Meg szeretném kérdezni, hogy a jelenleg öregségi nyugdíjjal társas vállalkozás tagjaként működő ügyvezetőt, aki után most fizetjük a 7110 forintot, lehet-e részmunkaidős munkaviszonyban foglalkoztatni? Ha igen, mik a feltételei, és akkor meg kell-e fizetni a 7110 forintot? Tisztelettel: Kutasi Gabriella
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultak körét szabályzó törvény több olyan csoportot is meghatároz, amelybe tartozó magánszemélyek szociális helyzetüknél fogva jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, és így mentesülnek a havi 7110 forintos járulék megfizetése alól.
Tisztelt Szakértő! 48 éves, főállás melletti őstermelő vagyok, munkaviszonyom 04. hóban megszűnt, ezután munkanélküli ellátást kaptam, mely 08. hóban járt le. A munkaügyi központ tájékoztatása szerint 45 nap után főállású őstermelőnek be kell jelentkeznem. Számításaim szerint már van közel 20 év szolgálati időm (folyamatban van a szolgálati idő összeszámítása), kérdésem, hogy milyen járulékokat és mi alapján kell fizetnem? Szíveskedjen megválaszolni mindkét esetre, tehát ha megvan a 20 év, vagy ha még nincs, akkor hogyan alakul a járulék fizetése. Több helyről azt az információt kaptam, hogy ha már megvan a 20 év, akkor nem kell fizetnem járulékot, mert már megszereztem a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt. Ha valóban így van, akkor a 7110 forintot kell havonta fizetni?
Tisztelt Szakértő! 2016. 02. 18-ától Angliába költözött egy ismerősöm. A NAV-tól egy tartozós folyószámlát kapott, ahol részletezték neki az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét tartozásként. Ha külföldre költözik, akkor ki kell jelentkeznie? Milyen nyomtatványt kell kitölteni ezzel kapcsolatban? Visszamenőleg is ki lehet-e jelentkezni? Üdv: Anita
Tisztelt Szakértő! Egy kismama 2018.02.hónap végére várja a kisbabáját. 2015.07.hó-2017.03.hó között szociális szövetkezet tagja volt (a díjazása után nem került eg.bizt.jár. levonásra, és eü.szolg.járulékot számfejtettek), előtte alkalmi munkavállaló volt. Majd 2017.04.hó-2017.07.hó (majdnem 4 hónapig) munkaviszonyban került foglalkoztatásra. Jelenleg nem áll biztosítotti jogviszonyban. Kérdésünk, hogy milyen ellátásra lehet így jogosult - mivel úgy gondoljuk, hogy a szociális szövetkezeti tagság időszaka nem eredményez biztosítotti időt, így a jogosultsághoz kevés? Milyen ellátásra lehetne jogosult, ha 2017.09.01-jétől elhelyezkedne biztosítotti jogviszonyba - jobb lenne ebben az esetben a helyzete? Feltételezésünk szerint a csedre - még ha biztosítotti jogviszony keretében szülne - sem lenne jogosult, azonban a gyedre még megszerezhetné a jogosultságot. A csedre, ha nem jogosult, akkor a csed idejére igényelhetne esetleg táppénzt? Ha igen, mennyi időre? És a fennmaradó "csed" időben mire lehetne jogosult? (Nagy segítségünkre lenne, ha lehetősége lenne erre a helyzetre megoldást javasolni, hogy a kismama megszerezhesse a jobb ellátásokra a jogosultságot.) Mielőbbi segítő válaszukat előre is nagyon szépen köszönöm.
Tisztelt Szakértő! 18. életévét betöltött, felnőttoktatásban részt vevő – esti munkarendben, 4 évfolyamos gimnáziumba járó tanuló (aki jelenleg 19 éves és 12. osztályos) – kötelezett-e az egészségügyi járulék megfizetésére? Rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, jogosult-e a családi pótlékra? Köszönöm válaszát: Egri Magdolna
Tisztelt Szakértő! Egyik bt.-m 2017. 09. 01-től katás szeretne lenni. Nyugdíjas beltagja után a huszonötezer forint befizetése után kell-e fizetnie továbbra is fizetnie a 7110 forintot? Tisztelettel: Géczi Sándorné
Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére kötelezettek anyagi helyzete gyakran nem teszi lehetővé, hogy kifizessék az előírt összeget. A szociálisan rászorulóknak nem érdemes azonban a NAV felszólítására várniuk, másképpen is mentesülhetnek e kötelezettség alól, emlékeztet az adóhatóság.
Gyakran felmerülő kérdés, hogy van-e bejelentési kötelezettsége a magánszemélynek, ha munkavállalás céljából külföldre távozik? A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) három pontba összeszedve közölte válaszát.
Tisztelt Szakértő! Köszönöm válaszát az előző, azonos című kérdésemre! Még lenne kettő kérdésem: 1/ Milyen ellátásra jogosult a kanadai nyugdíjas, kanadai-magyar állampolgár a egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével, alapellátásra vagy teljes (kórházi, műtét stb) ellátásra? Ha csak alapellátásra, miképpen biztosíthatja magát a teljes ellátásra? 2/ Az előző kérdésem harmadik pontja nem volt egyértelmű. A normál (nem korhatár előtti ellátás utáni) öregségi nyugdíjigénylésre vonatkozóan kérdeztem az egy hónappal korábbi kérelembenyújtás lehetőségét. Válaszát megköszönve, üdvözlettel: G.
Kanadai-magyar állampolgár két magyar társaságban tag. Az egyikben 100 százalékos tulajdonos és ügyvezető, a másikban 50 százalékos tulajdonos, és szintén ügyvezető. A járulékot munkaviszony alapján ez utóbbiban fizette meg. Az ügyvezető kitelepült Kanadába, és az ottani vállalkozásában ügyvezetőként dolgozik tovább. Kanadában jövedelme van, és biztosított is. Itthon az 50 százalékos tulajdonrész megtartása mellett lemondott az ügyvezetői tisztségéről, személyesen már nem működik közre, hiszen nincs is Magyarországon. A 100 százalékos tulajdon mellett az ügyvezetői tisztségét továbbra is megtartja. Taj kártyája és lakcímkártyája továbbra is megvan. A kérdés, hogy Magyarországon melyik vállalkozásban, és milyen jogcímen van járulékkötelezettsége? Ha nincs egyikben sem, milyen igazolást kell ehhez beszerezni a kanadai jogviszonyáról? Ha itthon semmilyen járulékkötelezettsége nincs, akkor kell-e neki fizetni magánemberként a 7110 forintot, hisz a lakcímkártyát nem akarja leadni? Kérem, hogy a jogszabályhelyeket is adják meg a válaszukban. Köszönettel.
Kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozó elszámolhatta-e a havi 7050 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot költségként 2016-ban?
A saját jogú nyugdijas katára bejentkezett vállakozónak kell-e a katán (25 ezer forint) kívül egészségügyi szolgáltatási járulékot (7110 forint) fizetnie? Ha kell fizetni, hol kell ezt majd bevallani? Köszönettel Kardos Lászlóné kardos2@t-online.hu
91. számmal megjelent a NAV újabb információs füzete az egészségügyi szolgáltatásra jogosultakról és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésről.
A június 19-én kihirdetett „Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról” szóló 2017. évi LXXVII. törvény módosítja többek között az egészségügyi szolgáltatási járulék mértékét és szociális hozzájárulási adó szabályait is.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték