Tisztelt Szakértő! Szeretném tájékoztatását kérni az alábbi üggyel kapcsolatosan. 20 éves leány államilag finanszírozott nappali képzésen vett részt, egyben egy kft. tagja, ahol munkát nem végez. A 2017. februárban kezdődő II. félévre passziváltatta magát, a diákigazolványába már nem kapott matricát. Kérdés, hogy a passzív időtartamra hogyan kell járulékot fizetnie? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kollégánk felesége jelenleg cseden van. A csed lejártát követően az apuka igényelné a gyed extrát (kifizetőhely vagyunk). Anyuka igényelne a munkahelyén fizetés nélküli szabadságot, de gyedet nem. Az lenne a kérdésem, hogy az anyukának kell-e maga után fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! EU-tagországban nappali képzésben résztvevő egyetemi hallgató a nyári szünetben Magyarországon tartózkodik. Érdeklődnék, hogy erre az időszakra egészségügyi szolgáltatási járulékot kell-e fizetnie, vagy a külföldi hallgatói jogviszony időtartama alatt itthon is jogosult egészségügyi ellátásra? A taj számán kívül szükséges-e bármilyen más okmány az esetleges ellátás igénybevételekor? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Bt. beltagja 40 év mnkaviszony után ment nyugdíjba. A bt. jelenleg szünetel, tevékenységet nem végez. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben az egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni ?Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ha a főállású egyéni vállalkozó szünetelteti az egyéni vállalkozását és más biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik – hiszen főállású egyéni vállalkozó –, akkor a jogszabály értelmezése alapján a szüneteltetés idejére egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett a szüneteltetés első napjától kezdve a szüneteltetés végéig, vagy új biztosítási jogviszony létesítéséig. Az egyéni vállalkozónál a szüneteltetés nem a jogviszony végét, megszűnését jelenti, ezért itt a 45 napos szabály nem érvényes értelmezésem szerint. Kérdésem az, hogy jól értelmezem ezt a szabályt? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Van egy evás, bevételi nyilvántartást választó, kétszemélyes vállalkozásom, ahol én vagyok a beltag (ügyvezető), a feleségem pedig a kültag. Eddig mindkettőnknek 36 órát meghaladó munkaviszonya volt más főállásban. Én ez év június 8-ától teljes jogú nyugdíjas leszek. Az ez utáni időszakra vonatkozóan lennének konkrét kérdéseim, illetve megerősítést szeretnék kapni, hogy jól értelmezem-e törvényeket. 1. A törvény szerint ezután kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó leszek, és napi 237 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnem. Ha jól értem a törvény szövegét, ha nyugdíjasként megbízási szerződéssel vagy munkaviszonyban tovább dolgozom, nem kell fizetni ezt a járulékot? 2. Személyes közreműködés címén nem veszek ki jövedelmet, így egyéb járulékfizetési kötelezettségem véleményem szerint nincs. 3. Eddig a 1701-es és a 1708-as bevallásokat NY-es bevallásként nyújtottam be. Ezután a 1701-es mehet NY-esként, de a 1708-ason kell bevallanom az egészségügyi járulékot (ebben nem vagyok biztos) Melyik sorban kell ezt szerepeltetni? 4. Arról, hogy kiegészítő tevékenységet folytató lettem, kell-e egyéb adatlapot benyújtani? 5. Ha a feleségem is nyugdíjba vonul majd, rá, mint kültagra is vonatkozik a járulékfizetési kötelezettség? Köszönettel: Pintér Tamás
Tisztelt Szakértő! A magánszemély tanulói jogviszonya megszűnt 2016. június hónapban, majd munkaviszonyba csak 2017. 04. 20-ától lépett. Kérdésem: visszamenőleg meg kell-e fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Nem jelentkezett be az egyéni járulék fizetésére. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértők! Egyik ügyfelünknek 2,5 éve van, hogy elérje a nyugdíjkorhatárt. Jelenleg tiszteletdíjat kap 45 ezer forint összegben. Sajnos ez nem éri el a minimálbért. Az ügyfélnek az a megérzése, hogy ez az alacsony összeg annyira lerontja az átlagjövedelmét, hogy inkább lemondana a tiszteletdíjról, és elkezdené fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot maga után, hogy ez az időszak ne számítson biztosításban töltött időnek, és így ne rontsa az átlagjövedelmét. Helyes az ügyfél megérzése?!
Nyugdíjas ügyvezető igazgató társas vállalkozói jogviszonyban látja el feladatát. Az iroda a lakásán van, amire ingatlan bérleti díjat vesz fel. Megbízási díjat pedig az ügyvezetői feladatok ellátásáért, amire kifizeti az szja és szocho kötelezettségeket. Mivel vesz fel juttatást, már nem vontunk egészségügyi szolgáltatási járulékot is. Attól fogva, hogy nem vett fel jövedelmet már természetesen vontuk. Helyesen jártunk-e el?
Mezőgazdasági őstermelő kötelezett-e a 7110 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére? Én úgy érzem, hogy nem kell fizetnie. Amennyiben nem kell, és mégis fizetett éveken keresztül, van-e lehetősége visszakérni az összeget? Válaszukat köszönöm ! Tisztelettel: Bényi Józsefné
Holnaptól egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek azok a tanulók, akiknek idén március 31-én járt le a diákigazolványuk, de még nem sikerült elhelyezkedniük, és így nem biztosítottak. A mai napon jár le ugyanis a 45 napos türelmi határidő.
Tisztelt Szakértő! Egy érdekesnek tűnő kérdésben kérném segítségét. Egy magánszemély, akinek megszűnt a biztosítási jogviszonya, be szeretett volna jelentkezni az egészségügyi szolgáltatási járulék alá (a megszűnést követő 46, naptól). A NAV-hoz bement, ahol azt mondták neki,hogy nem fizetheti maga után a járulékot, mert nincs egy éve állandó lakcíme. Korábban csak tartózkodási helye volt. Most várhat szeptemberig, hogy elteljen az 1 év, de addig nincs tb-je. Létezik ilyen eset Ön szerint?
Tisztelt Szakértők! Egy ügyvéd, öregségi nyugdíj mellett végzi tevékenységét, aki egyben az ügyvédi iroda névadója is egy másik társával együtt. Kell-e neki egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, ha jogilag nem válik ki az irodából, de a kamarai tagságát szünetelteti, így aktívan nem vesz részt a tevékenységben. Megállapodhatnak-e úgy a társak, hogy ezen időszak alatt az iroda nyereségéből nem részesedik a szüneteltető társalapító?
Tisztelt Szakértő! Kérem, hogy szíveskedjenek választ adni az alább feltett kérdéseimre. Társas vállalkozás nyugdíjas, személyesen közreműködő tagja az elmúlt 5 évben és a tavalyi évben is a társaság nyereségéből osztalékot vett ki, amely kifizetésekor levontuk a személyi jövedelemadót és az ehót is 450 000 forint keretösszeg figyelembe vétele mellett. Mivel a nyugdíjas tagtól csak szja-t és 10% nyugdíjjárulékot vontunk, ezáltal az eho 450 ezer forintos keretösszeget más jogcímen (pénzbeni- és természetbeni egészségbiztosítási járulék) nem tudtuk csökkenteni. Felmerült bennem az a kérdés, hogy figyelembe vehető-e az eho keretösszegéből (450 ezer forint) a nyugdíjas, személyesen közreműködő tag után havi rendszerességgel a kifizető által fizetett havi egészségügyi szolgáltatási járulék összege, ami a tavalyi évben havi 7050 forint volt. Amennyiben levonható, úgy a korábbi évekre vonatkozólag önellenőrzés keretében vissza lehet-e igényelni az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét? Lehetséges-e önellenőrzéssel a magánszemélynek a korábbi évekre a súlyos fogyatékosság miatti adókedvezményit igénybe venni? Mivel ezt az szja kedvezményt elfelejtette az adózó az aktuális évi bevallásában visszakérni. Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Bagaméri Éva
Kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozó vagyok, az adózás szempontjából miért minősülök társas vállalkozásnak? Ehót és egészségügyi szolgáltatási járulékot is fizetek. Jogszerű ez?
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték