a kártyás vásárlás lehetőségének szélesítéséről, áfakönnyítésről és a SZÉP-kártyára adható összegek emeléséről is – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője csütörtökön online sajtótájékoztatón.
Tisztelt Adózóna! Egy kkt. nyugdíjas tagjának, aki a cégbíróságon jegyzett ügyvezető, kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie? Köszönöm a válaszukat!
Tisztelt Szakértő! 2020. januárban végzős egyetemista hallgatói jogviszonya március 31-én szűnik meg. Passzív jogon további 45 napig még fennáll az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultsága. A kérdésem az lenne, hogy ha az előbb említett személy 2020 márciusában munkaviszonyt létesített, de sajnos a koronavírus-járvány miatt csak egy hónapig állt munkaviszonyban, mert elbocsátották, akkor meddig érvényes az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága, illetve mikortól kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie? Válaszát előre is köszönöm! Üdvözlettel: Simonné
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjas kft.-tulajdonos ügyvezetőnek egyszerűsített végelszámolás ideje alatt (2020.01.01-én kezdődött) kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie? Köszönettel: GG
A kialakult járványhelyzet miatti adódott nehézségekre hivatkozva egyre több munkaadó kénytelen felmenteni dolgozóit a munkavégzési kötelezettség alól. Mivel erre nem a munkáltató működési körében felmerült, hanem elháríthatatlan külső okból kerül sor, a dolgozót erre az időtartamra nem illeti meg díjazás. Társadalombiztosítási szempontból ez – a ma hatályos szabályok értelmében – azt jelenti, hogy a munkavállaló biztosítása szünetel, tehát egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie.
A mai bejelentés szerint "további 81 ezer kisvállalkozó június 30-áig kata-mentes lesz (főleg a szolgáltató szektorban: fodrászat, szépségápolás, üvegezés, festés, villanyszerelés, egyéb humán-egészségügyi szolgáltatás, előadóművészet, víz- gáz-, fűtésszerelés, padlóburkolás, járóbeteg-ellátás, testedzési és egyéb sporttevékenység-szolgáltatás)" Ezen bejelentéssel kapcsolatban kérdezem, hogyan lesz biztositása ezeknek a katás egyéni vállalkozóknak? Kell-e nekik fizetni a 7710 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot a kata nem-fizetésének idejére? Hogyan alakul azoknak az egyéni vállalkozóknak az adózása, akik pl. fodrász, kozmetikus tevékenységet végeznek és átalányadózók? Nekik minden járulékot kell fizetniük a garantált bérminimum után annak ellenére, hogy nem tudnak dolgozni, igy nincs bevételük sem? Továbbá hogyan alakul a Kata-s egyéni vállalkozók bevételi korlátja (a 12 millió Ft-os alanyi adómentességet figyelembe véve). A törvény szerint annyiszor 1 millió forint lehet, ahány hónapra megfizeti a KATA-t a vállalkozó.
2019-ben átalányadozó őstermelőnek a tevékenységében nem volt árbevétele, de kapott földre és állatokra támogatást, összesen 750 ezer forintot. A támogatással szemben nem kell elszámolnia. A támogatás adóköteles-e? Mivel nincs egyéb jövedelme 2020-ban, mi lesz az 58-as bevallásában? Nem biztositott őstermelő, nincs járulékalapja. Ebben az esetben be kell jelenteni egészségügyi szolgáltatási járulék alá?
Mit tehet egy özvegy, ha az özvegyi nyugdíj összege magasabb, mint az özvegy várható teljes öregségi nyugdíja? Mi kedvezőbb számára, ha nyugdíjba megy vagy dolgozik tovább? Olvasói kérdésre Széles Imre társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nél a jelenleg első gyerekével gyeden levő dolgozó ismét terhes. Azt szeretné, hogy a csed után nem az anya igényelné a gyedet, hanem az apa, mert az apának magasabb a jövedelme, viszont az anya se akar visszajönni dolgozni. Ilyenkor az anya fizetés nélküli szabadságon van, a munkáltatónál szünetel a biztosítása, ezt lejelentem a T1041-en, és a dolgozó maga után megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot? A munkáltató köteles ilyenkor fizetés nélküli szabadságra engedni a dolgozót? Ha később az anya vissza akar jönni dolgozni, akkor a munkáltató köteles visszavenni?
Tisztelt Szakértő! Magánszemély heti 2 órában munkaviszonyt létesít egy vállalkozásnál. Abban az esetben, ha semmilyen más jövedelemmel, ellátással nem rendelkezik, ez a munkaviszony biztosítotti jogviszonyt keletkeztet-e, és mentesíti-e az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól? Van-e a munkaviszonyból származó jövedelem nagyságával kapcsolatos előírás arra vonatkozóan, hogy egészségügyi ellátásban részesüljön a részmunkaidőben dolgozó? Segítségüket köszönöm!
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték