596 találat a(z) egészségügyi szolgáltatási járulék cimkére
Kell-e fizetni egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 18. életévét betöltött, felnőttoktatásban részt vevő – esti munkarendben, 4 évfolyamos gimnáziumba járó tanuló (aki jelenleg 19 éves és 12. osztályos) – kötelezett-e az egészségügyi járulék megfizetésére? Rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, jogosult-e a családi pótlékra? Köszönöm válaszát: Egri Magdolna
Katás nyugdíjas beltagnak milyen járulékot kell fizetnie?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik bt.-m 2017. 09. 01-től katás szeretne lenni. Nyugdíjas beltagja után a huszonötezer forint befizetése után kell-e fizetnie továbbra is fizetnie a 7110 forintot? Tisztelettel: Géczi Sándorné
Ne várjon a NAV-ra – így is mentesülhet az egészségügyi szolgáltatási járulék alól
Cikk
Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére kötelezettek anyagi helyzete gyakran nem teszi lehetővé, hogy kifizessék az előírt összeget. A szociálisan rászorulóknak nem érdemes azonban a NAV felszólítására várniuk, másképpen is mentesülhetnek e kötelezettség alól, emlékeztet az adóhatóság.
Külföldön dolgozna? Itt a NAV útmutatója, kinek, mit kell bejelentenie
Cikk
Gyakran felmerülő kérdés, hogy van-e bejelentési kötelezettsége a magánszemélynek, ha munkavállalás céljából külföldre távozik? A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) három pontba összeszedve közölte válaszát.
Külföldi nyugdíj, nyugdíj újraszámítás II.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Köszönöm válaszát az előző, azonos című kérdésemre! Még lenne kettő kérdésem: 1/ Milyen ellátásra jogosult a kanadai nyugdíjas, kanadai-magyar állampolgár a egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével, alapellátásra vagy teljes (kórházi, műtét stb) ellátásra? Ha csak alapellátásra, miképpen biztosíthatja magát a teljes ellátásra? 2/ Az előző kérdésem harmadik pontja nem volt egyértelmű. A normál (nem korhatár előtti ellátás utáni) öregségi nyugdíjigénylésre vonatkozóan kérdeztem az egy hónappal korábbi kérelembenyújtás lehetőségét. Válaszát megköszönve, üdvözlettel: G.
Ügyvezető járulékkötelezettsége
Kérdés
Kanadai-magyar állampolgár két magyar társaságban tag. Az egyikben 100 százalékos tulajdonos és ügyvezető, a másikban 50 százalékos tulajdonos, és szintén ügyvezető. A járulékot munkaviszony alapján ez utóbbiban fizette meg. Az ügyvezető kitelepült Kanadába, és az ottani vállalkozásában ügyvezetőként dolgozik tovább. Kanadában jövedelme van, és biztosított is. Itthon az 50 százalékos tulajdonrész megtartása mellett lemondott az ügyvezetői tisztségéről, személyesen már nem működik közre, hiszen nincs is Magyarországon. A 100 százalékos tulajdon mellett az ügyvezetői tisztségét továbbra is megtartja. Taj kártyája és lakcímkártyája továbbra is megvan. A kérdés, hogy Magyarországon melyik vállalkozásban, és milyen jogcímen van járulékkötelezettsége? Ha nincs egyikben sem, milyen igazolást kell ehhez beszerezni a kanadai jogviszonyáról? Ha itthon semmilyen járulékkötelezettsége nincs, akkor kell-e neki fizetni magánemberként a 7110 forintot, hisz a lakcímkártyát nem akarja leadni? Kérem, hogy a jogszabályhelyeket is adják meg a válaszukban. Köszönettel.
Egészségügyi szolgáltatási járulék
Kérdés
Kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozó elszámolhatta-e a havi 7050 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot költségként 2016-ban?
Nyugdíjas katás vállalkozó
Kérdés
A saját jogú nyugdijas katára bejentkezett vállakozónak kell-e a katán (25 ezer forint) kívül egészségügyi szolgáltatási járulékot (7110 forint) fizetnie? Ha kell fizetni, hol kell ezt majd bevallani? Köszönettel Kardos Lászlóné kardos2@t-online.hu
Egészségügyi szolgáltatási járulékok és jogosultak – NAV információs füzet
Cikk
91. számmal megjelent a NAV újabb információs füzete az egészségügyi szolgáltatásra jogosultakról és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésről.
Változások a szochóban, nő az egészségügyi szolgáltatási járulék
Cikk
A június 19-én kihirdetett „Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról” szóló 2017. évi LXXVII. törvény módosítja többek között az egészségügyi szolgáltatási járulék mértékét és szociális hozzájárulási adó szabályait is.
Járulékfizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném tájékoztatását kérni az alábbi üggyel kapcsolatosan. 20 éves leány államilag finanszírozott nappali képzésen vett részt, egyben egy kft. tagja, ahol munkát nem végez. A 2017. februárban kezdődő II. félévre passziváltatta magát, a diákigazolványába már nem kapott matricát. Kérdés, hogy a passzív időtartamra hogyan kell járulékot fizetnie? Válaszát előre is köszönöm.
Gyed igénylése apuka részéről
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kollégánk felesége jelenleg cseden van. A csed lejártát követően az apuka igényelné a gyed extrát (kifizetőhely vagyunk). Anyuka igényelne a munkahelyén fizetés nélküli szabadságot, de gyedet nem. Az lenne a kérdésem, hogy az anyukának kell-e maga után fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Előre is köszönöm a válaszát.
Egészségügyi szolgáltatási járulék külföldi tanulmányok idején
Kérdés
Tisztelt Szakértő! EU-tagországban nappali képzésben résztvevő egyetemi hallgató a nyári szünetben Magyarországon tartózkodik. Érdeklődnék, hogy erre az időszakra egészségügyi szolgáltatási járulékot kell-e fizetnie, vagy a külföldi hallgatói jogviszony időtartama alatt itthon is jogosult egészségügyi ellátásra? A taj számán kívül szükséges-e bármilyen más okmány az esetleges ellátás igénybevételekor? Válaszukat előre is köszönöm!
Társas vállalkozó nyugdíj mellett
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Bt. beltagja 40 év mnkaviszony után ment nyugdíjba. A bt. jelenleg szünetel, tevékenységet nem végez. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben az egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni ?Válaszukat előre is köszönöm.
Egészségügyi szolgáltatási járulék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha a főállású egyéni vállalkozó szünetelteti az egyéni vállalkozását és más biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik – hiszen főállású egyéni vállalkozó –, akkor a jogszabály értelmezése alapján a szüneteltetés idejére egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett a szüneteltetés első napjától kezdve a szüneteltetés végéig, vagy új biztosítási jogviszony létesítéséig. Az egyéni vállalkozónál a szüneteltetés nem a jogviszony végét, megszűnését jelenti, ezért itt a 45 napos szabály nem érvényes értelmezésem szerint. Kérdésem az, hogy jól értelmezem ezt a szabályt? Köszönettel: